Bár idén eddig egy városligeti fejlesztés sem fejeződött be, a képzeletbeli "forintszámláló" egyfolytában ketyeg. Mennyit költöttek idén a beruházásokra?
Erős év volt az idei. A Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum építése ugyanis a véghajrában van, hamarosan mind a kettő kinyitja a kapuit a nagyközönség számára. Ez azt jelenti, hogy csak ennek a két épületnek a kivitelezése havonta körülbelül átlagosan 2,5 milliárd forintba került. A beruházásokra, működésre és üzemeltetésre fordított éves összeg a teljes Liget-projekt esetében az idei évben 50 milliárd forint volt. A Magyar Zene Háza még az idén elkészül, és a jövő év első napjaiban a közönség is birtokba veheti, a Néprajzi Múzeum esetében pedig tavaszi nyitásra - várhatóan március közepire - készülünk.
A ligeti mélygarázs esetében több mint fél évet csúszott az átadás. Akkor azzal indokolták ezt, hogy nem szeretnék, ha építési területen, sitthalmok között lavíroznának a látogatók a garázs felé. Elképzelhető, hogy most is csúszás lesz?
A két épületnek jelen esetben is a környezettel együtt kell elkészülnie. A mélygarázs megnyitásával is megvártuk, amíg elkészült felette a Promenád, hogy ne egy építési területen kelljen megközelíteni a lejáratokat.
Szakaszhatárnak azonban bizonyára tekinthető lesz a két épület átadása, mert ezzel legalábbis egyelőre befejeződnek a ligeti nagy építkezések...
Én még most is bízom abban hogy az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Színház is előbb-utóbb felépül. A kincstári optimizmusom azt mondatja velem, hogy a főváros belátja majd, hogy ezekre is szükség van, és ezeket is jó minőségben fel tudjuk építeni. A Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum átadása is jó érv lesz ezek mellett. Ha a két új kulturális intézmény is akkora népszerűségnek örvend majd, mint az eddig átadott projektelemek, akkor nehéz lesz érveket hozni a Liget-projekt folytatásával szemben. Szerintem ismét le lehet és kell majd ülni a tárgyalóasztalhoz a kormánynak és a fővárosnak, hogy közösen eldöntsék: az egykori Petőfi Csarnok és Közlekedési Múzeum helyén mi és hogyan épüljön. Amíg erről nem születik megállapodás, addig semmit sem kezdünk el. Viszont a park és a zöldfelület fejlesztése rehabilitációja tovább folytatódik. Haladunk az Ajtósi Dürer sortól az Állatkert irányába. A Zene Háza és a Néprajzi Múzeum környezetének átadásával a Liget második harmadát is átadjuk. A következő etapban a zöldfelület mellett a ligeti úthálózat felújítása lesz a központban. Olyan nagyszabású beruházások, mint a sportközpont és a nagy játszótér itt nem lesznek.
Idénre tervezték a ligeti balonkilátó átadását. Ez miért nem jött össze?
A balon és környezete épül, de a pandémia itt is éreztette a hatását. Mivel a 150 méter magasra emelkedő balon főleg a turizmust szolgálja majd, ennek átadására is csak jövő tavasszal kerül sor. Reméljük, a turizmus újraindulásnak szimbóluma lesz ez a fantasztikus attrakció. Megépült viszont az ennek kiszolgálására szolgáló összes infrastruktúra, beleértve a mosdókat is.
A balonprodukció is a Városliget Zrt. büdzséjéből készül?
Sok mindenhez értünk, de a balon működtetéséhez nem, ezért kerestünk egy abban szakavatott céget. Pályázat útján egy olyan csoport nyerte ezt el, amely maga mögött tudhatja a Magyar Hőlégballon Szövetséget is. Mi csak a területet adjuk, minden költséget és a működtetést ők állják.
Egy ével ezelőtt már érezni lehetett az építőanyagok árának emelkedését, ami idén elképesztő méreteket öltött. Gondolom, most önöknek nem kell magyarázkodni az áremelések miatt, hiszen az alapanyagárak és a munkabérek mindenütt megugrottak...
Ezt most csak az újonnan induló parki elemek árazásánál érezzük. Nem tudunk ugyanis olyan áron szerződni a parkosítás egyes elemeire, mint két vagy három évvel ezelőtt. A most átadás előtt álló épületek esetében viszont nincs észrevehető drágulás. Ez betudható annak is, hogy a pandémia első szakasza alatt és után előfinanszíroztuk az építő cégeket - éppen azért, hogy az anyagok drágulása vagy hiánya ne akadályozza a beruházást. A vállalkozóknak ilyen körülmények között tartani kell az árat, kivéve, ha váratlan pluszköltségek vagy igények lépnek fel. Az ötlettől az épület megnyitásáig tartó folyamatban többszáz, kisebb-nagyobb vállalkozási és szolgáltatási szerződést kötünk. A negyvenezer négyetméteres Néprajzi Múzeum esetében a kivitelezés "szuperbruttó" összege 50 milliárd forint lesz.
Ez az induláskor még pontosan ennek fele volt...
A konkrét épület ismeret nélkül, még a tervpályázat lefolytatását megelőzően, az akkori fajlagos négyzetméterárak alapján, 2015-ben jelentek meg ilyen alacsony becslések. Pontosabb számokat akkor lehet mondani, amikor elkészülnek a konkrét kiviteli tervek, és azt a kivitelezői piac beárazza. Addig minden csak találgatás.
A néprajzi beruházási költsége pontosan annyi, amennyit tavaly ilyenkor említett. De mi az, hogy szuperbruttó?
