<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Hogyan élték túl a válságot a vendéglátósok, fesztiválszervezők? Egyáltalán - túlélték?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Gerendai Károllyal - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. július 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az OECD adóelkerülést nehezítő akcióterve a közelmúltban szigorította a szellemi termékekkel kapcsolatos kedvezmények igénybevételére vonatkozó nemzetközi szabályokat. A magyar adórendszerbe mintegy fél éve átültetett változtatások és a vonzó adózási környezet együttes hatására több külföldi cégcsoport dönthet úgy a közeljövőben, hogy hazánkba telepíti K+F központját.

A nemzetközi adózásban jelenleg kiemelt figyelem irányul a különféle szellemi termékekhez, például gyártási technológiákhoz, védjegyekhez, ügyféllistákhoz kötődő jogokkal kapcsolatos tranzakciókvizsgálatára. Nem mindegy ugyanis, hogy egy nemzetközi vállalatcsoport bonyolult adózási struktúrájában mely leányvállalat a jogok tényleges gazdasági haszonélvezője, így egy nem megfelelően átgondolt adózási struktúra komoly bajba sodorhatja a cégeket.

A probléma onnan ered, hogy egyes országok a magas hozzáadott értékű tevékenységek bevonzása érdekében az immateriális eszközök terén bizonyos kedvezményeket biztosítottak az ilyen eszközök tulajdonosainak a használat és/vagy ezen jogok értékesítése után. Ennek következtében a nemzetközi adózási struktúráikat a cégek sok esetben úgy alakították ki, hogy az alacsony adókulcsú országokba helyeztek immateriális eszközöket, amellyel csoportszinten javíthatták az adózási pozíciójukat. Így viszont felmerült a kettős nem-adóztatás gyanúja, és az is előfordult, hogy olyan országban érvényesítették a kapcsolódó kedvezményeket, ahol a jogok előállításához nem járultak hozzá tevékenyen.

Elkerülhetetlen az újratervezés

Az OECD által kidolgozott BEPS („BaseErosion and Profit Shifting”) projekt egyik akcióterve részletesen foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, és rögzíti, hogy az immateriális eszközökhöz kapcsolódó kedvezményeket csak annak a társaságnak lehet biztosítani, amely hozzájárult az eszközök előállításához és csak olyan arányban, amilyen arányban abban közreműködött. A cégeknek ennek következtében mindenképpen át kell gondolnia azt a korábban elterjedt adótervezési gyakorlatot, hogy csupán az alacsony adókulcs miatt helyezzenek át immateriális eszközöket egyik országból a másikba - mondta Bagdi Lajos a DFK International magyarországi tagvállalatának, a Niveus Consulting Groupnak (NCG) a partnere.

Az OECD említett, 5. számú akcióterve alkalmazásakor nagyon fontos elkülöníteni a jogi és a gazdasági tulajdonlás fogalmát, ugyanis az, hogy valamely országban tevékenykedő társaság jogilag az immateriális eszköz tulajdonosa, még nem jelenti azt, hogy gazdasági értelemben is az lenne, hiszen nem járult hozzá az előállításhoz. Ennek eldöntéséhez meg kell vizsgálni az adózó tényleges gazdasági tevékenységét (hozzájárulását), melyet az akcióterv Nexus Approach-nak nevez. Mivel a Nexus Approach értelmében az adózó kizárólag olyan mértékben jogosult bármilyen típusú kedvezményre az immateriális eszköz után, amilyen mértékben a létrehozatalához hozzájárult, ezért egy képlettel kell meghatározni ezt az arányt. Többek között erről volt szó nemrégiben részletesena DFK International nemzetközi adózási konferenciáján, Milánóban. A magyar szabályozás szintén átvette a nexus-arány alkalmazását, így egy megfelelő képlettel határozható meg az az összeg, amely adóalap-csökkentő tételként esetlegesen figyelembe vehető. Az adózóknak a nexus-arányszám kiszámítását megfelelően és körültekintően dokumentálnia kell.

Magyarország már rövid távon vonzó célországgá válhat

Magyarországnak, mint az OECD tagjának szintén együtt kell élnie ezzel az új megközelítéssel, különösképpen azért is, mert a korábbi hazai jogdíj-szabályozás nem volt BEPS-kompatibilis. Ennek értelmében már tavaly nyáron módosított a jogszabályalkotó a jogdíjra vonatkozó szabályozáson. Az új magyar szabályozás értelmében az adózó továbbra is csökkentheti adózás előtti eredményét a jogdíjhoz kapcsolódóan, 2016 nyarától viszont már eltérő feltételekkel.

A magyar K+F szabályozásról rövidenA jelenlegi magyar K+F kedvezményrendszer értelmében egy társaság a K+F tevékenység költségét a normál számviteli elszámolás mellett még egyszer levonhatja a társasági adóalap és a helyi iparűzési adóalap meghatározásakor, ami gyakorlatilag az ilyen jellegű költségek kétszeres elszámolását teszi lehetővé. Ezen felül, amennyiben egy társaságnak negatív társasági adóalapja keletkezik, akkor dönthet úgy, hogy a kedvezmény egy részét – bizonyos feltételek fennállása esetén – a szociális hozzájárulási adóból érvényesíti.

