Számos új küldetés célozza meg a Holdat, de január 8-án mindjárt egy magyar vonatkozású eseménnyel indul az év. Aztán az év második felében több izgalmas projekt ér fontos szakaszba: szeptemberben a Martian Moons eXploration küldetés, októberben az Europa Clipper és Hera, novemberben pedig az Artemis II és a VIPER a Holdra küldetés – ha minden a tervek szerint alakul.
1. Holdra megy a Hold Alapkezelő
A Puli Space Technologies által készített Téridő plakett az első magyar készítésű tárgy, amely a Holdra utazik január 8-án, hétfő reggel – rajta a HOLD Alapkezelő lenyomatával. A Téridő plakett lesz az első magyar időkapszula a Holdon, amellyel örök emléket állíthatunk többek között a legendás Aranycsapatnak. Egyedi kulturális és társadalmi lenyomat arról, hogy mit tartunk fontosnak a 2020-as évek elején, mit tartunk megőrzendőnek a halhatatlanság számára.
A táblát az űrszonda lábazati szerkezetén helyezik el, ami a leszállóegységgel együtt az égitesten marad. Az esemény élőben itt lesz követhető majd.
És ha már magyar vonatkozású hírrel kezdtük, az igazi űrmissziók előtt még azt is meg kell említeni, hogy a tavaly bemutatott négy magyar űrhajósjelölt közül egyikük harmincnapos tudományos küldetést végezhet majd 2024 végén-2025 elején a Nemzetközi Űrállomáson. A magyar űrhajóst az Axiom Space viszi fel majd az űrbe.
2. Europa Clipper
A NASA a Jupiter egyik legnagyobb holdját, az Európát szeretné feltárni ezzel a projekttel. A fagyos felszínnel borított Európa valamivel kisebb, mint a Föld Holdja, és a jeges páncél alatt valószínűleg egy sós vizű óceán található, amely a tudósok szerint több mint kétszer annyi vizet tartalmaz, mint a Föld összes óceánja együttvéve – ezt már Ali M. Mranson bolygótudós írja, aki összeszedte 2024 hat legfontosabb űrmisszióját.
Az Europa Clipperrel a tudósok azt akarják megvizsgálni, hogy az Európa-óceán megfelelő élőhely lehet-e a Földön kívüli élet számára. A misszió tervei szerint közel ötvenszer repülnek el az Európa mellett, hogy tanulmányozhassák a jeges felszín geológiáját és az alatta rejtőző óceánt. A projekt a Jupiter holdjából kitörő aktív gejzíreket is keresni fogja.
Ez a küldetés megváltoztathatja a tudósok életét, akik abban reménykednek, hogy megértsék az olyan óceáni világokat, mint például az Európáé. A nyitóablak – az időszak, amikor a küldetés elindulhat és elérheti tervezett útvonalát – 2024. október 10-én nyílik meg, és 21 napig tart. Az űrszonda egy SpaceX Falcon Heavy rakétával indul, és 2030-ban érkezik meg a Jupiter rendszerébe.
3. Artemis II
A görög mitológiában az Apolló ikertestvéréről elnevezett Artemis program a NASA terve arra, hogy visszatérjen a Holdra. Ezzel 1972 óta először küldene embert a Holdra, köztük az első nőt és az első színesbőrű űrhajóst.
Az Artemis tervei között szerepel egy hosszabb távú, tartós ottlét az űrben, amely felkészíti a NASA-t arra, hogy végül még messzebbre – a Marsra – küldjön embereket. (Itt hívjuk fel olvasóink figyelmét az Apple érdekfeszítő sorozatára, a For All Mankind-re, amely a témában előreszaladva erről is szól).
Az Artemis II-ben a tervek szerint a négyfős legénység a 10 napos küldetés során az űrhajósokat Hold körüli pályára állítja majd, mielőtt hazatérnének. A tervek szerint az űrmisszió már 2024 novemberében elindul, bár arra is van egy kis esély, hogy 2025-re tolják, attól függően, hogy elkészül-e minden, például a szkafanderek vagy hogy lesz-e elegendő oxigénfelszerelés.
4. VIPER, amely vizet keres a Holdon
A VIPER (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) egy golfkocsi méretű robot, amellyel a NASA 2024 végén a Hold déli pólusát fogja felfedezni. Az eredetileg 2023-ra tervezett indulást azért tolták el, hogy további teszteket hajtsanak végre a leszállórendszeren, amelyet egy magáncég, az Astrobotic fejlesztett ki.
