TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az OECD adóelkerülést nehezítő akcióterve a közelmúltban szigorította a szellemi termékekkel kapcsolatos kedvezmények igénybevételére vonatkozó nemzetközi szabályokat. A magyar adórendszerbe mintegy fél éve átültetett változtatások és a vonzó adózási környezet együttes hatására több külföldi cégcsoport dönthet úgy a közeljövőben, hogy hazánkba telepíti K+F központját.

A nemzetközi adózásban jelenleg kiemelt figyelem irányul a különféle szellemi termékekhez, például gyártási technológiákhoz, védjegyekhez, ügyféllistákhoz kötődő jogokkal kapcsolatos tranzakciókvizsgálatára. Nem mindegy ugyanis, hogy egy nemzetközi vállalatcsoport bonyolult adózási struktúrájában mely leányvállalat a jogok tényleges gazdasági haszonélvezője, így egy nem megfelelően átgondolt adózási struktúra komoly bajba sodorhatja a cégeket.

A probléma onnan ered, hogy egyes országok a magas hozzáadott értékű tevékenységek bevonzása érdekében az immateriális eszközök terén bizonyos kedvezményeket biztosítottak az ilyen eszközök tulajdonosainak a használat és/vagy ezen jogok értékesítése után. Ennek következtében a nemzetközi adózási struktúráikat a cégek sok esetben úgy alakították ki, hogy az alacsony adókulcsú országokba helyeztek immateriális eszközöket, amellyel csoportszinten javíthatták az adózási pozíciójukat. Így viszont felmerült a kettős nem-adóztatás gyanúja, és az is előfordult, hogy olyan országban érvényesítették a kapcsolódó kedvezményeket, ahol a jogok előállításához nem járultak hozzá tevékenyen.

Elkerülhetetlen az újratervezés

Az OECD által kidolgozott BEPS („BaseErosion and Profit Shifting”) projekt egyik akcióterve részletesen foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, és rögzíti, hogy az immateriális eszközökhöz kapcsolódó kedvezményeket csak annak a társaságnak lehet biztosítani, amely hozzájárult az eszközök előállításához és csak olyan arányban, amilyen arányban abban közreműködött. A cégeknek ennek következtében mindenképpen át kell gondolnia azt a korábban elterjedt adótervezési gyakorlatot, hogy csupán az alacsony adókulcs miatt helyezzenek át immateriális eszközöket egyik országból a másikba - mondta Bagdi Lajos a DFK International magyarországi tagvállalatának, a Niveus Consulting Groupnak (NCG) a partnere.

Az OECD említett, 5. számú akcióterve alkalmazásakor nagyon fontos elkülöníteni a jogi és a gazdasági tulajdonlás fogalmát, ugyanis az, hogy valamely országban tevékenykedő társaság jogilag az immateriális eszköz tulajdonosa, még nem jelenti azt, hogy gazdasági értelemben is az lenne, hiszen nem járult hozzá az előállításhoz. Ennek eldöntéséhez meg kell vizsgálni az adózó tényleges gazdasági tevékenységét (hozzájárulását), melyet az akcióterv Nexus Approach-nak nevez. Mivel a Nexus Approach értelmében az adózó kizárólag olyan mértékben jogosult bármilyen típusú kedvezményre az immateriális eszköz után, amilyen mértékben a létrehozatalához hozzájárult, ezért egy képlettel kell meghatározni ezt az arányt. Többek között erről volt szó nemrégiben részletesena DFK International nemzetközi adózási konferenciáján, Milánóban. A magyar szabályozás szintén átvette a nexus-arány alkalmazását, így egy megfelelő képlettel határozható meg az az összeg, amely adóalap-csökkentő tételként esetlegesen figyelembe vehető. Az adózóknak a nexus-arányszám kiszámítását megfelelően és körültekintően dokumentálnia kell.

Magyarország már rövid távon vonzó célországgá válhat

Magyarországnak, mint az OECD tagjának szintén együtt kell élnie ezzel az új megközelítéssel, különösképpen azért is, mert a korábbi hazai jogdíj-szabályozás nem volt BEPS-kompatibilis. Ennek értelmében már tavaly nyáron módosított a jogszabályalkotó a jogdíjra vonatkozó szabályozáson. Az új magyar szabályozás értelmében az adózó továbbra is csökkentheti adózás előtti eredményét a jogdíjhoz kapcsolódóan, 2016 nyarától viszont már eltérő feltételekkel.

A magyar K+F szabályozásról rövidenA jelenlegi magyar K+F kedvezményrendszer értelmében egy társaság a K+F tevékenység költségét a normál számviteli elszámolás mellett még egyszer levonhatja a társasági adóalap és a helyi iparűzési adóalap meghatározásakor, ami gyakorlatilag az ilyen jellegű költségek kétszeres elszámolását teszi lehetővé. Ezen felül, amennyiben egy társaságnak negatív társasági adóalapja keletkezik, akkor dönthet úgy, hogy a kedvezmény egy részét – bizonyos feltételek fennállása esetén – a szociális hozzájárulási adóból érvényesíti.

