Életjeleket adott több ukrajnai nagyvállalat

Miközben egyáltalán nem kerültünk közelebb a háború végéhez, több fontos ukrán vagy ukrajnai cég a helyzete stabilizálódásáról, néhány esetben még növekedésről is számot adott a napokban. Ez azért is érdekes, mert az Amerikai-Ukrán Kereskedelmi Kamara (Amcham Ukraine) friss felmérése szerint az eltelt egy évben a megkérdezett vállalatok fele az értékesítési bevételének legalább a 30 százalékát elveszítette, soknak lerombolták a telephelyét, az alkalmazottak vagy meghaltak vagy elmenekültek.

A legnagyobb olajipari vállalat, a tavaly ősszel államosított Ukrnafta a kitermelést és a feldolgozást is növelni akarja az idén. Szerhij Koretski vezérigazgató a 2022-es szinthez képest 6 százalékos emelkedésről írt a minap a saját Facebook-oldalán. További két kitermelőhely megnyitására is vállalkoznak, s ehhez megkapták a banki garanciát is két állami és egy magánbanktól. Mindegyik pénzintézet megkezdte a beruházási hitelek folyósítását. A cég belefogott a működése optimalizálásába, ami nyilvánvalóan költségcsökkentéssel is együtt jár, s ezáltal többszáz millió hrivnya megtakarítást szeretne elérni. 

Jelzésértékű, hogy a PepsiCo üdítőitalgyára az év elejétől ismét termel Mikolajev megyében. A világcégnek egy másik feldolgozó üzeme is van a térségben, de az még nem működik, akárcsak a harkovi és a kijevi tejtermékgyárak. Visszaállt viszont a háború előtti munkarend az egyik Mikolajev megyei nagy paradicsomfeldolgozó üzemben az Agrofusion cégcsoportnál, amelyik az Inagro márkanevű dzsúszt és ketchupot exportálja 45 országba. 

A két vállalat éppen azon a környéken tart fenn telephelyeket, amelyet hevesen támadnak az oroszok már hetek óta. Bármilyen munkát ugyanakkor erősen hátráltat, hogy a településeken és a mezőgazdasági termőterületeken is rengeteg az akna, a megyében 270 ezer hektárról van szó, a terület 10 százalékát kell mentesíteni.

Az internetes kereskedelem szerencsére él és virágzik az országban. Még annak ellenére is, hogy a rendszeres és akár több órán keresztül tartó áramkimaradások sokszor megakasztják. A háztartási elektronikai termékeket áruló Rozetka online kereskedő hálózatnak 270 fizikai üzlete (átvevő pontja) volt a háború előtt. Az elmúlt egy évben 25 megsemmisült vagy használhatatlan lett. Most viszont azt közölték, hogy február végén már 297 helyen várták az ügyfeleket. Tavaly decemberben 40 millióan keresték fel a cég oldalát.

Az online kereskedelemmel szorosan összefüggő csomagpostai vállalkozások is erőre kaptak. A legnagyobb ukrán tulajdonú cég, a Nova Posta már két éve terjeszkedik Lengyelországban, a háború alatt is több ottani városban jelent meg. Épp a héten jelentette be, hogy négy német nagyvárosban, valamint Bukarestben és Vilniusban is egységet nyit, majd még az első félévben belép az észt és a lett piacra is. 

Lapunk többször írt arról, hogy az ukrán kormány egy központi áttelepítési program keretében közel ezer kis és közepes céget tudott „átvinni” a keleti és déli megyékből főleg a nyugati körzetekbe. Vannak gyártó és kereskedő cégek is közöttük, több exportra is dolgozik, ugyanakkor a raktárigényük értelemszerűen megdobta a nyugat-ukrajnai városokban működő logisztikai központok iránti keresletet. Lviv (Lemberg) profitál a legtöbbet ebből, idén 80 ezer négyzetméterrel fog növekedni a kiadható bérterületét az ottani raktárakban a Dragon Capital, az Alterra Group és a Sparrow Capital fejlesztései nyomán. Ezzel csaknem 400 ezer négyzetméterre nő a helyi raktárállomány.

Bármilyen hihetetlen, de az informatikai szolgáltatások ágazata volt az egyetlen, amelyik bővülni tudott a háború egy éve alatt. Az ágazati szakszövetség vezetője szerint az export 6 százalékkal nőtt és 7,4 milliárd dollárt ért el. Jelenleg mintegy 310 ezer ember dolgozik a szektorban. A cégek 13 százaléka külföldre menekült, de ezek túlnyomó része, mintegy 80 százaléka a visszatérést készíti elő. Az alkalmazottak 64 százalékának el kellett hagyni a lakhelyét, de ezek harmada már ismét ott dolgozik, ahol a háború kitörése előtt. 

Ellenállóképesség

Az Amcham bevezetőjében említett felmérését a McKinsey ukrajnai cégével közösen végezték. A megkérdezett vállalatok ötöde a bevétel 50 százalékos csökkenéséről számolt be az eltelt egy évet nézve. A válaszadók 3 százaléka (főleg pénzügyi és informatikai szolgáltatók) tudta kicsit növelni a bevételét, 10 százalékuk pedig 10 százalék alatt tartani a visszaesést. 

Érdekes, hogy csupán négy százalékuknál volt egyharmadnál nagyobb arányú elbocsátás. A cégek harmada 10-30 százalékkal csökkentette a létszámát, két százalék még növelte is. Összesen 4 százalékuk végleg leállt, további 30 százalékuk is, de idővel újra beindult. A legfontosabb akadályozó tényező a kereslet visszaesése és a termelő infrastruktúra megsemmisülése volt, de az ellátási láncok megszakadása vagy akadozása, továbbá az energiaellátás bizonytalansága is jelentős hátráltató tényezőnek bizonyult - derült ki az Interfax Ukraine hírügynökség jelentéséből.