Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A kkv-k fele családi vállalkozás, amelyek jelentős része számára a következő év és évek legnagyobb kihívása a generációváltás lehet. A többség nincs felkészülve az átadásra sem stratégiával, sem a céges- és lelki ügyek tekintetében.

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Vállalkozásfejlesztési Központja, a Budapest LAB 2017-ben elsőként kezdte el a családi vállalkozások jellegzetességeinek, jellemző adatainak feltárását. A kutatás eredményeként elsőként lehetett megalapozott becslést tenni arra vonatkozóan, hogy hányan is vannak ezek a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő fontosságú cégek. A hosszú távú kutatási program keretében 2020-ban ismételt adatfelvétellel erősítették meg a BGE kutatói korábbi becslésüket, miszerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) valamivel több, mint fele, 58 százaléka tekinthető családi vállalkozásnak.

A legkisebb cégek vannak a legnagyobb bajban az utódlást tekintve (fotó: pixabay.com)A legkisebb cégek vannak a legnagyobb bajban az utódlást tekintve (fotó: pixabay.com)

A BGE kutatói viszonylag szigorú definíciót alkalmaznak (a definíciós nehézségekről, érdekességekről itt olvashat bővebben), a legkisebb vállalkozások és a nem társasági formában működő mezőgazdasági vállalkozások például nem szerepelnek a mintában. A világ legnagyobb vállalkozás kutatása, a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) – amelynek hazai partnere 2020-tól szintén a BGE – definícióját alapul véve (amely kizárólag arra fókuszál, hogy a cégalapításnál a család a cég tulajdonosa vagy vezetője volt-e) az arány ennél is jelentősen magasabb, és nagyjából megfelel a nemzetközi, 75 százalékos átlagnak.

Legfontosabb eredmények:  

•             Formalizálódik a családtagok szerepe, de ha szükség van rá, ad hoc bárki besegít.

•             A generációváltásra való felkészültség mértéke csökkent, ez komoly kockázat.

•             Alacsony az innovációs hajlandóság, a jól menő családi cégek esetében különösen.

A nemzetközi felmérés eredményei szerint a 3,5 évnél régébben működő, vagyis „megállapodottnak” tekinthető vállalkozások 81 százaléka, a felmérésben részt vevő közép-európai országok (Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Horvátország) esetében pedig ezeknek több, mint 90 százaléka családi tulajdonban van.

A nemzetközi felmérések szerint a családi vállalkozásokat a családtagok jellemzően együtt menedzselik, de nem osztoznak a tulajdonon. A felsővezetésben a hazai családi cégek jelentős részénél is dolgoznak családtagok (67 százalék), és 2017-hez képest kevesebben vesznek részt formális szerep nélkül a vízió formálásában, vagy a hosszútávú, stratégiai döntéshozatalban – derült ki a BGE friss kutatásából. Ennek ellenére továbbra is igaz, hogy a családtagok gyakran bármilyen formális kapcsolat – tehát a vezetésben való részvétel, vagy alkalmazottként való közreműködés nélkül – is besegítenek szükség esetén a cég ügyeinek intézésébe.

Nőtt a felkészületlenség

A családi vállalkozások utódlásának kérdése nem csak a kkv-kon belüli magas arányuk miatt kiemelt jelentőségű, hanem azért is, mert a magyar történelmi sajátosságok miatt jelentős részük szinte egyszerre kell, hogy szembe nézzen ezzel a kihívással. Mivel a magyar kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltás környékén alapították, tulajdonosaik-vezetőik pedig sokan most érik el, vagy pár éve lépték túl a nyugdíjkorhatárt. A BGE Budapest LAB 2020-as adatai szerint a következő 10 évben a családi cégek negyedét érinti a téma, megfelelő utód hiányában pedig a cégek akár be is fejezhetik a működésüket.

A Global Entrepreneurship Monitor globális kutatás eredményei szerint szakpolitikai szempontból kiemelt jelentőséggel bír a vállalkozó családok vállalkozói ambícióinak és működésük fenntarthatóságának támogatása, tekintettel az új vállalkozások alapításában és a stabil foglalkoztatásban betöltött szerepükre. A nemzetközi szakértők szerint így megfontolandó olyan kormányzati programok kidolgozása, amelyek a vállalkozó családokat segítik cégük fejlesztésében és fenntartásában – ahogy ez Magyarországon már el is kezdődött.

A családi cégeknél is nehéz megtalálni a munka és a magánélet egyensúlyát (fotó: pixabay.com)A családi cégeknél is nehéz megtalálni a munka és a magánélet egyensúlyát (fotó: pixabay.com)

A magyar, többségében még az első generációváltás előtt álló kisvállalkozások mintegy fele egy házaspár tulajdonát és munkáját fogja össze. 2017-hez viszonyítva még csökkent is azon cégek aránya, ahol az alapító gyermeke, vagy szülei is tulajdonosai a cégnek. Tekintetbe véve, hogy az utódlás kiemelten fontos lépése a tulajdon átruházása, ez nem feltétlenül tekinthető örvendetes fejleménynek.

