Hihetetlen szabálytalanságok és súlyos pénzügyi visszaélések jellemezték a budai Vár és a Várkert Bezár üzemeltetését az elmúlt években – írja az Index.hu. Az internetes portál szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség volt a gazdája két olyan nonprofit kft.-nek, amelyik a budai Vár és a Várkert Bazár fejlesztéséért is felelt.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. egyaránt az Ybl Miklós tér 6. alatt üzemel, mindkettőt Gyutai Csaba fideszes politikus vezeti. A hírek szerint azonban a volt zalaegerszegi polgármester a sajátjaként kezelte az ingatlanvagyont, családtagjai pedig áron alul beköltözhettek.
Titkos átvilágítást kértek?
Bár Gyutait korábban L. Simon László fideszes képviselő emberének tartották,a politikus akkor is meg tudta tartani pozícióját, amikor L. Simont már eltanácsolták örökségvédelmi államtitkári posztjáról. A mostani hírek alapján azonban kényes helyzetbe kerülhet a politikus. Az Index tudomása szerint ugyanis létezik vagy legalábbis készült egy olyan titkos átvilágítási anyag, amely szerint a budai Vár és a Várkert Bazár környékén az elmúlt években szinte semmi nem működött szabályosan.
Az Index cikke szerint rendetlenek voltak a közbeszerzések, ködös volt az uniós támogatások lehívása, gyatra maradt az informatika, törvénytelen volt a HR. Rengeteg volt a pénzügyi szabálytalanság, és valamiért a nevezett közhasznú társaságok előszeretettel kötöttek számukra előnytelen üzleteket, amelyekkel sokszor éppen a saját vezetőik jártak jól – írja a cikk.
Családi ingatlan fillérekért – vagy épp ingyen
Bár az alul árazott lakásbérlés gyakorlata korántsem szokatlan a felsőbb körökben, a mostani átvilágítás állítólag egészen megdöbbentő példákat hozott felszínre. Az I. kerület Logodi utca 18.-ban Gyutai Csaba például úgy költözött be a Várgondnokság Kft. lakásába, hogy az elmúlt két és fél évben nem fizetett sem bérleti díjat, sem rezsit – ennek ellenére a beköltözés előtt 5 millió forint értékű felújítást végeztetett el a céggel.
A Déli Pályaudvar másik oldalára eső Ráth György utcában pedig a politikus lánya és barátja bérelhetett lakást. Az Index információi szerint bár itt volt bérleti szerződés és bérleti díj, a pályáztatás nélküli bérbeadással komoly anyagi kár érte a közt – tekintettel a kirívóan alacsony bérleti díjra.
Egy másik példa szerint a Várgondnokság a Krisztina körúton jóval a piaci ár alatt adott bérbe egy ingatlant. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője korábbi nyilatkozata alapján országos átlagban 140 ezer forintért lehet 30–89 négyzetméteres lakást bérelni, Budapesten pedig 156 ezer forintos havi átlagos bérleti díjjal találkozhatunk ilyen méreteknél. Az Index által megkérdezett szakértő szerint a Krisztina körúton található 82 négyzetméteres lakás piaci bérleti díja 240 ezer forint lett volna. Ehhez képest viszont a megfizetett bérleti díj nem volt reális, a Várgondnokság ugyanis beérte 5478 forintos havi bérleti díjjal.
Szabálytalanságok garmadája
Az Index szerint a további megállapítások is egészen döbbenetesek. Az iratkezelési, szabályozói szabálytalanságok egész sora jellemezte a társaságok működését, olyan nem jelentéktelen elemekkel fűszerezve, mint a szóbeli szerződések alapján történő több százmilliós tételek vagy a tényleges teljesítések nélküli kifizetések.
A hírek szerint a felkért könyvvizsgáló komoly aggályokat jelzett a bevételi források ki nem aknázása miatt is. A vizsgált elegáns bel-budai régióban a szakértők szerint 4262 forint lehet az átlagos bruttó havi bérbeadási bevétel négyzetméterenként, több I. kerületi üzlethelyiséggel kapcsolatban azonban jelezték, hogy a Várgondnokság számos esetben áron alul adta bérbe ingatlanjait. Míg a Gianni Bistro, a Bazaar Étterem és a CBA Gourmet is a piaci ár alatt bérelt, a vizsgálat szerint a Bono Art Budapestnél kivételesen jól sáfárkodott a nonprofit cég a köz vagyonával, ezt ugyanis a piaci ár másfélszereséért tudta kiadni. Az Index szerint jelenleg nem tudható, nyilvános lesz-e valaha a titkos átvilágítás eredménye vagy, hogy lesznek-e következményei, ugyanakkor kérdéses, mi volt a célja az átvilágításnak.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
