A holdfogyatkozás ugyan az Egyesült Államokban nem, de Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában és Európa nagy részén látható lesz. Igaz, ez nem a „vérholdnak” nevezett esemény lesz, azaz senki ne várja, hogy piros színűre váltson. Ehelyett a Hold kissé elhalványul majd, ahogy áthalad a Föld árnyékának egy világosabb részén.
A félárnyékos holdfogyatkozás egyébként igen nehezen észlelhető jelenség, még akkor is, ha ideálisan, az éjszaka közepén zajlik. Most azonban sajnos délután le fog játszódni a jelenség zöme, s mi már csak a holdkelte utáni befejező szakaszát kapjuk.
Gyakorlatilag addig sajnos észrevehetetlen lesz, míg be nem sötétedik, s a telihold fel nem jön.
Sőt, május 5-éről 6-ra virradóra hajnalban egy meteorraj is áthalad az éj leple alatt. Ugyan a csillagászok szerint most hosszabb utat járhatnak be, de a telihold miatti világosabb égbolton halványabbnak láthatjuk a meteorokat, ráadásul e raj tűzgömbökben se gazdag.
A közelgő esemény valóban nem a leglenyűgözőbb égi bemutató lesz, voltaképpen egy a következő években bekövetkező hasonló holdfogyatkozások közül – mondja Shannon Schmoll, a Michigani Állami Egyetem Abrams Planetáriumának igazgatója.
Hogyan működnek a holdfogyatkozások?
Mind a hold-, mind a napfogyatkozás a Föld, a Nap és a Hold bizonyos mozgásától függ. Holdfogyatkozás akkor következik be, amikor a Föld árnyéka elfedi a Hold egészét vagy egy részét. Ez csak akkor fordul elő, amikor a Hold közvetlenül a Földnek a Nappal ellentétes oldalán áll, tehát amikor telihold van.
A Földhöz hasonlóan azonban a Hold másik felét is bármikor megvilágíthatja a Nap. Amikor a Hold és a Nap tökéletesen szemben helyezkedik el egymással, az emberek a Földön a teljesen megvilágított oldalt látják, amely ilyenkor olyan, mint egy kerek korong az éjszakai égbolton.
Érdekesség, hogy ha a Holdnak teljesen lapos pályája lenne, minden telihold holdfogyatkozás lenne. De mivel a Hold pályája körülbelül 5 fokkal meg van dőlve a Föld Nap körüli pályájához képest, s ennek a kis dőlésszögnek köszönhetően a telihold legtöbbször valamivel a Föld által vetett árnyék felett vagy alatt ér véget. Az egy hónapig tartó holdpályán a Hold ugyanazon a vízszintes síkon halad át kétszer, mint a Föld és a Nap.
Ha ez egybeesik a telihold idejével, a Nap, a Föld és a Hold egyenes vonalat alkot, ami holdfogyatkozást eredményez.
A michigani planetárium igazgatója azt magyarázza, hogy teljes holdfogyatkozásról akkor beszélünk, amikor a Hold teljes egészében áthalad a Föld árnyékának legsötétebb részén, az úgynevezett umbrán. Részleges holdfogyatkozásról pedig akkor, amikor az umbra a Hold egy részét lefedi.
A 2023. május 5-i az utolsó olyan típusú fogyatkozás, amikor az árnyéknak csak a világosabb része takarja be a Holdat, ezért is nevezik félköri holdfogyatkozásnak.
Hol lehet látni a holdfogyatkozást?
Ezek az égi események egyébként viszonylag rövidek, csak néhány órát tartanak az elejétől a végéig. A május 5-i félholdfogyatkozás Európa és Afrika nagy részén holdkeltekor lesz látható, Ázsia és Ausztrália az éjszaka közepén láthatja majd a teljes eseményt. Észak- és Dél-Amerika számára, ahol a holdfogyatkozás most nem lesz látható, a következő évben lesz még jópár.
A következő részleges holdfogyatkozás 2023. október 28-án következik be, és leginkább Afrikában, Európában és Ázsiában lesz látható. Az amerikai kontinensen 2024. március 25-én, majd 2024. szeptember 18-án lesz látható részleges holdfogyatkozás.
Azok pedig, akik a következő teljes holdfogyatkozást várják, 2025. március 14-ig kell várniuk, ami Amerikából, Nyugat-Európából és Nyugat-Afrikából lesz jól követhető.
Jelentés a háború állásáról – orosz módra. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
