A koronavírus-járvány gazdasági hatásai tragikusak, az Európa-szerte bevezetett korlátozások óriási gazdasági károkat okoztak. Az IMF napokban publikált előrejelzése szerint az eurozóna gazdaságát sújtja leginkább, itt lehet ugyanis a legnagyobb a gazdasági visszaesés. A nehézségeket a tőzsdén forgó részvények árfolyamai is jelzik, mind a telekommunikációs szektor, mind a nagy európai chipgyártók kurzusa jelentősen visszaesett. Ez pedig potenciális felvásárlási célponttá teszi őket, már csak azért is, mert a szakértők úgy látják, az európai techcégek sérülékenyebbek, mint akár az amerikai, akár a kínai versenytársaik. Ennek hátterében pedig többek között az áll, hogy a gyenge növekedési kilátások mellett az innovációs képességeikben is elmaradnak a konkurensektől.
Magyarország megvédené az itteni cégeket
A vállalatfelvásárlások számos kérdést vetnek fel a szakértők szerint, hiszen, ha ezek külső (jelesül kínai) kézbe kerülnek, az csökkentheti Európa gazdasági potenciálját, növelheti a biztonsági kockázatokat, és negatívan érintheti az innovációs képességeket is. Nem véletlenül tette tehát reflektorfénybe Brüsszel a témát, és hívta fel a tagországok figyelmét a veszélyekre. Igaz, az ilyen ügyletekkel kapcsolatos kockázatokkal vélhetőleg a nemzeti kormányok is tisztában lehetnek. Ezt jelzi, hogy a közép-európai régióban számos ország jelezte, hogy a gazdaságvédelmi csomagjának részeként az esetleges ellenséges felvásárlásoktól meg fogják védeni a hazai vállalatokat.
Magyarország is ezt az utat járja, a múlt héten Palkovics László által bejelentett gazdaságvédelmi terv részeként vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett. A tőkeprogramok segítségével szeretnék megvédeni a hazai tulajdont, a „nemzet motorját jelentő vállalkozásokat”, nem csak a koronavírus-okozta válságtól, hanem az ellenséges felvásárlásoktól is.
Akvizíciókkal készülnek a normál üzletmenet helyreállítására a cégek
A vállalatok többsége arra számít, hogy az egészségügyi vészhelyzet-okozta válságból jövőre indul meg a gazdasági fellendülés – derül ki az EY legfrissebb, 2900 felsővezető megkérdezésével készült globális kutatásából. Mivel középtávon élénkülést feltételez a legtöbb döntéshozó, 56 százalékuk továbbra is aktívan tervezi a fúziókat és felvásárlásokat (56%) a következő 12 hónapban is. Egy akvizíció során a vezetők 38 százaléka számára a megcélzott vállalat üzleti rugalmassága lesz döntő szempont.
Sok cégre szemet vethettek a kínaiak
Visszatérve az európai technológiai vállalatokra, a CNBC cikke szerint számos olyan vállalat van, amely potenciális célpontja lehet a kínai befektetőknek. Ezek közül kiemelkedik a Nokia és az Ericsson, amelyek tavaly ősz óta egyébként is sokszor szerepeltek a híradásokban, mint a Huawei legfontosabb konkurensei, a kínai óriáscég mellett ugyanis a két észak-európai vállalat számít komoly szereplőnek az 5G hálózati eszközök piacán. Érdemes azt is hozzátenni, hogy korábban még az is felmerült, hogy az Egyesült Államok szerzi meg ezeket a vállalatokat, így feltételezhető, hogy egy esetleges kínai akvizíció esetén komoly verseny indulna a részvényeikért. A telekommunikációs eszközök gyártói mellett Infineon és az STMicro is nagy valószínűséggel a lehetséges felvásárlások célpontok között vannak.
Az utóbbi években egyébként számos olyan tranzakciót láthattunk, amikor kínaiak építkezés helyett inkább megvették az európai társaságokat. Ilyenek voltak többek között, amikor 2016-ban a kínai techóriás Tencent többségi tulajdonrészt szerzett a finn mobiljátékgyártó vállalat a Supercell és Midea cégekben, de az Alibaba is kötött komolyabb üzletet, amikor a brit pénzváltó WorldFirst céget szerezte meg. Míg korábban Európában viszonylag egyszerű dolguk volt az ázsiai vállalatoknak, addig az USA-ban már volt arra is példa, hogy falba ütköztek. A számítógépes csipek és nyomtatott áramkörök teszteléséhez berendezéseket gyártó amerikai Xcerra esetében ugyanis az amerikai cég és a hatóságok is ellenezték a felvásárlást, így az végül kútba esett.
Az EU, amely korábban megengedő volt a kínai cégekkel szemben, most sokkal határozottabbnak és elutasítóbbnak tűnik. Margrethe Vestager, az EU versenybiztosa például aki tavaly a már emlegetett Nokia és Ericsson esetleges amerikai felvásárlása kapcsán azt mondta, hogy ennek nem látná akadályát, most egyértelműen azon az állásponton van, hogy nem szabad engedni az ellenséges felvásárlásoknak. Mint a biztos jelezte, Brüsszel nem fogja támogatni az ilyen tranzakciókat. Sőt, Margrethe Vestager azt mondta, hogy az unió országainak fontolóra kéne vennie, hogy beszálljanak ezekbe a cégekbe, hogy így elkerüljék a kínai felvásárlásokat. A biztos azt is hozzátette, hogy ebben az esetben az állami tulajdonszerzést egyébként nem igazán támogató álláspontot félretéve egyértelműen a vállalati értékek védelmét képviseli majd az unió, és zöld utat ad az ilyen reprivatizációs tranzakcióknak.
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
