Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium. |
Mik a 2007-2013-as pályázati időszak tapasztalatai, mit ne kövessünk el még egyszer? – tette fel a kérdést Lőrincz Krisztián, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda fejlesztési igazgatója a Privátbankár Pályázat - Start 2015 konferenciáján. Ebben az időszakban 16 különböző operatív program volt, az infrastruktúrával túlsúlyban.
„Szerettünk mindent betonba önteni” – tette hozzá. Ahelyett, hogy vállalkozások indultak volna, amelyek adójából később az infrastruktúrát is fejleszteni lehetett volna. A gazdaságfejlesztésre csak a korábbi időszak forrásainak 23 százaléka jutott.
Csökkent az adminisztrációs teher?
A források lehívásával egyébként jól állunk, 8065 milliárd forintnál, a források 98,3 (más számítási mód szerint 92,7) százalékánál tartunk (a keret 8200 vagy 8700 milliárd forint). A régi nagy adminisztrációs tehet mára csökkentették, az új keret 12 000 milliárd forint, amelynek 60 százaléka gazdaságfejlesztésre megy. Az operatív programok száma tíz.
Ezt a 12 ezer milliárd forintot 2017. közepéig, azaz kevesebb mint két év alatt írnák ki. Az ipari termelést nagymértékben támogatják, számos szolgáltatási ágat, tevékenységet már kevésbé.
Innét inkább ne próbálkozzon
Lőrincz Krisztián felhívta a figyelmet arra, hogy sok esetben Budapest és Pest megye, Nyugat-Magyarország ki van zárva a támogatásokból, amit sokan úgy oldanak meg, hogy az elmaradottabb régiókban telephelyet nyitnak. Vidéken viszont nem biztos, hogy a megfelelő létszámú és képzettségű munkaerőt fel lehet majd venni.
A kutatás-fejlesztésre, innovációra szánt pályázatok burkolt technológia-fejlesztést jelentettek korábban. Négy éven keresztül olyan projekteket támogatott az állam, amely K&F helyett inkább technológiafejlesztés volt. A beérkező pályázatok egyharmada egyébként hibás. Nem árt tehát szakemberekhez fordulni – célzott rá Lőrincz Krisztián.
Segítség, nyertünk!
Pintér Zoltán, a Pályázat Európa Kft. pályázati tanácsadója szerint a pályázatok megnyerése után még csak egy hosszú út elején jár a pályázó, számos buktató les rá. Csak akkor indul a szerződéskötés folyamata. Milyen dokumentumok kellenek például a szerződéskötéshez?
Nem mindegy, hogy a beruházásnál lehet-e szállítói finanszírozást igénybe venni. Az sem, hogy a határidők mikor járnak le, mikor lehet a szerződéseket megkötni, mennyi idő kell az előfeltételek teljesítésére, dokumentumok benyújtására.
Hosszú listák a papírokról
Mi történik, ha nem vát dolog jön közbe, például túláraztunk egy gépet, és ezért kizárják a pályázatból? Önerő-igazolás, biztosíték, kezesség, bankgarancia, jelzálog, tagi kölcsön, értékbecslő? Még sokáig lehetne folytatni az eseteket, teendőket, a szakember hosszú listái alapján a hallgató elbizonytalanodik, hogy valóban csökkentek-e bármit is az adminisztratív terhek.
Ilyen az ideális pályázó az EU-s támogatásokra – legalábbis Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója szerint: 1. gyártó, termelő tevékenységet végez 2. Kis- vagy középvállalkozás 10 és 249 fő közötti dolgozói létszámmal. 3. Konvergencia-régióban van a székhelye vagy telephelye, előnyben a szabad vállalkozási zónában levő telephely. Szerinte fontos az is, hogy - pénzügyileg is rendben legyen a vállalkozás - hitelképes legyen - ne legyen több a fejlesztésre szánt összeg az árbevételnél - legyen tervdokumentáció, hatósági engedéllyel - minimum 5 munkavállaló - minimum 20 millió forint árbevétel - legyen elképzelés, szakmai koncepció (Nem teljes igényű lista.) |