A gép lassan begurul Ferihegyre, mi izgatottan toporgunk a betonon, az ajtó kinyílik, és a lépcsőn megjelenik a Mikulás, piros ruhában, ősz, göndör szakállal. Mosolyogva integet, nem tűnik fáradtnak, pedig messziről érkezett, egyenesen Lappföldről, hogy aztán a reptéren, majd a Deák Ferenc téri Kempinski szálloda halljában fogadja a gyerekeket.
Akik közül egy gyönge hangocska – okosan – felveti: de Anya, ha itt van a Mikulás, akkor ki viszi el a csokicsizmákat a többi gyereknek? Több Mikulás is van? És hol a szánja?
Nem Télapó, hanem karácsonyi kecske
Mielőtt belemerülnék e jó pár évvel ezelőtti családi sztori taglalásába, ismerkedjünk meg a Mikulás hazájával, Lappfölddel. Ezen belül is Rovaniemivel, amely „hivatalosan” Santa Claus (finnül Joulupukki) lakhelye, és amely egy 62 ezer fős város Finnországban. A szó egyébként azt jelenti magyarul, hogy karácsonyi kecske, avagy yule-i kecske; a pukki szó pedig a teuton bock szóban gyökeredzik.
Rovaniemi ilyenkor, karácsony előtt él igazán, hiszen ekkor kiváltképp élénk a turisztikai érdeklődés. Pedig szó szerint mindentől távol esik.
Ha ide szándékozunk kirándulni, illik tudni, hogy az Északi Sarkkört közelítjük meg, közvetlen úti célunk pedig az Ounasvaara és a Korkalovaara hegyek között, a Kemijoki és az Ounasjoki folyók összefolyásánál található.
Arany után kutattak
A város nevét a számi nyelvből eredeztetik, mely szerint Roavve dombot, vagy régi tűzrakó helyet jelent, míg a dél-lapp nyelvjárásban a rova szó kőhalmot vagy sziklát. Vélhetően már a kőkorszak óta élnek itt emberek. Nevét leírva első alkalommal 1453-ban említik kiemelve, hogy az itt élők főleg mezőgazdasággal és vadászattal foglalkoznak.
Az 1800-as években arany után kutattak ezen a vidéken és megkezdődött a fakitermelés, amely emberek ezreit csábította e vidékre.
A Mikulás – maradjunk most a magyar elnevezésnél – lakóhelyének korántsem volt mindig mesés a sorsa. A II. világháború során Finnország aláírta a moszkvai fegyverszünetet, és hirtelen a lappföldi háborúban találta magát. A visszavonuló német csapatok mindent felperzseltek, Lothar Rendulic pedig német tábornok elrendelte a város elpusztítását, a kórházakat kivéve. Miközben a német csapatok utóvédje a város elpusztítására készült, a vasútállomáson veszteglő lőszerszállító tehervonat felrobbant, és lángra lobbantotta a faépületeket. Az épületek kilencven százaléka megsemmisült.
Itt biztos, hogy esik a hó
E szomorú eseményekre már semmi nem emlékeztet. A finnek egész országukat felvirágoztatták, mindenütt a legkorszerűbb technika hódít, és ma már a világ legboldogabb népei egyikének nevezik őket.
A természeti környezet és a számos kikapcsolódási lehetőség miatt a város életében fontos szerepet játszik a turizmus, aminek persze marketing aduásza a Mikulás-kultusz.
A lakosság számának majd tízszerese látogat ide minden évben, és számuk egyre nőni fog, hiszen errefelé garantált a hó – egy évben több mint 180 napon keresztül esik –, míg számos más turisztikai nagyhatalomban már nem.
A jéghotelek őshazája
Itt mindenféle árkategóriájú szálláshely és étterem között válogathatunk. Magas árakra számítsunk, hiszen szinte mindent az ország déli régiójából szállítanak ide. Finnország egyébként sem olcsó, bár a miénknél szerényebb infláció miatt nem számít annyira megfizethetetlennek, mint mondjuk öt éve.
