|
| A SZEFO Zrt. szegedi varrodája főleg megváltozott munkaképességű alkalmazottakat foglalkoztat. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely |
Míg 2018-ban csak a mintegy 32 ezer rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után mentesülhettek a foglalkoztatók a 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulás befizetésétől, idén ez a kedvezmény már mintegy 400 ezer komplex szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű, személy után járhat – akár részesül az illető ellátásban, akár nem. A kedvezményesen foglalkoztatható személyek körének jelentős bővülése növeli az esélyét annak, hogy a munkaadók betöltetlen álláshelyeikre a megváltozott munkaképességűek köréből találjanak megfelelő jelöltet.
Ha nincs megváltozott munkaképességű dolgozó, fizethet a cég
A munkáltatóknak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Ha ugyanis egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg a tavalyi 1 242 000 forintról idén évi 1 341 000 forintra emelkedett, ami 8 százalékos munkáltatói tehernövekedést jelent.
„Az intézkedés hatására idén a nagyobb cégek tovább növelhetik erőfeszítéseiket arra, hogy megváltozott munkaképességűeket alkalmazzanak, ahelyett, hogy a hozzájárulást fizetnék be. Bizonyos régiókban azonban már komoly korlátot jelenthet, hogy ebben a körben is kifejezetten magas, akár 70 százalék feletti a foglalkoztatás aránya. Új, korábban alig tapasztalt jelenség, hogy immár a megváltozott munkaképességű munkavállalók is vándorolni kezdtek a gazdaságilag fejlettebb régiók felé, ahol a munkáltatók gyakran szállást, vagy arra vonatkozó támogatást, illetve esetenként speciális egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak számukra" – mondja Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője.
Sávos kereseti korlát kellene
A minimálbér megemelkedésével párhuzamosan 8 százalékkal, 207 ezerről 223 500 forintra nőtt a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka jövedelemkorlátja. Bár ez önmagában szintén kedvező fejlemény, a munkaerőpiacon ennél gyorsabb ütemben növekvő bérek mellett ez a kereseti korlát a korábbiaknál jobban visszafoghatja a megváltozott munkaképességűek munkavállalási kedvét. Erre a problémára egy „sávos” kereseti korlát bevezetése jelenthetne megoldást: ebben az esetben a korlát bizonyos szintű átlépése nyomán a munkavállaló nem az ellátás egészétől, hanem csupán annak egy részétől esne el.
2018-ban az ellátást kapó megváltozott munkaképességűek száma 339 ezer fő volt, ők fejenként átlagosan havi 73 ezer forintos ellátásban részesültek. A jogosultak létszáma évről évre fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Ebben a tekintetben jelentős változást az új, szigorúbb feltételekkel zajló komplex minősítési rendszer bevezetése hozott 2012-ben. Mivel az Alkotmánybíróság tavaly novemberben e rendszer módosítására hívta fel az Országgyűlést, elképzelhető, hogy a határidőként szabott március 31-et követően hosszú idő óta először ismét növekedni fog az ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek száma.
Öt százalékkal nőtt az Európai Unió legerősebb gazdaságában a bortermelés. 
