Mindezek ellenére a Reutersnek több elemző és cégvezető arról számolt be, hogy a három évre szánt összeg egyszerűen nem jelent elegendő kompenzációt, ha figyelembe vesszük azt, hogy a techcégek szinte felfalták a több tízmilliárd dolláros digitális hirdetési piacot. Csak példaképpen: 2020-ban az amerikai hirdetési tortából 54 százalékot harapott ki ugyanez a két cég az eMarketer jelentése szerint.
A 300-300 millió dolláros hozzájárulás a kritikusok szerint valójában csak arra elegendő, hogy betömje a panaszkodók száját, és jó reklámot csináljon, miközben a vállalatokat a világ több országában trösztgyanús ügyletek miatt vizsgálják, és a kompenzációs számlát is több helyen benyújtották számukra.
Maribel Perez Wadsworth, a Gannett kiadóhoz tartozó USA Today Network elnöke ezt az időszakos jótékonyságot csak egy cseppnek nevezte a vödörben, kiemelve, hogy
a kiadók nem adományt akarnak, hanem csupán egy fair játszmát, kiegyensúlyozott terepen.
Emily Bell, a Columbia Egyetem digitális újságírással foglalkozó Tow Intézetének vezetője pedig úgy fogalmazott, hogy rövid távon óriási lehetőséget jelent a támogatás, ám a 600 milliós összeg hosszútávon már nem elegendő arra, hogy valódi változást idézzen elő.
Techcégek: mi elkötelezettek vagyunk
A Reutersnek az érintett techóriások arról számoltak be, hogy tényleg elkötelezettek a médiamunkások megsegítésében, és a 600 milliós támogatási program kifutása után is további lépéseket terveznek. A Facebook Journalism Project célja, hogy segítsen a kiadóknak átállni a digitális világban felmerülő új kihívásokra – mondta Campbell Brown, a Facebook médiapartnerségekért felelős részlegének feje. A Google hasonló részlegének vezetője, Ben Monnie pedig úgy fogalmazott, hogy törekszenek arra, hogy élettel teli és vibráló ökoszisztémában maradhasson fent a minőségi újságírás.
A már említett 600 millió dolláron kívül a vállalatok további vállalásokat tettek, így például 1-1 milliárd dollárt szánnak különböző ösztöndíjak és támogatási alapok létrehozására, valamint tartalomvásárlásra a hírszolgáltatóktól.
A Facebook és a Google emellett kitart azon véleménye mellett is, hogy a platformok használata kedvező a kiadók számára, hiszen forgalmat generál, amely hosszútávon a hirdetési bevételek és a feliratkozók számának növekedéséhez vezethet
Mire ment a pénz?
Az elmúlt három évben a két technológiai óriás összesen közel 607 milliárd dolláros hirdetési bevételt akasztott le, és vállalásaival a nemzetközi híripar legnagyobb céges támogatói közt szerepel. Ennek ellenére viszonylag keveset lehet tudni arról, hogy pontosan mire ment a már említett 600 millió dolláros összeg.
A Google nagyjából 198 millió dollár sorsáról árult el részleteket – 81 millió ment a "a minőségi újságírás fejlesztésére", ide tartozik a Google riporteri munkához hasznos termékeinek használati oktatása. A cég azzal számol, hogy az év végéig a 300 millió dolláros összeg maradékát is elkölti, egyebek mellett a projektje támogatásával, amely mintegy 6250 partnert sorol fel, köztük olyan neveket is, mint az Associated Press és a BuzzFeed.
A Facebook arról számolt be, hogy a rájuk eső 300 millió dollárt teljes egészében elköltötték, az összeg közel felét a helyi médiumok támogatására, míg 80,3 millió dollár egy olyan programot finanszírozott, amely kisebb hírportáloknak segít feliratkozókat szerezni.
Bár a médiacégek jelentős része azt akarja elérni továbbra is, hogy a vállalatok többet fizessenek, és algoritmusaikban még inkább priorizálják az eredeti tartalmakat, a kiadók egy része mégis hálás – a támogatásnak köszönhetően például egy kaliforniai alapítvány elindíthatta a megyét kiszolgáló helyi hírportált, az Oaklandside-ot.
Barát és ellenség
A vállalások mértéke tehát vitatható, az azonban már nem, hogy mind a Google, mind a Facebook óriási szerepet játszik a médiacégek életében, hiszen egy-egy algoritmus döntése akár több százezres nézettségbeli különbséget jelenthet, attól függően, hogy a cikk hol jelenik meg: a közösségi oldalon, vagy a keresési találatok között.
Ez azonban nem minden, hiszen a Google üzemelteti az egyik legjelentősebb, automatizált digitális hirdetési felületet a Google Ads formájában – a kritikusok szerint az pedig mindenképpen aggályos, hogy a vállalat mind szolgáltatóként, mind versenytársként megjelenik a piacon.
Frank Blethen, a támogatott programokban egyébként résztvevő Seattle Times kiadója, így foglalta össze a véleményét:
ha nem alakítottak volna ki monopolhelyzetet a piacon, a hírportálok és a lapok még mindig keresnének pénzt.
Nemcsak a kimaradt médiumok szólalnak fel
Érdekesség, hogy a Google és a Facebook programjaiban a jelen cikk alapját szolgáltató Reuters is részt vett – egy online médiatréning kidolgozását támogatta a közösségi oldal. Azt, hogy erre a hírügynökség pontosan mennyi pénzt vett fel, a felek nem tették nyilvánossá, az azonban látszik, hogy arról egyáltalán nincsen szó, hogy csak a nemzetközi technológiai óriások pénzosztásából kimaradó portálok fejeznék ki az aggályaikat a hirdetési piac szűkülése miatt.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 5,09 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
