A háromcsillagos szállodák profitálnak a fapadosok térnyeréséből

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint márciusban a külföldi vendégek 650 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 4,9, az éjszakáké pedig 6,1 százalékkal nőtt 2011. március hónaphoz viszonyítva. A forint/euró árfolyam 292 forint volt márciusban, 21 forinttal gyengébb, mint egy évvel korábban. A vendégéjszakákban mért vendégforgalom 52 százaléka, a szállásdíjbevétel 63 százaléka származott a külföldiektől.

Egyre több az orosz turista

A legjelentősebb küldő országokból érkező vendégek éjszakáinak száma – az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kivételével – nőtt. Az orosz piac bővülése különösen az orosz vendégek által eltöltött vendégéjszakák számában jelentkezik, ahol a negyedik helyet foglalják el a külföldiek között. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül – a két- és ötcsillagos egységek kivételével – minden kategóriában növekedés volt.

Kevesebb a belföldi vendég

Az év harmadik hónapjában a belföldi vendégek 606 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Számuk 2,0, az éjszakáké pedig 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból hatot érintett. A belföldivendég-forgalom 80 százalékát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma stagnált.

A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 41 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagosok 55, a négycsillagosok 47 százalékos foglaltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében közel azonos volt az egy évvel korábbival. Márciusban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 0,9 százalékkal (13 486 forint), az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel szintén 0,9 százalékkal (5576 forint) nőtt 2011 azonos időszakához viszonyítva. Budapesten a vendégforgalom jelentős részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára márciusban 8045 és 30 829, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3163 és 17 798 forint között alakult, ami 28–106, illetve 11–61 eurónak felel meg.

A többség még üdülési csekkel fizet

A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron változatlan volt a vizsgált időszakban, összesen 17,5 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 9,3 milliárd forint volt. A működő kereskedelmi szálláshelyek közül márciusban még 1604 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket és 1228 egység Széchenyi Pihenőkártyát, a belföldi vendégek  583 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely-szolgáltatásokért, melyből az üdülési csekkek aránya 82 százalék volt. Az összeg megfelelt a belföldi szállásdíjbevétel 17 százalékának.

Budapesten a vendégforgalom összességében 5,8 százalékkal emelkedett a külföldivendég-forgalom dinamikus növekedésének eredményeképpen, miközben a belföldivendég-éjszakák száma 6,3 százalékkal mérséklődött. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken márciusban közvetlenül 27 ezer főt foglalkoztattak, ez 2,9 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.

A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szállodák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bővítették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2012. március 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2195 volt, ezen belül 863 szálloda 51 ezer szobával, 889 panzió 10 ezer szobával működött. A szállodai kapacitás márciusban 3400 szobával bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. Budapesten a vizsgált időszakban 178 szálloda működött, ezek kapacitása 1680 szobával volt több, mint egy évvel korábban.  Az egyéb szálláshelyek, üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek száma országosan 443 volt.