A változás lényege, hogy már nem a teljes jogdíjbevétel 50 százalékával csökkenthető az adóalap, hanem a jogdíjból származó nyereség felével, ami szükségszerűen azt jelenti, hogy a bevételt csökkenteni kell a kapcsolódó költségekkel. Egy példával szemléltetve: azon cég, amely 100 egységnyi K+F költséggel 200 egység jogdíjbevételt realizál, az a keletkező 100 egységnyi eredményéből egyrészt levonhatja a 100 értékű K+F költséget, valamint a jogdíjból származó nyereség 50 százalékával (azaz 50 egységgel) tovább csökkentheti adóalapját, amellyel ezáltal egyáltalán nem lesz adófizetési kötelezettsége, sőt további jövedelmező tevékenységeinek eredményét is csökkentheti.

A jogdíjra jogosító eszközök meghatározása szintén teljes mértékben megfelel az 5. Akcióterv előírásainak, hiszen nem minősül már jogdíjnak például a védjegy, a know-how és az üzleti titok hasznosítása.

Bagdi szerint Magyarország kifejezetten vonzó célpont lehet, amit támogat az Európában legalacsonyabb mértékű társasági adókulcs, az attraktív K+F adókedvezményi rendszer és az ugyan BEPS-kompatibilissé tett, de még mindig létező, kedvező jogdíj-szabályozás.

„Ez a környezet várhatóan több külföldi cégcsoportot fog arra sarkallni, hogy a közeljövőben felvegye Magyarországot az adótervezési térképére, és az új elvárásoknak köszönhetően ide telepítse K+F központját. Magyarország ígyvárakozásunk szerint több, magasabb hozzáadott értéket teremtő tevékenységnek adhat otthont a jövőben” – tette hozzá Bagdi.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Megvásárolná az állam a debreceni reptér többségét
Privátbankár.hu | 2020. december 3. 07:35
51 százalékot szerezne meg az állam a debreceni önkormányzattól és vagyonkezelőjétől a repteret üzemeltető cégből, amelyet mostanában komoly állami támogatással igyekeznek a felszínen tartani.
Vállalat Koronavírus: nagyobb a baj, mint azt a biztosítók gondolták
Király Béla | 2020. december 3. 05:11
Úgy tűnik, a biztosítók rosszul mérték fel előzetesen a koronavírus járvány gazdasági hatásait, emiatt komolyabb költségeik lesznek, mint amivel számoltak. A költségek és a veszteségek olyan súlyosak, hogy az érintett ágazatokban a biztosítók világszerte áremeléseket hajtottak végre.
Vállalat Óriási keresztelő: átnevezik az MVM-et
Privátbankár.hu | 2020. december 2. 15:17
Az MVM Magyar Villamosművek januártól MVM Energetika néven fut tovább. Az NKM helyett is NVM néven futnak majd a cégek.
Vállalat A britek engedélyezték a Pfizer-BioNTech-vakcina forgalmazását
MTI | 2020. december 2. 09:42
A szigetország ezzel a világon elsőként hagyott jóvá koronavírus-oltást.
Vállalat A követelésük 60 százalékához jutottak hozzá a Malév károsult utasai
Szakonyi Péter | 2020. december 1. 18:59
Nyolc év után végre pénzükhöz jutottak a Malév csődjében ragadt utasok - legalábbis egy részük. A nemzeti légitársaság leállása után hoppon maradtaknak a le nem utazott jegyek árának egy részét az IATA fizette vissza az elmúlt hetekben - de hogy mennyit és kinek, azt most is homály fedi. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy maguk az utasok fizették az IATA perköltségeit is. Hogy mennyit? Az is titkos.
Vállalat A pandémia árnyékában borultak virágba - friss magyar fintech-sikerek
Natív tartalom | 2020. december 1. 13:25
Távolságot tartunk, nem érintkezünk, sőt, leginkább ki se mozdulunk otthonról – de a pénzügyeket attól még változatlanul intéznünk kell. Hogy ezt könnyebben és biztonságosabban tudjuk megtenni, abban segítenek a PSC CEE és az Ff.next megoldásai. Mindkét magyar fintech cég a gödör helyett a kihívást látta meg a járványhelyzetben, és némi iránymódosítással, valamint annál több innovációval mindketten sikeresen reagáltak is rá. További közös vonásuk, hogy mindkettejüket az OXO csoport támogatja.
Vállalat Vállalati egészségprogramok: megéri belevágni?
PR | 2020. december 1. 11:54
Az egészségügyi kiadások egy vállalat esetében elsősorban költségként jelennek meg. Egy hatékony vállalati egészségprogram révén azonban a cégvezetők a munkavállalók egészségére fordított összegekre beruházásként is tekinthetnek, ami visszatérül. De mennyire számszerűsíthető egy vállalati egészségprogram megtérülése?
Vállalat Atlétikai stadion: nettó 2,88 milliárdos megbízásról jött a hír
Privátbankár.hu | 2020. december 1. 08:41
Három év múlva rendezik a vébét.
Vállalat Néhai vezérének tiszteletére nevezték el a Mol új egységét
Privátbankár.hu | 2020. november 30. 18:40
Tízmillió euró beruházással új kutatási és fejlesztési központot adott át a Mol Százhalombattán a Dunai Finomítóban - közölte az olajipari társaság.
Vállalat Rég avatott ennyi üzemet Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2020. november 30. 18:23
Számos vállalat új egységének átadásán ott volt hétfőn a külgazdasági és külügyminiszter. Volt informatikai központban, autóipari vállalatnál, fémmegmunkáló üzemben és padlóburkolatokat gyártó cégnél is.
hírlevél