Természetesen szállodák és éttermek tucatjai is várják a világ minden tájáról érkező turistákat. Nagyon nívós hotel például az Arctic TreeHouse. Ugyancsak elegáns a négycsillagos, központban lévő Cumulus Pohjanhovi szálloda, de a háromcsillagos Lapland Hotel Sky Ounasvaara is minden igényt kielégít. És sokan ajánlják a pénztárcabarát Hotel Aakenust is. Sőt, az Airbnb is népszerű Rovaniemiben és megfizethető.
A jéggé fagyott hóból épített szállodák hazája is ez. Lappföldön Lemi és Lainino a legjobbak ebben a műfajban, de a városhoz közel található egy nem igazán olcsó, hasonló létesítmény, az Arctic Snow Hotel is.
Amikor befelé haladunk a reptérről, mindjárt kitűnik, hogy nem egy turistaattrakciós, harsány, bazáros település fogad bennünket. Mióta Rovaniemi alkotja Lappföld központját, számos kormányzati szerv irodája települt a városba. Több egyetem is található itt, a város lakosságának egyhatodát diákok teszik ki.
Ami a turisztikai látnivalókat illeti, szembeötlő a Jätkänkynttilä, mely a Kemijoki folyó fölött ível át. Érdemes meglátogatni az Artikum Természettudományi Múzeumot, amely Finnország és a sarkvidék életmódját, múltját és jelenét mutatja be, interaktív kiállításon keresztül. Számos látogatót vonz a sarki fény is, amely itt akár évi 200-szor is megfigyelhető, míg Finnország déli vidékein csupán átlag 20 alkalommal.
Emellett a Marttini késgyár és bolt, valamint a Korundi Művészeti Múzeum is megér egy-egy látogatást.
Joulupukkinak saját postahivatala van
Az egyik leginkább „télapós” látnivaló a Santa Post Office, azaz a Mikulás Postahivatala, amely alatt húzódik az északi sarkkör. Ha nem decemberben utazunk ide – ilyenkor tömeg van –, akkor is bármikor találkozhat gyerkőcünk a Mikulással a Santa Claus Village Parkban.
Ez igazi gyerekparadicsom, a város központjától nyolc kilométernyire található, a repülőtér közelében. Itt mindent megtudhatunk e piros ruhás-csizmás, máig világszerte népszerű – bár kontinensenként más és más szokásokkal felruházott – mesealakról.
Ha valakit inkább a téli sportok vonzanak– és ez errefelé természetes –, akkor irány a várostól keletre emelkedő Ounasvaara Síközpont. Ez arról is híres, hogy itt találták meg a környék legrégebbi emberi településeinek maradványait.
A sonka és a hal elengedhetetlen
Az éttermekben ilyenkor még nem jellemző a karácsonyi menü, egyébként is azt mindenki otthon fogyasztja el a családjával, de azért néhány hasonló fogást elcsíphetünk az étlapokról.
Az ünnepi asztal mindig nagyon gazdag, a fő fogás, a sonka előtt többféle halat szokás előételként kínálni, főleg páclében fürdetett heringeket és lazacot. Legismertebb ezek közül a lasimestarin silli, azaz „Az üvegmester heringje”, amelyet 3-4 nappal karácsony előtt már elkészítenek, és a hűtőben tartanak.
A saláták elmaradhatatlanok, az egyik legjellemzőbb a rosolli. Amely apró kockákra vágott céklából, almából, savanyú uborkából, főtt krumpliból és heringből áll.
Ami a desszerteket illeti, ezek főleg aprósütemények, de a hagyományos, tejben főtt rizskása fahéjjal és cukorral ilyenkor is szerepel az étkek között. Aki megtalálja az abba elrejtett mandulát, annak egész évben szerencséje lesz. Az édességek közül legkedveltebb a Joulutorttu, azaz karácsonyi torta, amely egyáltalán nem emlékeztet tortára, ez ugyanis egy lekvárral töltött, játékforgóra emlékeztető formájú aprósütemény.
Budapestről Rovaniemi könnyen megközelíthető, Helsinkiben történő átszállással. A leggyorsabb csatlakozással már 5-6 óra alatt itt lehetünk, de ha már leszálltunk a finn fővárosban, érdemes ott is eltölteni egy-két napot. Mind a finn nemzeti légitársaság, a Finnair, mind több fapados társaság repül a városba.
A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.
A forint a keddi napon jól teljesített a dollárral szemben, jobb volt az eurónál, de nem bírt a svájci frankkal. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
