|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Az idei év húzóereje egészen biztosan Kína lesz, a mérték azonban függ attól, hogy mekkora mértékű befolyást akarnak nyerni a kínai befektetők az európai pénzügyi, technológiai és járműipari szektorban. A legnagyobb visszafogó erőt azonban a politika jelenti, ezt közölte a Roland Berger a Privátbankár.hu-val. Ez egyébként a vállalatok optimizmusát is letöri: míg 2016-ban a vállalatok 64 százaléka számolt növekedéssel, ez most már alig több mint a fele az idei évre vonatkozóan, derül ki a Roland Berger Private Equity Oulook felméréséből.
|
| Forrás: Roland Berger |
“A befektetők ma nem bíznak a politikában, de legfőképpen annak kiszámíthatóságában. - mondta Schannen Frigyes, a cég magyarországi ügyvezetője. Az Unió országaiban más-más módon látják a jövőt, legsötétebben – a Brexit árnyékában nem meglepő módon – az Egyesült Királyságban, ahol 2,1 százalékpontos aktivitás csökkenésre számítanak. Ezzel még pesszimistábbnak bizonyultak, mint a negatív dobogós görögök – ők idénre „csak” 1,6 százalékos aktivitásmínuszra számítana. A spanyolok és a portugálok azonban bizakodóak, 2,6 százalékos erősödést várnak, míg Németország 2,4 százalékkal tervezi megerősíteni magát az idén.
Itt biztos lesznek mozgások
Az egyes iparágakra vetítve a válaszadók úgy látják, hogy a legtöbb tranzakció a technológiai és médiaszektorban történik majd, itt tömörülhet az akvizíciók mintegy háromnegyede. Ezután a gyógyszer és egészségügyi szektor (68 százalék), a fogyasztási cikkek és kiskereskedelem (60 százalék) következik, a legkisebb mozgást az energia-, az építő- és a járműiparban várják a szakemberek. “Ez a prognózis egyértelműen azt jelzi, hogy a befektetők főleg az innovatív technológiát alkalmazó vállalatokban érdekeltek”, fűzte hozzá Schannen Frigyes.
|
| Forrás: Roland Berger |
Mindez ráadásul a kínai befektetők érdeklődését is tükrözi. Az innováció iránti érdeklődést ráadásul erősíti, hogy míg Kína nyit, addig Amerika épp egy magába zárkózó, anti-globalizációs politikát tervez követni, ez pedig tovább erősíti a trendet, hogy Ázsia figyelme az európai piacok felé fordul. A beruházások mértéke egyébként nem lesz túlságosan nagy, főleg a kisebb méretű cégek profitálhatnak majd, a legtöbb növekedés és felvásárlás az 50 millió euró alatti vállalatoknál várható. Ezzel szemben a 100-250 milliós cégekre már csak 40 százalék juthat.
Ennyit ér a magyar fizetőeszköz a bankközi devizapiacon. 
