A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
Kezdjük a vevővel. A 2019 augusztusában létrejött Atroxo alapot az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amelynek neve történetesen az Atrox elindulásával egy időben robbant a köztudatba. A tavaly augusztus 20-ai négynapos ünnep előtt közvetlenül tette közhírré egy sajtóközleményben a Quartz, hogy „az általa kezelt Uncia Magántőkealap közvetett tulajdonába kerül a Bankonzult Finance Zrt., amely így közvetett befolyást szerez az MKB Bank irányításában”.
Nem volt különösebben nehéz kideríteni, hogy a Quartz mögött közvetve ki áll: Száraz István, aki köztudomásúan Matolcsy György jegybankelnök két fiának nemcsak a barátja, hanem üzletelt is velük: az Origo internetes hírportált működtetett New Wave Media Csoportot például 2017-ben a Matolcsy Ádám birtokában lévő Magyar Stratégiai Zrt.-nek adta el.
Megkérdeztük a Quartzot, mi volt a cél e tranzakcióval, mi az Atrox üzleti koncepciója, mekkora az alap és milyen típusú ingatlanok, cégek szerepelnek a portfoliójában. A Quartz vezérigazgatója, Valkó Mihály annyit mondott: „az Atrox egy ingatlanalap (ahogy a nevéből is kitetszik) és ehhez mérten az elfogadott befektetési politikával összhangban ingatlanfejlesztéssel és -működtetéssel foglalkozik. A tevékenységnek nincs további specifikus pozicionálása. Ebbe az előzetesen meghatározott tevékenységbe illik bele az említett akvizíció is, amelynek keretében a jogszabályoknak megfelelő ingatlantársaságban szerzett tulajdont az alap. Sajnos, az alap zártkörű voltára tekintettel az alap tevékenységéről ennél több információt nem áll módomban megosztani.”
Az adásvételi ügylet másik szereplője, a MARK Zrt. már régebb óta ismert, igaz, viszonylag hosszabb ideje nem hallatott magáról, ezért is érdemes egy kicsit alaposabban felidézni az előéletét.
A céget 2014 szeptemberében alapította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) , 200 millió forintos jegyzett tőkével, arra a célra, hogy a hazai kereskedelmi bankok megtisztulhassanak a rossz minőségű, szakzsargonban nem-teljesítőnek hívott ingatlanhiteleiktől, így bátrabban finanszírozhassák a magyar gazdaságot.
Nagy volt tehát az elvárás. Ezért is volt csalódás, hogy két évvel később még semmit sem vett meg az MNB követeléskezelője, a Világgazdaság 2016 szeptember végi cikke szerint tárgyalásoknál tovább még nem juthatott a MARK Zrt.-vel az a huszonhárom pénzügyi intézmény, amely jelezte, eladna neki a problémás kereskedelmi ingatlanhiteleiből. Ez azért volt problémás, mert a bankoknak már háromnegyed évük sem maradt arra, hogy megállapodjanak a MARK-kal, az Európai Bizottság ugyanis 2017. június 30-ai határidőt szabott meg erre.
Az Index.hu akkori cikkének magyarázata szerint a kudarc az volt, hogy időközben megfordult az ingatlanpiac, amelyen már nem működött a felek által összeállított árazási modell, magyarul, nem volt esély arra, hogy a kereslet és a kínálat találkozzon. Így hiába mérte fel a MARK a banki rossz ingatlanhitel-portfóliókat, az azokért ajánlott csomagárakon a bankok nem voltak hajlandóak megválni azoktól.
Így nem volt mit tennie az MNB-nek, mint túladnia a MARK Zrt.-n (amelynek végül csak összejött egy ügylet, a cég a jegybank által szanált MKB Bank egyik korábbi portfolióját kezelte). A MARK vevője egy külföldi cég lett, a csehországi APS Investment s.r.o., amely egy követelés-kezeléssel, rossz hitelekkel foglalkozó nagy regionális szereplőnek számított, s a MARK-ban potenciális üzleti lehetőséget látott.
