Mindezidáig az adóhatóságoknak kerülőutakra volt szükségük (például Panama Papers, Bahama Leaks, Paradise Papers), hogy offshore cégközpontokból az ott működő cégek tevékenységére vonatkozó információkat nyerjenek ki. Április 1-jétől azonban megváltozik a kép, és az adóhatóságok automatikusan hozzájuthatnak ezekhez az adatokhoz.
Ettől a dátumtól kezdődően ugyanis 12 olyan országnak kell megkezdenie az információk automatikus átadását, amelyekben egyáltalán nincs társasági adó, vagy annak adókulcsa majdnem nulla. Ezek közé tartozik Anguilla, a Bahamák, Bahrein, Barbados, Bermuda, a Brit Virgin-szigetek, az Egyesült Arab Emirátusok, Guernsey, Jersey, a Kajmán-szigetek, a Man-sziget, valamint a Turks- és Caicos-szigetek. A szabályozás célja azoknak a cégeknek a kiszűrése, amelyek ezen országokban csupán adótervezési célból kerültek megalapításra, de nem végeznek valós gazdasági tevékenységet.
Miről kell adatot szolgáltatni?
„A fenti országok szerveinek először is azonosítaniuk kell, hogy melyek azok a náluk bejegyzett cégek, amelyeknek nincs valós gazdasági tevékenysége” – ismerteti Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. „Az OECD összeállította azon ismérvek tételes listáját, amelyek alapján eldönthető, hogy fennáll-e a valós gazdasági tevékenység.”
Ezt követően az adóparadicsom államoknak azonosítaniuk kell, hogy az ott bejegyzett cégeknek milyen jövedelmei vannak, milyen ráfordításokat számolnak el, melyek az általuk végzett gazdasági tevékenységek, és rendelkeznek-e munkavállalókkal ezek ellátására. Majd ezeket az információkat meg kell osztaniuk a társaság tulajdonosainak országával. Azonban nem csak abba az országba kell információt küldeniük, ahol közvetlen anyavállalata van az adott cégnek, hanem a végső anyavállalat, valamint végső haszonhúzó országába is.
Mit kezdhet a NAV az ilyen információkkal?
Az információcsere következtében az adóhatóság tisztább képet kaphat arról, hogy mely adóparadicsom országokban rendelkeznek magyar magánszemélyek társaságokkal és mi ezeknek a társaságoknak az üzleti tevékenysége. Az így megszerzett információk ezáltal több, jelenleg előszeretettel használt adóminimalizálási struktúra felderítésére is lehetőséget adnak.
„Így az adóhatóság vizsgálhatja, hogy az adóparadicsomban székelő társaságnak van-e a szolgáltatásai nyújtásához szükséges infrastruktúrája vagy megfelelő számú munkavállalója. Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor egy magyar vállalkozás számol el költséget – például szolgáltatási díjként, esetleg kamat- vagy jogdíjfizetés formájában – az adott társasággal szemben” – mondja a Jalsovszky szakértője. Olyan (például dubai) társaságoknál, amelyek a magyar igazgatósági tagjaiknak fizetnek tiszteletdíjat adózásilag hatékony módon, a NAV most már azt is vizsgálni tudja, hogy a társaság bevételeinek mekkora része kerül tiszteletdíjként kifizetésére. Ezen adatok alapján a NAV akár meg is kérdőjelezheti a juttatások életszerűségét.
Hogyan tovább?
Felmerül a természetes kérdés: van-e még kibúvó a jelenlegi rendszer alól? Van, de már egyre kevesebb. Ideig-óráig még járhatónak látszik például az az út, hogy egy társaság az adóparadicsom országban valós gazdasági jelenlétet hoz létre (például valós irodát bérel, és munkavállalókat vesz fel). Egy ilyen megoldás azonban már lényeges többletköltséggel járhat, és ráadásul nem minden esetben jelent garanciát arra, hogy nem kerül sor az információk cseréjére.
Úgy tűnik, az adóparadicsom országokban struktúrát működtető személyek előbb-utóbb kénytelenek lesznek felülvizsgálni az adóstruktúráikat. Ebbe az irányba hat az is, hogy számos egyéb szempontból (bankszámlanyitás, állami támogatások igénybevétele, PR) egyre komolyabb kockázatot jelent, ha valakinek a céges életében egy adóparadicsomi társaság játszik szerepet.
„Tekintettel azonban arra, hogy már Magyarországon is számos legális és az adóhatóság gyakorlatában elismert lehetőség biztosított a tulajdonosok vagyonának adóhatékony fenntartására, mindenképpen érdemes ezeket a lehetőségeket megvizsgálni. Számos esetben ugyanis elképzelhető, hogy a cégek feleslegesen tartanak fenn drága külföldi struktúrákat, miközben azok Magyarországról olcsóbban és kockázatmentesebben működtethetők lennének” – zárja Czoboly Gergely.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,06 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. 
