.jpg)
Az Allianz SE legfrissebb demográfiai tanulmánya szerint a folyamatban lévő pénzügyi válság hatásainak dacára 2020-ra várhatóan 66 százalékkal bővül a világon a nyugdíjpiac
.jpg)
2009-ben a világ nyugdíjeszközeinek teljes állományából több mint a felével, mintegy 22 ezermilliárd euróval részesedő Egyesült Államok volt a világ vezető nyugdíjpiaca a teljes állomány 11,5 százalékával rendelkező Egyesült Királyság előtt. Nyugat-Európa összevont nyugdíjeszköz állománya alig valamivel haladja meg a 20 százalékot, míg Ausztrália és Japán globális szinten egyaránt 3-3 százalékot képvisel. Ázsia és Közép-Kelet-Európa (KKE) feltörekvő gazdaságai, ahol az egyes tőkefedezeti rendszerek kialakítása még korai szakaszban van, csupán elenyésző hányaddal (1,8 százalékkal, ill. 0,4 százalékkal) részesednek a globális piacból.
Feltörekvő országok a növekedés útján
"Ázsia feltörekvő piacai fognak a legdinamikusabban fejlődni" – állapítja meg Renate Finke. "2020-ra ezekben az országokban évi 16,8 százaléknyi növekedést követően az eszközállomány 2,2 ezermilliárd euróra dagad, azaz utoléri az Egyesült Királyság piacának méretét." Hasonló dinamizmus várható Közép-Kelet-Európában is, ahol a legtöbb ország az elmúlt évtizedben vezette be a kötelező tőkefedezeti pillért. Közép-Kelet-Európában az előrejelzés szerint 2020-ig az éves növekedés üteme 15,5 százalék lesz.
Jelentős csökkenés a pénzügyi válság miatt
Az Allianz SE felmérése szerint a pénzügyi és a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a nyugdíjeszközök globális állományának volumenére, amely az egy évvel korábbi 23,2 ezermilliárd euróhoz képest durván 15 százalékkal csökkent, és 2008 év végére 20 ezermilliárd euróra zsugorodott. Általában a mostani pénzügyi válságnak a nyugdíjeszközökre gyakorolt teljes hatása az eszközök részvénypiaci kitettségétől függ. Habár a nyugdíjeszközök hozamának „magához térésére” a részvényárfolyamok 2009 évi erőteljes fellendülése jótékony hatást gyakorolt, ugyanakkor a 2007 évi szintet az eszközök még nem érték el.
Ezeket a veszteségeket a háztartások csak akkor lesznek képesek pótolni, ha többet tesznek félre nyugdíjas éveikre, más megoldás nincs - hívja fel a figyelmet az Allianz elemzése. Ez azonban nemcsak az olyan érett tőkefedezeti rendszerrel rendelkező országokra lesz jellemző, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc, hanem olyan országokra is, ahol a felosztó-kiróvó rendszer reformja folytán a nyugdíjszínvonal visszaesik, és ha az életszínvonalat az emberek tartani akarják, ezt csak tőkefelhalmozással tudják ellentételezni.
A fenntartható nyugdíjrendszer erős tőkefedezeti pillért igényel
Ugyan a helyzetek és az eszközök erőteljesen különböznek egymástól, a nyugdíjeszközök globális piacain nagyon is hasonlóak a kihívások: az öregedő társadalmak és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk. Egyre általánosabb az a vélemény, hogy a világon a nyugdíjrendszerek akkor választják a legjobb megoldást, ha a kockázatok terítése érdekében a fenntartható állami pillért erős tőkefedezeti pillérrel kombinálják.
Ezek az alapvető hosszú távú trendek minden valószínűség szerint jelentős hatást gyakorolnak majd a nyugdíjjövedelmek jövőbeli összetételére. "A jövő nyugdíjasának gondoskodnia kell arról, hogy nyugdíját több forrásból kapja" - foglalja össze a helyzetet a szakértő. Az egyén azzal a kihívással szembesül, hogy a különböző forrásokból származó nyugdíjbevételeinek kosarát meg kell terveznie, és létre kell hoznia - olvasható az Allianz összeállításában.
Privátbankár
„Megfelelő választ adnak” – közölte Dmitrij Peszkov. 
