Olyan gyárakból és raktárakból fog jönni minden, amit az ember megvenne, ahol a villanyt se kell bekapcsolni, és ez alapvető törekvés is a vállalati szegmensben – derül ki a CNBC riportjából. Az adott térben ember nem is lesz.
Ez ráadásul az alapvetéssé váló környezetvédelmi előírások betartásában is előny, lévén energiát spórol, és a gépi rakodó könnyen lehet, hogy hatékonyabb mint egy ember, így a megrendelő is elégedettebb lesz.
A riportban megszólaló, mezőgazdaságot célzó robotikai cég szerint a fejlesztésével 80 százalékkal csökkentheti egy terepen mozgó vállalat az emberi munkaerőt, egyúttal a kiadásait is.
Az évek alatt, amikor az automatizáció már részben adottság volt, több szektorban beszélgettünk, több országban vezetőkkel arról, hogy miként viszonyul a kézi munka ahhoz, amit egy gép is elláthat.
Az általános ítélet az volt, hogy a gép egy segédeszköz, nem egy helyettesítő.
Láttunk különböző példákat a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, vagy a legmagasabb technológiai szintre törő autóiparban is, ahol a gépsorok fejlettsége ellenére sok mindent most is kézzel rámolnak arrébb a dolgozók.
Mi történt?
Visszatérő vitatéma, hogy a gépekkel ki lehet-e váltani az emberi munkaerőt. A fő irányelv, ami valamelyest most is él az, hogy a gép segédje, munkatársa lesz az embernek, és nem fogja soha kiváltani a munkáját.
A megfejtés minderre az, hogy az emberi munkaerőt kell felemelni erre a szintre, lévén a meglévő munkáját egy robot már jobban el tudja látni.
A gép feladatot lát el, problémamegoldó képessége nincs, bár már ez is vitatott.
A CNBC gyűjtése szerint 10 milliós állásvesztés vár a világra, és ebben jó eséllyel nincsenek benne a fejlődő gazdaságok, ahol a kétkezi munka jelenti tömegeknek az egyetlen járható utat a megélhetéshez.
Kezdeményezések Magyarországon is ismertek, hogy miként lehetne a munkaerőt átirányítani egy ilyen gondolkodásra. Eddig az eredmények vegyesek, sok cégvezető panaszait is ismerjük.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