A generációváltás mindenképpen nagy kockázat, a cégek jelentős többsége (mintegy 70 százaléka) világszinten sem éli túl. A sikeres átadásra való felkészülés pedig még akkor is évekbe telik, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. Ennek fényében tragikusnak mondható, hogy a családi cégek kétharmada saját bevallása szerint nem rendelkezik nemhogy írott, de akár csak szóban létező utódlási stratégiával sem. Bár 2017 óta valamivel nőtt azon cégek aránya, ahol írásban rögzített stratégia támogatja a generációváltást, ez azonban még mindig csak 11 százalékot jelent. Csak kissé árnyalja a képet, hogy a hazai kkv-k inkább kicsik, mint közepesek, így általában is kevésbé jellemző rájuk bármilyen formalizáltság és tudatos, stratégiai működés.

A cégutódlás lehetséges módozatai közül a családi vállalkozások még a 2017-esnél is határozottabban csak a családon belüli átadást tartják elképzelhetőnek mind a cégtulajdon, mind a vezetés esetében. A generációváltó családi vállalkozások (tehát azok, akiknél a következő 10 évben lesz, vagy az elmúlt 5 évben volt esedékes a váltás) 89 százaléka százaléka családtagnak adná át a cég tulajdonát és vezetését. Ez komoly problémákat okozhat, mivel korábbi kutatások eredményei szerint a családi vállalkozás átvétele sok esetben nem jelent vonzó alternatívát a családtagok következő generációja számára. A családi vállalkozások sikeres generációváltásának tehát fontos feltétele, hogy az alapítók szükség esetén elfogadják a külső tulajdonosnak, vezetőnek való átadást, és erre fel is készítsék a cégeket.

„Ez érzelmileg sem könnyű feladat, de nehézséget jelent az is, hogy a családi cégek jellemzően kevésbé formalizáltan működnek, így egy külső szereplő bevonása sok esetben komoly előkészítést igényel például a családi és a cégvagyon szétválasztása, vagy a szervezeti működés formalizálása szempontjából” – hangsúlyozta dr. Radácsi László, a Családi Vállalkozás Kutatási program vezetője.

A széles értelemben vett innovációs hajlandóság a cégek versenyképessége szempontjából eddig is fontos volt, de talán minden eddiginél fontosabbá, sok esetben akár a túlélés kulcsává tette a koronavírus járvány.

Innováció helyett biztonság

Nemzetközi szinten a családi vállalkozások innovációs aktivitása magas, sajnos a magyar családi cégek nem annyira hozzájuk, inkább a többi magyar kkv-hoz hasonlítanak e tekintetben. Harmaduk semmilyen innovációt nem hajtott végre az elmúlt két évben, vagyis sem termékében/szolgáltatásában nem fejlesztett, nem kutatott fel új piacokat, új alapanyag beszerzési forrást, nem hajtott végre jelentősebb belső folyamatfejlesztést és nem foglalkozott a cég hatékonyabbá tételével.

A „megállapodott”, legalább 3,5 éve működő családi cégek innovációs hajlandósága nemzetközi szinten is alacsonyabb, amit magyarázhat, hogy számukra kiemelten fontos a vagyon megőrzése, amelyet nem szívesen tesznek ki az innovációval együtt járó kockázatoknak.

„Ez a fajta, biztonságra törekvő működés alapvetően jellemző a családi vállalkozásokra, hiszen esetükben az alapítók egyik fő motivációja a vállalkozásra a biztos jövedelem megteremtése. Ez a szemléletmód viszont időnként ellentmond az akár a rövid távú biztonság kockáztatásával is kockázatvállalásra és a növekedés ösztönzésére épülő vállalkozói szemléletnek” – magyarázza dr. Radácsi László.

Az innovációt a koronavírus-krízis sem pörgette fel. A családi vállalkozások túlnyomó többsége az egészségügyi szabályokon változtatott csupán. A következő leggyakrabban említett változás az online értékesítés fejlesztése volt, de ezzel alig tizedük foglalkozott.

A növekvő cégeknek a járvány sem ártott

A koronavírus járvány és az általa okozott gazdasági hatások a családi vállalkozásokat nem érintették a többi kkv-tól eltérő módon. A családi cégek felében a járványnak nem volt jelentős hatása az üzleti tevékenységre, további 5,2 százalék esetében pedig egyenesen élénkítően hatott arra. Azon családi vállalkozások, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy a COVID-19 első hulláma hatással volt az üzletmenetükre, átlagosan negyedük bevételcsökkenést vártak 2020 végére, az év elején tervezetthez képest.

A járvány első hulláma alatt a családi cégek a többi kkv-hoz hasonlóan igyekeztek megtartani a meglévő munkaerőt. Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre (a cégek mintegy 60 százalékában), ott a legnagyobb arányban szabadságolás és a csökkentett munkaidő bevezetése mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – 13 százaléknál került sor.

