A főszabály szerint egy magánszemély minden jövedelme az illetőség államában adózik. Ha azonban az illetőség országától eltérő országból is származik például "külön adózó" jövedelme, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények részleges, vagy akár teljes adóztatási jogot biztosíthatnak a másik ország számára.
Kamat- és osztalékjövedelmek esetén például egyes egyezmények megengedik a forrásadóztatást akkor is, ha a jövedelem nem az illetőség államából származik.
Előfordulhat az is, hogy amit az egyik országban kamatjövedelemként kell bevallani, az a másik országban "egyéb jövedelemként" jelenik meg.
Érdemes odafigyelni
Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója szerint érdemes figyelembe venni azt is, bár a személyi jövedelemadóról szóló törvény kedvező adókezelést biztosít a tartós befektetésből származó jövedelem (tbsz) esetében, ezt csak addig élvezhetik az adózók, amíg - például külföldre költözés miatt - nem változik meg az illetőségük. Ebben az esetben ugyanis az adóztatás joga az illetőség országára szállhat, és a tbsz-számláról származó jövedelem adóztathatóvá válik külföldön.
Ott adózik a lakáskiadás, ahol a lakás van
Az ingatlanértékesítésből és bérbeadásból származó jövedelem - a főszabálytól eltérően - tipikusan abban az országban adóköteles az egyezmények alapján, ahol az ingatlan fekszik, akkor is, ha az különbözik az illetőség államától. Vagyis hiába él és dolgozik valaki akár évek óta külföldön, ha magyarországi ingatlant értékesít vagy ad bérbe, az magyar személyi jövedelemadó bevallási és fizetési kötelezettséget eredményezhet - mutat rá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Mi a helyzet a kriptovalutákkal?
A "blockchain" technológián alapuló befektetési lehetőségek, a kriptovaluták is tartogatnak adózási kérdéseket. A kriptovaluta-bányászat és a kapcsolódó befektetési tevékenységek adókötelezettségére vonatkozó szabályok és gyakorlatok még nem kiforrottak. A hatóság, tételes jogszabályi rendelkezések hiányában kialakított álláspontja alapján a kriptovalutákat érintő gazdasági tevékenységek jellemzően a legmagasabb adóterhelés alá eshetnek, mint "egyéb jövedelmet" keletkeztető tevékenységek, közel 30 százalékos adókötelezettséggel - ismerteti a tanácsadó cég.
