Az 1000 legjelentősebb ukrán cég összesen hatezer milliárd hrivnya (1 hrivnya=9,25 forint) bevételt ért el 2022-ben, ez 20 százalékkal magasabb, mint amennyi 2020-ban, a legutóbbi összesítéskor volt. Ez a nominális növekedés azonban nem ad okot az optimizmusra, hiszen a hivatalos infláció 26,6 százalék volt tavaly, vagyis reálértékben még ezek a cégek is veszítettek, nem beszélve a gyengébb teljesítményű közepes és kisebbekről – írta a YouControl nevű tanácsadó felmérését ismertetve az Ukrainska Pravda.
Az elemzésben megerősítik, hogy a toplista első 20 helyére kerültek közül kilenc állami vagy közvetetten állami tulajdonú vállalat. A többi 11 különféle ipari-pénzügyi csoport (valójában a befolyásos oligarchák) tulajdonában álló társaság.
Egy közölt térkép alapján egyértelmű, hogy a keleti és déli országrészben telephellyel bíróknak legalább a fele a nyugati megyékbe menekítette vagyonát, ebben részben segített egy tavaly elindított állami program is. A kormány rajtuk kívül mintegy 750-800, főleg kisebb és közepes vállalkozásoknak adott logisztikai támogatást, továbbá bérletidíj-kedvezményt egy-egy nyugati megyében lévő és állami tulajdonú telephely bérlése során.
A teljes bevételi torta felét elérő cégek (495 vállalat) Kijevben vannak bejegyezve, a Volinyban megtelepedetteknek is jól ment, azoknak a számlájára a Donbasz-ban és Harkiv megyében működő cégek összesített bevételénél is több érkezett. A fővároson kívül, egyebek mellett az Odessza, Dnyepropetrovszk és Lviv megyékben tevékenykedő vállalkozások (295 cég), összesen 26 százalékkal részesednek. A háború értelemszerűen a keleti front megyéiben (Harkiv és Donyeck megye) működő cégeket tépázta meg nagyon, így azok a bevételi tortának csupán az 1-2 százalékát adják, mintegy 160 milliárd hrivnyát.
Ha a legnagyobb bevételt elért ukrán cégeket ágazatonként vizsgáljuk, akkor darabszámra az olaj- és gázipar vezet 146-tal, mögötte az élelmiszeripar áll 129-cel, majd a villamosenergia ipar következik 105 vállalkozással. Összesen 102 mezőgazdasági cég fért bele a toplistába, valamint 50-50 kereskedelmi, vegyipari és fémipari társaság.
Érdekes, hogy a vegyipari, a dohányipari, a szénbányászati és a fémfeldolgozó cégek számszerűen kevesen vannak, de a bevételi rangsorban mégis a top 1000 felső harmadában szerepelnek. Az is fontos és talán meglepő, hogy a nagy bevételt elért vállalkozások között sok a 4-5 évvel ezelőtt alapított, miközben a toplista túlnyomó részéhez tartozókat 15-29 éve hozták létre, tehát volt idejük felpörgetni a működést és túléltek több válságos időszakot is.
A felmérést készítő elemzők megjegyezték: a rövid idő alatt sok bevételt elért cégek tulajdonosai közül többnél is megfigyelhető, hogy egyes pénzügyi-ipari vállalatcsoportok részeként tudtak önálló életet élni, élvezték azok hátországát. Sok esetben állami vállalatok átszervezése útján nőttek nagyra, némely esetben már csaknem monopolhelyzetbe is kerültek a saját területükön.
A 2020-ban készült utolsó összeállítással összevetve a 2022-es top 1000-es lista azt mutatja, hogy a legnagyobbak 27 százaléka megújult, vagyis 271 cég kiszorult, elsősorban azért, mert zuhant ezeknek a vállalatoknak a bevétele. Csak részben magyarázható ez a hátrébb sorolódás a csődökkel vagy a háború miatti fizikai megsemmisüléssel.
Jair Bolsonaro volt brazil elnök „teljes mértékben” tisztában volt az utódja, Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott elnök ellen két évvel ezelőtt kitervelt merénylettel — közölte a brazil rendőrség. 