A változás lényege, hogy már nem a teljes jogdíjbevétel 50 százalékával csökkenthető az adóalap, hanem a jogdíjból származó nyereség felével, ami szükségszerűen azt jelenti, hogy a bevételt csökkenteni kell a kapcsolódó költségekkel. Egy példával szemléltetve: azon cég, amely 100 egységnyi K+F költséggel 200 egység jogdíjbevételt realizál, az a keletkező 100 egységnyi eredményéből egyrészt levonhatja a 100 értékű K+F költséget, valamint a jogdíjból származó nyereség 50 százalékával (azaz 50 egységgel) tovább csökkentheti adóalapját, amellyel ezáltal egyáltalán nem lesz adófizetési kötelezettsége, sőt további jövedelmező tevékenységeinek eredményét is csökkentheti.

A jogdíjra jogosító eszközök meghatározása szintén teljes mértékben megfelel az 5. Akcióterv előírásainak, hiszen nem minősül már jogdíjnak például a védjegy, a know-how és az üzleti titok hasznosítása.

Bagdi szerint Magyarország kifejezetten vonzó célpont lehet, amit támogat az Európában legalacsonyabb mértékű társasági adókulcs, az attraktív K+F adókedvezményi rendszer és az ugyan BEPS-kompatibilissé tett, de még mindig létező, kedvező jogdíj-szabályozás.

„Ez a környezet várhatóan több külföldi cégcsoportot fog arra sarkallni, hogy a közeljövőben felvegye Magyarországot az adótervezési térképére, és az új elvárásoknak köszönhetően ide telepítse K+F központját. Magyarország ígyvárakozásunk szerint több, magasabb hozzáadott értéket teremtő tevékenységnek adhat otthont a jövőben” – tette hozzá Bagdi.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Egzotikus szállásokat építene a Lupánál Gerendai Károly
Wéber Balázs | 2021. július 23. 05:37
Hosszabb távon egy különleges szállás- és egy új gasztróprojekttel bővítené meglévő portfólióját Gerendai Károly – erről maga az üzletember beszélt lapcsoportunk Klasszis Klubjának találkozóján. Kitért arra is, hogy jelenleg lasszóval is alig lehet munkaerőt fogni, kevés a vendég, áremelés pedig szóba sem jöhet. Gerendai Károly általában hajlik az oltások kötelezővé tételére, ugyanakkor szerinte a vendéglátás nem veszélyesebb ilyen szempontból, mint sok más iparág.
Vállalat Covid és a vendéglátóipar - vendégünk: Gerendai Károly
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 15:57
Klasszis Klub rendezvényünk fő témája ezúttal a vendéglátóipar túlélése. Kövesse az eseményünket online!
Vállalat Soros György és Bill Gates is beszáll a koronateszt-bizniszbe
MTI | 2021. július 22. 13:58
Az üzletemberek alapítványai Covid-teszteket gyártó vállalatot vásárolnának fel. Céljuk az lenne, hogy olcsó teszteket dobjanak piacra, és hogy segítsék Latin-Amerika, Ázsia, Afrika és Óceánia szegény országait.
Vállalat A székelyföldi feldolgozóipar fejlesztésére is született egy magántőkealap
MTI | 2021. július 22. 12:02
A jegyzett tőkéje 7 millió euró.
Vállalat Mennyit lehet egy óra fizikai munkával keresni? Lassan kúsznak felfelé a bérek
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 07:05
A második negyedévben átlépte az 1400 forintos szintet a fizikai átlagórabér. A középvezetők bére gyorsabb tempóban emelkedik.
Vállalat Óriási beruházásra készül a Hell Energy
Király Béla | 2021. július 21. 15:46
A Scope Ratings által végzett minősítés alapján a Hell Energy Kft. B+ besorolást kapott, ami megnyitja az utat a vállalat előtt egy újabb, a Növekedési Kötvényprogram keretében végzett kötvénykibocsátáshoz. A vállalat ebből egy nagyszabású, 80 milliárdos beruházást valósítana meg.
Vállalat Meredeken csökken a külföldi érdekeltségű cégek aránya Magyarországon
Privátbankár.hu | 2021. július 21. 15:25
2013 óta több mint 10 százalékot csökkent a nemzetközi érdekeltségű társas vállalkozások aránya a milliárdos cégek körében hazánkban.
Vállalat A GVH eljárást indított egy nagy, közép-magyarországi kavicsbányász cég ellen
MTI | 2021. július 21. 11:28
Erőfölénnyel való visszaélést gyanítanak.
Vállalat Pegasus-ügy: megszorongatnák az Apple-t is
Király Béla | 2021. július 20. 16:00
A magyar ellenzéki politikusokat, újságírókat, civil szervezetek munkatársait is érintő megfigyelési botrány kapcsán több szakértő felveti az Apple felelősségét is. Szerintük ugyanis – mint azt a mostani eset is bizonyítja - az iOS nem elég biztonságos, amit tetéz az, hogy az Apple nem mutat nyitottságot a hibák javítására, illetve a megoldás kapcsán a kooperációra.
Vállalat A szakszervezetek érdekegyeztetést követelnek a kötelező oltásokról
Privátbankár.hu | 2021. július 20. 15:28
A Magyar Szakszervezeti Szövetséget megdöbbentette Parragh László felvetése, mely szerint jogszabályi szinten kötelezővé kellene tenni egyes munkakörökben a dolgozók beoltását.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos