Varga Mihály elmondta: a Jász-Nagykun-Szolnok megyében, két kistérség 7 településén közel félmilliárd forintból megvalósuló fejlesztés több mint egy példa értékű program, azt üzeni, hogy a Nagykunság e táján élők képesek az összefogásra.
A tiszafüredi és karcagi kistérségben élők nemcsak az építőipar, a vallási turizmus, a szolgáltatói szektor és a munkahelyek bővülését, hanem az érintett vidék szellemi megújulását is remélhetik a projekttől – mondta Varga Mihály.
| "A párját ritkító turisztikai csemegét nyújtó tervezett tematikus túraútvonal létrehozásának átfogó célja, hogy a térségre jellemző gazdag és sokrétű egyházi emlékanyagra, örökségre alapozva felújított egyházi helyszínek és magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokkal rendelkező komplex kínálat létrehozásával hozzájáruljon a régió versenyképességének növekedéséhez. A beruházásnak köszönhetően egy tematikus útvonalat alkot majd a kistérség több településének már felújított, felújítás alatt vagy jövőben e forrásból, vagy más forrásból felújítandó egyházi kegyhelye, imahelye" - számolt be róla nemrég a szoljon.hu. |
Varga odaszúrt az EU-nak...
Varga Mihály az eseményen arról is beszélt, hogy az Európai Unió "szégyenlős módon" viszonyul a keresztény értékekhez, ennek ellenére a Tisza-tavi régió vallási turizmusának fejlesztését célzó beruházássorozat mégis az EU támogatásával válhat valóra.
Ezzel összefüggésben a miniszter hangsúlyozta: Magyarország nemcsak haszonélvezője az uniós tagságnak, hanem anyagi áldozatot is vállal azért, hogy e közösséghez tartozhasson. Éppen ezért "igényt tartunk a jussunkra és arra is, hogy értékeinket se az unió, se más ne akarja tőlünk elvenni" – tette hozzá, megjegyezve, hogy remélhetőleg a Tisza-tavi templomok útján elnevezésű projekt láttán Brüsszelben is elgondolkodnak azon, hogy mire is van szüksége valójában az embereknek.
...pedig nincs okunk panaszra
Ami az unióért vállalt anyagi áldozatot illeti: összességében az uniós egyenlegünk idén is meglehetősen kedvező. A 2014-es költségvetés szerint 1735 milliárd forintot várunk idén az EU-tól, emellett jórészt közvetlen termelői támogatás formájában a költségvetésen kívül is érkezik 399,7 milliárd forint Brüsszelből, míg a magyar állam a tervek szerint 2014-ben 288,7 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez. Így a brüsszeli számlánk tervezett egyenlege 1846 milliárd forint lesz idén.
Úgy is mondhatnánk: annyi pénzt kapunk Brüsszelből, amennyi a magyar társasági adóból 5 év alatt folyna be. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztés és a felzárkóztatás területén minden második forint az uniónak köszönhető. Korábbi összeállításunk: Mit adnak nekünk a Brüsszeliek? >>
Jó napja volt a forintnak. 