A robotküldetés célja illékony anyagok keresése, amelyek könnyen elpárolognak, mint például a Hold hőmérsékletű víz és szén-dioxid. Ugyanis ezek az anyagok biztosíthatnak forrásokat a Holdon a jövőbeli kutatásokhoz.
A VIPER robot a 100 napos küldetés során akkumulátorokkal, hőcsövekkel és radiátorokkal dolgozik majd, mivel a Hold nappali szélsőséges melege mindent meghatároz.
Napközben akár 224 Fahrenheit-fok (107 Celsius fok) is lehet, míg a Hold hideg, árnyékos területein a hőmérséklet elérheti az elképesztő -400 F (-240 C) fokot.
A VIPER felbocsátását és a Hold felszínére juttatását 2024 novemberére tervezik.
5. Lunar Trailblazer és PRIME-1 küldetések
A NASA a közelmúltban befektetett egy kisebb, alacsony költségű bolygóküldetésbe, a SIMPLEx-be (Small, Innovative Missions for Planetary Exploration). Ezek a küldetések költséget takarítanak meg azzal, hogy más misszióknál úgynevezett telekocsiként vagy másodlagos rakományként működnek. Ilyen például a Lunar Trailblazer, amely a VIPER-hez hasonlóan szintén vizet fog keresni a Holdon.
De míg a VIPER leszáll a Hold felszínére, és részletesen tanulmányoz egy bizonyos területet a déli pólus közelében, addig a Lunar Trailblazer a Hold körül kering, méri a felszín hőmérsékletét és feltérképezi a vízmolekulák elhelyezkedését. A Lunar Trailblazer jó úton halad, hogy 2024 elején elkészüljön. Mivel azonban másodlagos hasznos teherről van szó, a Lunar Trailblazer startolásának időpontja az elsődleges rakomány indításától függ. A 2024 közepére tervezett PRIME-1 küldetés alapja a Lunar Trailblazer további sorsa. A PRIME-1 megfúrja majd a Holdat – ami a VIPER által használt fúrógép próbaüzeme lesz. Az indulás dátuma attól függ, hogy a korábbi indulások időben megtörténnek-e.
6. A JAXA Mars-holdkutató küldetése
Míg a Föld Holdjára sok minden és mindenki érkezik – kicsik és nagyok, robotok és legénység – 2024-ben a Mars-holdak, a Phobos és a Deimos is hamarosan látogatót kap. A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) fejlesztés alatt álló robotmissziója, a Marsian Moon eXploration (MMX) a tervek szerint 2024 szeptembere körül indul.
A küldetés fő tudományos célja a Mars holdjainak eredet-meghatározása.
A tudósok nem biztosak abban, hogy a Phobos és a Deimos egykori aszteroidák, amelyek a Mars gravitációjával álltak pályára, vagy olyan törmelékből alakultak ki, amelyek már a Mars körül keringtek. Az űrszonda három évet tölt majd a Mars körül, és tudományos műveleteket hajt végre a két hold megfigyelésére. Az MMX még le is fog szállni a Phobos felszínére, hogy mintát gyűjtsön, mielőtt visszatér a Földre.
7. Az ESA Hera küldetése
A Hera az Európai Űrügynökség (ESA) küldetése, amivel visszatér a Didymos-Dimorphos aszteroida rendszerbe, amelyet a NASA DART-misszója látogatott meg 2022-ben. De a DART nem csak meglátogatta ezeket az aszteroidákat, hanem ütközött is az egyikkel, hogy tesztelje a „kinetikus becsapódásnak” nevezett bolygóvédelmi technikát. A DART olyan erővel találta el a Dimorphost, hogy valójában megváltoztatta a pályáját.
A kinetikus ütéstechnika épp erre jó, hogy meg tudja változtatni az aszteroidák útját. Ez pedig hasznos lehet, ha az emberiség valaha talál egy potenciálisan veszélyes tárgyat az űrben, és a Földdel való ütközés elkerülése miatt el kell térítenie azt. A Hera 2024 októberében indul, és 2026 végén jut el Didymos-ba és Dimorphos-ba, ahol az aszteroidák fizikai tulajdonságait fogja tanulmányozni.
Az ukrán elnök garanciákat követel. 