A tervezéstől, a régészeti feltáráson át, az üzemeltetés beindításáig minden, beleértve a jegykiadó rendszert, a ruhatárat és a büfé felszerelését is. Ezért nevezzük szuperbruttónak. A hangzatos szalagcímek kedvelői ezt a kumulált összeget szeretik összehasonlítani a legnagyobb értékű kivitelezési szerződéssel, és drágulást kiáltani.
És mennyi lesz a Magyar Zene Háza összköltsége?
Harmincmilliárd forint, annyi, amennyit egy évvel ezelőtt is mondtunk. És ez is szuperbruttó - benne van már a volt Hungexpo épület bontásától a jegyértékesítési rendszeren át a Bogányi zongoráig minden. Sőt, a honlap elkészítése és üzemeltetése is...
Mivel a Városliget Zrt. végzi majd ezen épületek üzemeltetését is, nem történhet meg az, hogy a kivitelező-beruházó egy sor kiadást "átpasszol" az üzemeltetőnek és így tovább "hízik" a végszámla is. Tudják már kalkulálni a karbantartás-üzemeltetés kiadásait is?
Természetesen erre is vannak már számítások. Az üzemeltetést egy sor partnerrel közösen végezzük, és mi szerződünk velük részfeladatokra - ilyen például a takarítás. A harmadik lezárt üzleti év után lesz majd értelme az előzetes számításokat összevetni a tényekkel, különösen azért, mert itt nem egy jól kalkulálható, "klasszikus" irodaházról, hanem különleges funkciójú és kivitelezésű épületekről van szó. Ráadásul kétfajta üzemeltetési költség is jelentkezik: a hagyományos, úgynevezett facility managment költségek, vagyis a hűtés-fűtés-takarítás és általában az épület működésével összefüggő díjak, valamint az itt, ebben az épületben működő intézmény működtetésének költsége. Ez utóbbihoz járul például a Zene Házában megrendezendő időszaki kiállítások költsége is. Az első, ősszel nyitó időszaki kiállítás itt a magyar rockzene történetét mutatja majd be...
Gondolom vannak a ligeti intézmények közötti szinergiák is, és itt nem csak arra utalok, hogy egy villanyszerelő csapat cseréli az izzókat a két épületben...
Persze, hogy vannak. A Magyar Zene Háza használja majd a szomszédos műjégpálya nyáron használaton kívüli, korszerű hűtőrendszerét - ez gyártja télen a jeget - az épület klimatizálására.
Ez műszakilag teljesen logikus...
Annál nehezebb volt a megvalósítás. Rengeteg szervezet képviselőjének, többtucat pogácsaülésén kellett ehhez egyeztetnie, míg végül sikerült nyélbeütni a megállapodást.
A tavaly év végén megnyitott mélygarázst eleve nyereségtermelő egységként képzelték el. Itt bejöttek az előzetes számítások?
A covid ebbe is belekavart, de a múzeumi mélygarázst egyre jobban megismerik és használják. Jól látszik például az időjárás, a naptár, a nagyjátszótér és a garázs foglaltságának összefüggése. Az őszi és tavaszi hétvégeken kitehetik a megtelt táblát. A garázs egyértelműen profitot termel. Lehetne ez még nagyobb, ha mondjuk jobban építenénk a B2B-értékesítésre. A környező cégek örömmel fizetnének sokat, ha több parkolóhelyet kapnának, de ettől óvakodunk, mert nem ez a mélygarázs elsődleges feladata, hanem az, hogy kiszolgálja a Ligetbe érkezőket. A két intézmény megnyitását követően persze tudunk majd ezen is alakítani.
Nem a Liget része, de az önök cége irányítja az Operaház felújítását is. Ennek átadását az idei év végére tervezték, ami a hírek szerint jövő tavaszra tolódott. Látszik-e már az alagút vége - és persze a végszámla nagysága?
Jövő márciusban átadjuk a megújult épületet, ez biztosnak látszik. Biztos lesznek még ez után is garanciális javítások és az is lehet, hogy az üzemi területen folyik még valamilyen apró javítási munka. Az Operaház viszont megnyit és működni fog.
Ha valaki benéz az Andrássy úti paravánok mögé, bizonyára nem osztja majd az ön optimizmusát...
Kezdő ingatlanfejlesztőként ott voltam a WestEnd bevásárlóközpont területén a megnyitás előtt két héttel. Akkor azt gondoltam, hogy minimum két hónap, de sokkal inkább fél év kell még a befejezéshez. Mégis időben átvágták a szalagot... Az Operaház próbaüzeme merészen rövid lesz. De mivel az Eiffel-üzemház már megbízhatóan, jól működik egy éve, ott jól elő lehet készíteni az előadásokat, és a bepróbált darabokat egyszerűen át lehet vinni az Andrássy úti házba.
És hol állnak meg a költségek?
Az üzemház és az Opera együtt 52 milliárd forintba kerül majd, az Eiffel Műhelyház pedig további 33 milliárdot emésztett fel.
Könnyen lehet, hogy a Városliget torzója marad a Biodóm. A főváros és a kormány ugyanis láthatóan nem tud megegyezni a nagyszabású épület befejezéséről. Lát esélyt a megegyezésre? Ön szerint mennyit kellene költeni erre az épület megnyitásáig?
Remélem, hogy előbb vagy utóbb győz a józan ész és befejeződik ez a beruházás is. Az már más kérdés, hogy milyen funkciót kap részben vagy egészben. Az állatkert négyévszakossá tételében nagy szerepet játszhat a Biodóm, de az is kétségtelen, hogy a főváros ennek befejezését valószínűleg nem tudja finanszírozni. Ha elkészül, befejeződik, akkor mellette egy másik garázsnak is meg kell épülnie, hogy kiszolgálja a Biodóm, az Állatkert és a cirkusz látogatóit.
Kína megtiltotta kulcsfontosságú ásványok exportját az Egyesült Államokba. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
