Kezelünk, nem megelőzünk
A 18-69 éves lakosság 65 százaléka rendszeresen, havonta költ gyógyszerre a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb adatai alapján. Valamivel kevesebben vannak (56%), akik vitamint vagy gyógyhatású készítményt vásárolnak rendszeresen, jelentősen kevesebben azonban, akik kifejezetten a megelőzésre költenek: 21 százalék vesz például bioélelmiszert.
67 százalék nem vásárolt semmilyen, az egészség megőrzésére szolgáló eszközt, készüléket az elmúlt egy évben, és mindössze 10 százalék fordított erre a célra 50 ezer forintnál nagyobb összeget.
Emellett a magyarok csaknem háromnegyede (71%) állítja azt, hogy csak akkor megy el orvoshoz, ha már konkrét egészségügyi panasza van. Jóval kevesebben tesznek viszont olyan általános megelőző intézkedéseket, mint egészséges ételek fogyasztása (57%), rendszeres szűrővizsgálatok (43%) és sport (26%).
Mire, mennyit költünk?
Hogy inkább a már kialakult problémák gyógyítására, mint megelőzésére fókuszálunk, az egészségünkre költött összegekből is világosan látszik: átlagosan kb. 106 ezer forintot fordítunk az egészségünk megőrzésével kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra összesen évente, amelyből a legnagyobb arányban gyógyszerekre költünk (átlagosan 55 ezer forintot).
Ezt követik a kezelések és egészségügyi szolgáltatások (33 ezer forinttal), legkisebb arányban pedig a különböző egészség megőrzésére szolgáló eszközökre fordítunk ebből az összegből (mintegy 19 ezer forintot évente).
Jobban odafigyelünk magunkra?
Mindezzel együtt azonban kirajzolódni látszik a pozitív tendencia, és talán egyre jobban odafigyelünk az egészségünkre: a Cofidis Hitel Monitor második negyedéves adatai alapján valamivel magasabb arányban vallja azt a lakosság, hogy tesz az egészségéért, mint tavaly az év hasonló időszakában: jelenleg a lakosság fele vallja azt magáról, hogy aktívan tesz azért, hogy egészséges maradjon, ez az arány 2013-ban még csak 38 százalék volt.
Nem készülünk fel a betegségre
Bár láthatóan kevésbé vesszük komolyan az egészségünket, amíg nincsen problémánk vele, a magyarok csaknem háromnegyede (71%) nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy rendelkezzen felhalmozott biztonsági tartalékkal egy váratlan egészségügyi kiadás esetére.
Az életkor növekedésével párhuzamosan nő azok száma, akik kiemelten fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk ilyen célra. Érdekes azonban, hogy a legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztályban is kimondottan magas (kétharmados) azok aránya, akik lényegesnek tartják, hogy félretett pénzzel rendelkezzen egészségügyi kiadásokra.
A valóság mást mutat
Annak ellenére, hogy minden korosztály inkább fontosnak tartja az egészségügyi célokra megspórolt összeg meglétét a családi kasszában, a valóságban ennél jóval kevesebbeknek van is jelen a számlájukon erre fordítható összeg: a magyarok egyharmada még egy kisebb ilyen jellegű kiadást sem tudna önerőből fedezni saját bevallása szerint. A felkészületlenek aránya egyébként az elmúlt 2 év hasonló időszakában mértekhez képest jelentős csökkenést mutat: míg 2012 első félévének végén 46, addig az idei év hasonló időszakát vizsgálva már csak 36 százalék azok aránya, akiket anyagilag váratlanul érne egy nagyobb, az egészséggel kapcsolatos kiadás.
Hitelből orvoshoz
A magyarok több egészségügyi területen is szívesebben áldoznak arra, hogy kiemelten velük foglalkozzon az orvosuk a kezelés időszaka alatt, ezért pedig szívesen fordulnának magánegészségügyi ellátáshoz. A legtöbben (69%) fogászatért lennének hajlandóak fizetni a különböző egészségügyi szolgáltatások közül, illetve viszonylag magas a fizetési hajlandóság a szemészet (44%) és a nőgyógyászat (46%) esetében is.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
