A myCEPPI Kft. szeptember közepén hagyományteremtő jelleggel rendezte meg az első Magyar Műanyaipari Konferenciáját a Várkert Bazárban. A szervezők fontosnak tartották, hogy egy olyan fórumot hozzanak létre, ahol a szektor szereplői első kézből kapnak támogatást az őket érintő műanyagipari és hulladékgazdálkodási átalakulások részleteiről.

A konferencia első paneljének kerekasztal-beszélgetéséhez kormányzati és piaci oldalról is érkezett meghívott. Szabó Csilla a Technológiai és Ipari Minisztérium képviselte a Gyártói Felelősség és Hulladékhasznosítási Főosztály vezetőjeként, Nagy Miklós a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkáraként, Runtág Tivadar a MOL Körforgásos Gazdálkodás Kft. gumiabroncs és műanyag hulladék anyagáram igazgatójaként, Toronyi Zoltán a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének titkáraként (KEXPORT Klaszter), Höflinger Norbert pedig a Vállakozók és Munkáltatók Országos Szövetségének munkatársaként (Környezetvédelmi és Hulladékfeldolgozó Szekció) kapott szót.

A beszélgetés az EU-s és magyar jogszabályi környezet, illetve a műanyagoknak a hulladékáramban és körforgásos gazdaságban játszott szerepe köré épült.

„Hogy miért ugrott bele ebbe az egészbe a Mol? Először is a hulladékra, mint alapanyagra van szükség, ez volt az alapvető. Emellett az is fontos szempont volt, hogy az a külföldi cégek akkor ruháznak be szívesen Magyarországon, ha megoldott a hulladékkezelés, hiszen nekik is teljesíteniük kell a környezetvédelmi, és a hulladékkezelésre vonatkozó uniós előírásokat” – kezdte Runtág Tivadar. Mint ismert, a Mol júliusban 35 évre megkapta a hulladékgazdálkodási koncessziós jogot, és ez óriási felelősséget, illetve egy halomnyi új feladatot ró rá.  

Az óvodába is be kell menni

Ahogy Runtág Tivadar hangsúlyozta, ahhoz, hogy a Mol az elvárásoknak megfelelően elvégezhesse a feladatát, megfelelő minőségű és mennyiségű hulladékra van szüksége. Olyan gyártmányokra, amelyeket újra lehet hasznosítani, ehhez pedig egyeztetéseket kell folytatni a gyártókkal, akiknél szavai szerint szemléletváltást kell majd elérni. „De nem csak náluk, a felhasználóknál is” – tette hozzá a lakosságra célozva. Ennek érdekében már az óvodában el kell kezdeni megismertetni a gyerekeket a fenntartható hulladékkezelés mikéntjével, és a munkát az iskolában is folytatni kell. Az oktatásba Runtág meglátása szerint érdemes bevonni civil szervezeteket és egyéb intézményeket is.  

A koncessziós tevékenység 2023. július 1-jén tesztüzemben indul el, az új hasznosítási rendszer (DRS-rendszer) 2024. jan. 1-jén startol élesben. Bár elmondása szerint rendelkezésre áll a megfelelő kapacitás, az olajvállalat 185 milliárdos beruházást tervez, melynek döntő része a hulladékválogatókra megy majd el. A szakember elárulta, a Mol 5000 visszaváltó automata beszerzéséről tárgyal, a járműparkra és a hulladékudvarra is költeni kell, és szeretne beszerezni mintegy 200 ezer új szelektív hulladékgyűjtő edényt. A beszélgetés második felében az is kiderült, hogy a vállalat egy új magyarországi hulladékégető felépítését is vállalta, ám Runtág Tivadar nem ment bele a részletekbe.  

„A lerakói célszámra vonatkozó EU-s elvárásokat minden anyagot tekintve teljesíteni kell. Az újrahasznosításnak 10-15 éven belül el kell érnie a teljes hulladékmennyiség 65 százalékát. Ez a jelenlegi mennyiség duplája. A nem újrahasznosított anyagok aránya pedig maximum a 10 százalékot érheti el” – hangoztatta az igazgató.

Mi lesz a termékdíj visszatérítéssel?

Toronyi Zoltán aláhúzta: gyártói oldalról a kiterjesztett felelősség életciklusának megnövelésén van a hangsúly, és ezt nagyban elősegíti például a RecyClass program. A lényege, hogy oktatással, tanúsítványok kiadásával rábírja a gazdasági szereplőket, hogy amit egyszer kibocsátanak, vissza kell gyűjteni, és aztán újra kell hasznosítani.

Példaként hozta az élelmiszercsomagolásokat, amelyek sok esetben több rétegből állnak, és megfogalmazása szerint ezek „egymással nem túl nagy barátságban lévő típusok”. Ezeket az anyagokat is szét kell tudni választani, és az összegyűjtés után újrahasznosítani.

Hölfinger Norbert a termékdíjakra tért ki. A hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek a hulladékokra kivetett termékdíjak után kaptak visszatérítéseket. A szektor szereplői azt gondolták, hogy a koncesszor kijelölésével a rendszer változni fog, és a visszatérítési rendszer gyorsabban működik majd. „Úgy tudjuk, a szisztéma teljesen megváltozik, viszont a koncesszor egészen mást készít elő, mint amire számítani lehet. Az egyeztetések céges szinten a folyamatosan zajlanak a Mollal ez ügyben” – engedett betekintést a kulisszák mögé a VOSZ munkatársa.  

Azt is kifejtette, hogy ha a Mol az hulladékgazdálkodásban részt vállaló alvállalkozóktól várja az új eszközökre vonatkozó beruházást, az nem biztos, hogy járható út. A koncesszor szerinte rövidtávra szeretne szerződni az alvállalkozókkal, ami szintén kevéssé vállalható a cégek részéről. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a megszokott 60 napos fizetési határidőt a kis cégek nem biztos, hogy túlélik.

Runtág Tivadar a pódiumon elmondta, létfontosságú, hogy gazdaságilag is fenntartható legyen minden résztvevő számára az újrahasznosítás. A kulcs szerinte a kiterjesztett gyártói felelősségen van.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a hulladéktörvény előírja a rezsicsökkentés fenntartását.