A félvezetőket - azaz chipeket gyártó vállalatok, élükön a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb cégével, a tajvani TSMC-vel bajba kerülhetnek, ha a globális felmelegedés miatt nem lesz elegendő vizük termelésük fenntartásához.
A TSMC a chipeket tervező vállalatok, az utóbbi időszakban az amerikai részvénypiacon óriási menetelést bemutató Nvidia, az Apple és mások megrendelése alapján bérgyártást végez. Ennél a cégnél készülnek a mesterséges intelligencia kiszolgálásához szükséges félvezetők is, amelyek jelenleg a legfejlettebb termékeknek számítanak ebben az ágazatban.
A chipgyártók azonban a „szomjas” vállalatok közé tartoznak a S&P Global Ratings hitelminősítő elemzése szerint. A mikrochipek a mobiltelefonoktól kezdve az autókon át a tévékig nagyon sok használati tárgyban megtalálhatók, így ez a probléma elég aggasztó. Nagy vízigényük magyarázata egyrészt berendezéseik hűtési igénye, másrészt a termeléshez szükséges extratiszta, teljesen pormentes környezet megteremtése. Minél fejlettebb egy félvezető, annál több vízre van szükség az előállításához, mert annál több lépcsőben történik a gyártása.
Új mértékegység: Egy "hongkongnyi" víz
A TSMC vízfelhasználása például 35 százalékkal nőtt, amikor 2015-ben bevezették a 16 nanométeres technológiát – derül ki az S&P adataiból. A kérdés egyebek mellett az, milyen hatással lehet a víz előteremtésének nehezebbé válása a mikrochipek piaci árára? Mivel a TSMC a világ egyik legnagyobb vállalata, bármely fennakadás a működésében nagy gondot okozhat az ellátási láncokban. Ugyanakkor a piaci dominancia lehetővé teszi, hogy emelje az árait, ha szükséges. Emellett növelheti a nagyobb árréssel előállított, fejlettebb termékei súlyát gyártásában.
A félvezetőipar vízfogyasztása közepes-magas lehet, emellett egy számjegyű tempóban növekedhet a következő években. Nem kétséges ugyanis, hogy jelentősen erősödni fog a kereslet az ágazat termékei iránt. Beszédes, hogy az iparág világszinten jelenleg annyi vizet fogyaszt, mint a 7,5 millió lakosú Hongkong. Ezért aztán a vízellátás biztonsága olyan kérdéssé válik, ami befolyásolja a félvezetőgyártó cégek hitelbesorolását is. Ez a probléma pedig a termékeken át a vásárlók pénztárcáját is elérheti.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
