Első ránézésre nehéz lenne érvet felhozni az ellen, hogy a férfiak is 40 év munkaviszony után mehessenek el nyugdíjba, hiszen az EU esélyegyenlőségi, úgynevezett Gender-direktívája egyértelműsíti a két nem közötti megkülönböztetés tilalmát – mondta a szakszervezetek által elindított népszavazási kezdeményezés kapcsán Horváth Gyula, az Aegon pénzügyi vezérigazgató-helyettese.
Mint a nyugdíj-szakember emlékeztetett, néhány évvel ezelőtt épp a Gender-direktíva miatt kellett elkezdeni „unisex” tarifákat alkalmazni az életbiztosításokban, holott a férfiak és a nők halálozásai statisztikái, így kockázatuk is eltér. (A női esélyegyenlőséget zászlajára tűző spanyol kezdeményezésnek köszönhetően a direktíva hatására a statisztikailag tovább élő hölgyek a biztosítási díjuk emelkedésével szembesültek, a férfiaknak ugyanakkor csökkent a díjszabása – más kérdés, hogy a járadékbiztosításoknál ez az irány fordított lenne, de hazánkban nem igazán van jelen ilyen konstrukció.)
Horváth szerint ugyanakkor most még a nők esetében könnyebben indokolható a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazás: a statisztikák azt mutatják, hogy a jelenleg 62 éves korban nyugdíjba menő hölgyek átlagosan 38 évnyi munkaviszonyt (szolgálati időt) tudhatnak maguk mögött.
|
| Horváth Gyula |
Ahol kiüti a biztosítékot a 40 év
Horváth Gyula szerint pusztán demográfiai szempontból igazán komoly problémával annak kapcsán néz szembe a nyugdíjrendszer, hogy az átlag életkor-növekedéssel valamit kezdeni kell. A 65 éves korban várható élettartam éves átlagban 0,1-0,2 évvel hosszabbodott a rendszerváltás óta, az előrejelzések szerint a következő 10 évben is legalább 1, de inkább 1,5 évvel kitolódik majd a 65 éves korban várható statisztikai élettartam. Erre egyetlen válasz adódhat: a nyugdíjkorhatár folyamatos növelése. Ha viszont életben tartjuk a 40 éves munkaviszony után a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, látható, hogy egyre többen ennek okán kerülnek majd be a nyugdíjas körbe, azaz a demográfiai trendek lekövetése (amelynek az idősödő társadalom okán persze komoly közgazdasági érvei is lennének) semmit sem érne.
Ha már elhulltak a statisztikát rontók...
Szakemberek szerint használható, ám nem valós érv az, hogy a férfiak a hölgyekhez képest rosszabb egészségi állapotban érik meg a 65. életévüket. Az természetesen igaz, hogy a születéskor várható élettartam tekintetében számottevően jobban állnak a nők – ennek nem csak életmódbeli, de biológiai okai is vannak, ám időskorban ez már kisebb mértékben igaz.
A 65. életévüket megélt férfiak és nők várható további élettartama között 3 és fél év a különbség: a nyugdíjaskort elérő férfiak is még legalább 15 évig élnek a statisztikák szerint. A nyugdíjaskort elérő férfiak és nők között összesimuló különbség egyik kézenfekvő magyarázata az, hogy a férfiak halálozási statisztikái szerint az addigi években „kihullik” az a kör, amelyik a születéskori számottevő különbséget adja.
Ilyen eredményekre senki nem számított. 
