Felismerjük és értjük az AI-t?
Az eredményeket a K&H összeállítása mutatja be. A tavalyi felméréshez hasonlóan, idén is a magyar válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy jól érti, mi az a mesterséges intelligencia – ez magasabb, mint a felmérésben szereplő 30 ország átlaga (67 százalék), és jobb, mint a térségünkből a kutatásba még bekerült Lengyelországnál is. 2024-hez hasonlóan idén is, a hazai lakosság kétötöde úgy nyilatkozott, hogy tudja, mely szolgáltatások használnak AI-t, ám tavalyhoz képest eltérés, hogy a korábbi 41 helyett 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik viszont nem tudták megmondani, hogy kik használnak mesterséges intelligenciát. Ezzel olyan országokkal kerültünk a lista végére, mint Hollandia, Nagy-Britannia vagy Németország.
Több előnyt, mint hátrányt látunk benne
A magyarok kétharmada (64 százalék) szerint a mesterséges intelligencia több előnnyel jár, mint hátránnyal – ez szintén az európai átlag fölötti arány. A népesség fele izgatott az AI fejlődése miatt, míg 53 százalék bizonyos aggodalmakkal is tekint a technológia terjedésére, ami kiegyensúlyozott hozzáállást jelez. A magyarok e tekintetben az átlaghoz hasonlóan gondolkodnak (55 százalék aggódik az AI miatt), ez sokkal magasabb arány, mint a tavalyi felmérésben vagy mint a lengyelek esetében (40 százalék), de egy szinten van Kolumbiával, Svédországgal és Malajziával. A megkérdezett magyarok 44 százaléka izgatott, azaz inkább pozitív érzéseket táplál a mesterséges intelligencia térnyerése iránt, ami érzékelhetően elmarad a világátlagtól, és némi csökkenést jelent tavalyhoz képest.
Vadócz Zsolt, a K&H digitalizációs vezetője szerint ez a bizakodó hozzáállás jól tükrözi azt is, ahogyan az ügyfelek a pénzügyi szolgáltatásokban is egyre inkább keresik az AI nyújtotta előnyöket. „A mesterséges intelligencia nemcsak könnyűvé, de gyorsabbá és személyre szabottabbá is teszi a bankolást – a K&H-nál már ma is olyan digitális megoldásokat alkalmazunk, amelyek akár percek alatt végigvezetnek egy hiteligénylésen vagy segítenek a pénzügyeink intézése mellett a parkolásban, jegyvásárlásban, utazásaink megszervezésében – azaz túllépünk a hagyományos bankoláson.”
Fotó: Depositphotos
Az átlagnál erősebb, de csökkenő a bizalom az adatkezelésben
A magyar válaszadók ugyan még mindig a felmérés átlagánál nagyobb arányban bíznak abban, hogy az AI-t használó vállalatok megfelelően kezelik a személyes adataikat, ám az utóbbi évekhez képest már csak 55 százalék gondolja így. Ez a legmagasabb érték Európában, ahol több országban – különösen Nyugat-Európában – a bizalom inkább kételkedést jelent. A hazai válaszadók tehát az európai válaszadókkal szemben sokkal kevésbé bizalmatlanok az AI adatkezelését illetően, bár az olasz és a lengyel kitöltők többsége még 50 százalék fölé került.
Az államban viszont nem bíznak a magyarok
Abban a kérdésben viszont a hazai válaszadók a sereghajtók közé tartoznak, hogy mennyire bíznak, a kormányuk felelősségteljesen fogja szabályozni a mesterséges intelligenciát. Nemcsak, hogy a 30 ország közül a lista hátulról a harmadik helyére kerültek honfitársaink azzal, hogy mindössze a megkérdezettek harmada bízik ebben (csak Japán és az Egyesült Államok végzett mögöttünk), de a magyar válaszolók mondták a legnagyobb arányban azt is, hogy kifejezetten nem bíznak a kormány felelősségteljes szabályozásában (59 százalék). Ezzel még az Egyesült Államokat is megelőztük, ahol szintén 58 százaléknyian válaszoltak bizalmatlanságukat kifejezve.
A munka világában is készülnek a változásokra
A magyarok kétharmada gondolja úgy, hogy az AI jelentősen átalakítja a munkavégzés módját az elkövetkezendő 5 évben, de csupán 29 százalék tart attól, hogy ez a munkája elvesztését is jelentheti. Ez nagyjából hasonló, mint a nyugat-európai országokban mért arány, ami arra utal, hogy a hazai lakosság inkább lehetőségként, mint fenyegetésként tekint az AI által hozott változásokra.
Nem tesz jót a gazdaságnak?
A gazdaságra gyakorolt hatását inkább negatívan élik meg a magyarok: 28 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia inkább ront a gazdaságon, mintsem javítana (23 százalék). Ez jelentősen pesszimistább állaspont, mint a felmérés átlaga (34 százalék szerint javít a gazdaság állapotán, míg 23 százalék szerint rosszabbá teszi), de nem annyira borús attitűd, mint Belgium vagy az USA válaszadóinál (31, illetve 33 százalék). Mi több, tavaly még honfitársaink majdnem 30 százaléka vélekedett az AI gazdaságra gyakorolt hatásáról pozitívan, így a mostani 23 százalék jelentősen sötétebb képet rajzol elénk.
Pozitív várakozások az AI egészségügyben kifejtett hatásáról
Majdnem tízből négyen (38 százalék) úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia javítani fogja a személyes egészségünket, szemben azzal a 13 százalékkal, akik szerint az AI rontani fog rajta. Magyarországon viszont alig több mint a válaszadók negyede gondol ennyire optimistán az AI egészségügyben betöltött szerepére.
