Az előző év során az mfor.hu becslése szerint összesen 3,8 évnek megfelelő késést halmoztak fel a vonatok Magyarországon a MÁV tájékoztatása alapján, ami megközelítőleg 2 000 000 percet jelent. Az állami vasúttársaság az mfor.hu megkeresésére közölte:
"Az országos vasúthálózaton 2018-ban több mint egymillió személyszállító vonat közlekedett, ezek 87 százaléka menetrend szerint érkezett a célállomásra".
Vagyis késés az összes vonat 13 százalékát érintette, miközben egy évvel korábban ez az arány még csak 12 százalék volt. Noha egy év alatt minimális romlás mutatkozott, még mindig sokkal jobb a helyzet, mint 2012-2013-ban volt: akkor a közlekedő vonatok 17-18 százaléka nem tudta tartani a menetrendet.
Ha egyébként a teljes hálózaton közlekedő összes járatra vetítjük a késéseket, akkor egyáltalán nem tűnik vészesnek a helyzet. A MÁV kérdésünkre azt közölte, az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt. Bár pontos adatot nem szolgáltatott a vasúttársaság, egymillió személyvonattal számolva 2 millió percet, vagyis valamivel több mint 3,8 évnyi felhalmozott késést kapunk eredményként.
Az, hogy 12-13 százalékra emelkedett tavaly a késő vonatok aránya, sokkal inkább a korlátozásokkal járó pályafelújításoknak köszönhető. Egy évvel korábban, 2017-ben ugyanis ilyen csak a 100-as számú Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonal Püspökladány-Debrecen szakaszán zajlott. Tavaly azonban több frekventált elővárosi vasútvonalat (Budapest-Pusztaszabolcs, Budapest-Hatvan) érintő átépítés zajlott, melyek idén is folytatódnak - hívta fel a figyelmet az állami vasúttársaság.
Vonattípusonként nézve mindenképpen azok járnak rosszabbul, akik regionális járatokkal közlekednek. Esetükben mutatkozik a legnagyobb esély arra, hogy nem tudnak időben megérkezni a célállomásra. Az ilyen regionális járatoknál (egyéb, kisebb vonalon közlekedő személyvonatok és EURegio) 28 százalékos a késési arány, ami mind közül a legmagasabb. Ezzel szemben minden ötödik feláras vonat belecsúszott valamekkora késésbe; vagyis az InterCity, EuroCity, EuroNight vonatoknál 20 százalékos volt a késési arány, ami a legkisebb. A két véglet között 25 százalékos késési aránnyal szerepelnek az úgynevezett országos vonatok, vagyis a fővonai személy, belföldi gyors- és sebesvonatok.
Bár gyakran éri kritika a MÁV-ot az utazási körülmények, késések, fennakadások miatt, az utasszámban ez nem mutatkozik meg. A cég tájékoztatása szerint az elmúlt három évben országos viszonylatban mintegy 4 millióval nőtt a MÁV-START utasszáma - a díjmentesen utazókat nem számolva. A növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat bonyolító szakaszokon volt kiugró. Az év végi adatok alapján a legjelentősebb utasforgalom-emelkedés az elővárosban a Budapest-Déli-Tatabánya szakaszon volt, ahol 24 százalékkal több ember választotta a közlekedés eme formáját. Itt közel 4,8 millióan utaztak tavaly egész évben. Az esztergomi és székesfehérvári vonalon 22-22 százalékos volt a növekedés, a MÁV szerint mindkettő esetében rekordszámban vásároltak menetjegyet - előbbi esetében 3,9, utóbbinál 9,4 millió utasról számoltak be.
Bár a MÁV folyamatosan fejleszti a pályahálózatot és a járműparkot, egy tavaly év végén készült felmérés szerint a magyar vasút az EU átlagos elégedettségi színvonalától elmarad és az utolsók között szerepel a teljes lakosságra vetítve. Azonban csak a vonattal utazók véleményét vizsgálva a magyar szolgáltatások az EU átlagával azonos szintűek az Európai Bizottság két főigazgatóságának megbízásából készült felmérés szerint. A 26 ország közül (szerk.: a felmérésből Málta és Ciprus kimaradt, mivel itt nincs vasúti közlekedés) Magyarország a negyedik helyen szerepel a jegyvásárlás egyszerűségével kapcsolatban felállított rangsorban, ezzel az utasok 93 százaléka elégedett. A járatsűrűséggel 83 százalék elégedett (az EU átlag 75 százalék), a járatok megbízhatóságával és menetrendszerűségével pedig az utazók 77 százaléka, szemben az európai 65 százalékos átlaggal.
A cikk megjelenése után a MÁV közölte:
"A 2018-ban közlekedő 1 031 081 személyszállító vonat közlekedési ideje 159 év volt – ehhez érdemes viszonyítani a 3,8 évnyi késést. A vonatok 87 százaléka menetrend szerint érkezett a célállomásra, az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt. Fontos megjegyezni, hogy a vonatok késési adatai nem jelentik azt, hogy az utasok összességében ennyit késtek volna, mert a késések összesített adatában olyan járatok is szerepelnek, amelyek utasait a késést eredményező ok felszámolását megelőzően eljuttattuk a célállomásra.
A járatpontossággal kapcsolatos adatok egyértelműen tükrözik a már felújított és az éppen felújítás alatt álló vonalak menetrendszerűségre gyakorolt hatását. A pályarekonstrukciónak és járműpark-korszerűsítésnek köszönthető szolgáltatásminőség-javulást a múlt évi számok egyértelműen igazolják. A felújított Budapest–Esztergom vonalon 2017-hez képest 31,5%-kal nőtt a pontos vonatok száma, míg az egyik legforgalmasabb szakaszon, Budapest és Győr között 1,5%-kal emelkedett a járatpontosság. A percben mért fajlagos késés mindkét példaként említett vonal esetében csökkent: Budapest–Esztergom viszonylatában kevesebb mint a felére esett vissza, de Budapest–Győr vonal tekintetében is 10%-kal csökkent a fajlagos késés mértéke".
(mfor.hu)
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