Ám ezt nem sikerült kiaknázni, vagy pontosabb úgy fogalmazni: ahogy az MNB, úgy az APS céljai sem valósultak meg. Ezt mutatják a számok is: a 2017-es év (vagyis amelynek első felében még az MNB, a másodikban már az APS volt a tulajdonos) 1,327 milliárd forintos veszteségét ugyan a cseheknek 2018-ra sikerült közel 38,5 millióra lefaragniuk, ám a 2019-es évet ismét tetemes, 486 milliós mínusszal zárta a MARK Zrt.
A veszteségek pedig szép lassan felemésztették a cég tőkéjét. Már a 2017 közepi tulajdonosváltás előtt az MNB kénytelen volt a MARK Zrt. 2016 decemberében 200 millióról 700 millióra emelt alaptőkéjét a brutális veszteség miatt 50 millióra leszállítani. Ennek megfelelően a 2018 végi 118 milliós saját tőkéje még meghaladta a jegyzett tőkéjét, a tavalyi félmilliárdot közelítő mínusz azonban 2019 végére már súlyosan negatívba (-369,8 millió forint) lökte a saját tőkét. Miközben a kötelezettségei 20 milliárd forintnál is többre rúgtak.
Igaz, addigra már nem az APS volt a tulajdonos, miután a csehek 2019 júniusában eladták a MARK Zrt.-t a V.I.B. Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft.-nek, amely két hónappal később zártkörű részvénytársasággá alakult át. A vevő 2007 januárjában jött létre – fő tevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvételére –, egyedüli tulajdonosa az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadásra szakosodott Tardora Invest Zrt., amelynek 5 millió forintos jegyzett tőkéjét öt, a közvélemény előtt nem ismert magánszemély adta össze, egyenlő, 20-20 százalékos arányban.
A MARK-kal ellentétben mind a V.I.B., mind a Tardora sikeres vállalkozás – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az előbbi 747 millió, míg az utóbbi 1,5 milliárdos nyereséggel hagyta maga mögött a tavalyi évet.
Szerettük volna megtudni, hogy a V.I.B-Tardora párosnak mi a terve a MARK Zrt.- vel, hogyan alakult az utóbbi idei éve, sikerült-e megfordítani a cég alapítás óta tartó veszteséges szériáját, s mi a céljuk a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-vel együtt a birtokukba került MARK Ingatlan Zrt.-vel – amely az ugyanazon nevű anyacégével szemben ugyancsak szépen muzsikál, a 2019-es évet legalábbis, ha szűken is, de 650 ezer forintos profittal zárta. Kérdéseinkre azonban a tulajdonosok rigorózusan, mindössze annyit válaszoltak, hogy „A MARK Zrt. egy pénzügyi engedélyekkel rendelkező cég, amely tevékenységét a mindenkori jogszabályok szerint végzi, minden nyilvános adat elérhető a hivatalos céginformációkban, ezen kívül további információ üzleti és banktitoknak minősül, így erről nem kívánunk nyilatkozni”.
Ezekből a bizonyos nyilvános adatokból arra lehet következtetni, hogy komolyan számolnak a MARK Zrt.-vel, hiszen abba 2019 decemberében 330 milliós tőkét toltak be – ebből 100 millió ment a jegyzett tőkébe, amelynek következtében az 150 millióra emelkedett, 230 millió pedig a tőketartalékba. Vagyis nem kizárt, hogy a MARK Zrt. oly sok hányattatás után végre egyenesbe kerül.
Meglehet, a portfoliótisztítás jegyében vált meg a MARK Zrt. a Quttól, adta el azt a Száraz István közvetett érdekeltségébe tartozó Atrox Ingatlanfejlesztő Alapnak. A Qut ugyanis a 2019-es évet közel 18 millió forintos veszteséggel zárta, miközben a rövid lejáratú, azaz egy éven belül esedékes kötelezettségei meghaladták a 94,3 millió forintot. Ez a jelenleg felszámolás alatt álló, Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás által tulajdonolt NHB Növekedési Hitel Bank, illetve a Gránit Bank hitelét jelenthette – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a kft üzletrészeire e két hitelintézet jegyeztetett be zálogjogot. Ezek azonban novemberben törlődtek, így a cég már „tisztán” került át az Atroxhoz.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