Nem túl meglepő módon, a járvány előtt is kedvezőbb helyzetben lévő vállalkozások kevésbé szembesültek negatív hatásokkal. A járvány előtt dinamikusan növekvő családi cégek kétharmada továbbra is kiegyensúlyozott, 25 százalékuk pedig dinamikus növekedésre számít a következő 5 évben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat 130 milliós veszteséget termelt a DVSC az NBII-ben
Székely Sarolta | 2021. május 9. 17:56
Nemcsak a koronavírus-járvány és a miatta felborult mindennapok miatt volt eseménydús éve a debreceni focicsapatnak. Az NBI-ből történő kiesés a csapat mögött álló társaság gazdálkodásán is meglátszódott - persze, ebben az esetben nem lehet teljesen elkülöníteni, a számokra milyen mértékig hatott a COVID és milyen mértékig az NBII-es szereplés. 
Vállalat Hosszas huzavona után lett vége a kétes ingatlanhiteleket nyújtott cégnek
Csabai Károly | 2021. május 9. 12:21
A Magyar Ingatlanhitel Zrt.-vel szemben még a 2000-es évek elején merült fel a gyanú, eleve azért adott lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhesse az adósok ingatlanait. Többszöri bírságolás után a felügyelet 2014 októberében vonta vissza a pénzügyi vállalkozás engedélyét, s kezdeményezte a felszámolását. Ez zárult le a napokban, amelyet követően a cégbíróság törölte a társaságot. 
Vállalat 30 milliárdos támogatást ad a kormány a versenyképesség-növelésére
MTI | 2021. május 9. 10:16
A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán vasárnap.
Vállalat Pénzre váltanák a követőiket, de a netes gyűlölködésből nem kérnek a futballklubok
Marosi Gergely | 2021. május 8. 12:21
Futballklubok, játékosok és szervezetek sora sötétítette el közösségimédia-csatornáit május 1. és 4. között, ezzel tiltakozva a gyűlölködő, illetve rasszista kommentáradat, valamint a különféle platformok szerintük nem megfelelő moderálása miatt. Gesztusnak látványos volt, de ha az összes üzleti és kommunikációs érv a közösségimédiás-jelenlét növelése mellett szól, kivonulni aligha lehet, a teljes megrendszabályozás meg szélmalomharcnak tűnik.
Vállalat Valakik nagyot kaszálnak Mészáros Lőrinc vidéki szállodáinak felújításán
Vég Márton | 2021. május 7. 15:55
Több évtizedes építőipari tapasztalattal rendelkező cégek dolgoznak Mészáros Lőrinc vidéki szállodáinak kicsinosításán, de a Hunguest Hotels a konkrét neveket nem hozza nyilvánosságra, pedig a vissza nem térítendő állami milliárdokat is felhasználva dübörög a renoválás.
Vállalat Vége Bige László házi őrizetének
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 6. 18:34
Megszüntette Bige László házi őrizetét a Nyíregyházi Törvényszék - tájékoztatta a vállalkozó tulajdonában álló Nitrogénművek Zrt. az MTI-t.
Vállalat Eldőlt: nem tolják ki a céges beszámolók leadási határidejét
Privátbankár.hu | 2021. május 4. 14:05
De mégis van mód a halasztásra. 
Vállalat Budai luxusvillában telepedett le milliárdos tőkével a "trafikos" Sánta-család új cége
Vég Márton | 2021. május 4. 05:17
A trafik-ügyből ismert hódmezővásárhelyi Sánta-család átrendezte az Országos Dohányboltellátó mögötti céghálót, miközben megjelentek egy budai luxusvillában is, megcélozva az ingatlanpiacot. Drágul a cigi, bővül az illegális kereskedelem, és egyre több a pályázat nélkül, államilag kijelölt trafik.
Vállalat Száműznék a vasbetont - ezen dolgozik két cég 681 milliós állami támogatással
MTI | 2021. május 2. 07:23
A vasbetont kiváltó előre gyártott betonelemek gyártási technológiáján dolgozik az Uvaterv Zrt., a Ferrobeton Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a projekthez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 681,749 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított - közölte a konzorciumvezető Uvaterv Zrt. Az 1,045 milliárd forint összköltségvetésű fejlesztésben a fennmaradó részt a két cég önerőből finanszírozza.
Vállalat Vakarhatják a fejüket az iparvállalatok - kellemetlen lesz ez a drágulás
Király Béla | 2021. május 1. 12:23
Az Európai Unió környezetvédelmi előírásai ugyan előremutatónak számítanak, ám számos iparvállalatnak okoz nehézséget ezek teljesítése. Erre reagálva mind többen próbálják emissziós kvóta vásárlással orvosolni a helyzetet, ami viszont azok árát rekordszintre hajtotta.
hírlevél
depositphotos