9p
Nem a pályázati pénzeket kell két év alatt kiszórni, hanem a pályázati kiírásoknak kellene megjelenniük mihamarabb, hogy a vállalkozások már azok pontos ismeretében tervezhessék a jövőt - pontosította a vállalkozói képviseletek által megfogalmazott és most a kormányzat által elfogadott javaslatuk lényegét Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a vállalkozások jelenleg pályázati aktivitása dőreség attól tartani, hogy nem lesz elég támogatandó projekt.

Privátbankár.hu: Ennyire jók a kapcsolatai a kancelláriaminiszterrel?

Krisán László: Mire gondol?

Pb.: Július elején vetette fel a pályázati országjárás idején, hogy előre kellene hozni a pályázati kiírásokat, s akár egy év alatt is meg lehetne hirdetni a teljes pályázati kört. A múlt héten pedig Lázár János előterjesztésében kormányjavaslat lett belőle...

K.L.: Egyrészt ez nem júliusi történet, már sokkal korábban felmerült ilyen igény a vállalkozások részéről, másrészt ez nem feltétlenül személyes kapcsolat kérdése. A KAVOSZ az elmúlt közel 13 évben kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett arra, és feladatának is tartja egyben hogy meghallgassa és összegyűjtése a vállalkozók kéréseit, felvetéseit és az ezekből leszűrhető javaslatokat közvetítse a gazdaságpolitikai döntéshozók felé.

Krisán László, MTI-fotó

A vállalkozók számtalan általunk rendezett fórumon, országjáráson és természetesen a KAVOSZ, valamint két tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ irodáiban is napi szinten mondják el véleményüket. Nagyon világosan és közvetlenül fogalmaznak - nem csak az általunk üzemeltetett Széchenyi kártyaprogramról, de az életük, a működésük más területeiről is beszélnek, véleményt formálnak, megosztják velünk gondjaikat.

Ma a fejlesztéspolitika a miniszterelnökségen zajlik a szaktárcák bevonásával, ezért az információk és a javaslatok becsatornázását is ennek figyelembevételével indokolt végigvinni.

Pb.: Hogy fogadja a kormányzat ezeket az észrevételeket?

K.L.: Érdemi párbeszéd alakult ki és ennek több konkrét ügyben látható az eredménye. Kifejezetten komoly erénynek tartom, hogy a vállalkozások, a piac részéről érkező véleményekre odafigyel a politika, sőt kész akár saját korábbi elképzelésein is módosítani. Ez azért korábban nem volt általában jellemző. Ilyen, a párbeszéd alapján elért változás volt és a vállalkozások és számunkra is az egyik legfontosabb lépés, hogy a Széchenyi Kártya Program olyan új elemekkel bővült, amelyek nagyban elősegítik az Uniós pénzekhez hozzájutást a hazai kis- és középvállalkozások számára.

Eredmény volt az is, hogy még a pályázatok kiírása előtt kikerült az a pályázati feltétel, hogy 5 millió elnyert pályázati forintonként egy-egy új munkahelyet kellett volna létrehozni és 5 évig fenntartani a GINOP műszaki, technológiai, fejlesztési pályázatokban, miközben ez piaci alapon teljesen megölné az adott projektet vagy céget. A véleményünk meghallgatása után ez módosult, s ma már csak a meglévő dolgozói létszám megtartása a feltétel, ami a vállalkozások számára már elfogadható, ésszerű.

Ugyancsak fontos elem volt hogy utólag kikerült a már kiírt GINOP pályázatokból a mérlegfőösszegre vonatkozó szigorú kikötés, amely szerint az elnyerhető pályázati összeg maximum az előző évi mérlegfőösszeg mértékű lehet. Ez - azon kívül, hogy sem a vállalkozás számára, de még a kiíró részére sem mutat semmi érdemleges információt - gyakorlatilag a mikro- és kisvállalkozói kör 98 százalékát kizárta volna a pályázatokból. Csendesen jelzem, hogy ma már a bankok is komolyan ágálnak az ellen, hogy a mérlegfőösszeg legyen a fő minősítési mutatójuk.

Pb.: Mennyire kell ezekért a változásokért lobbizni?

K.L.: Ezek abszolút szakmai és piaci, vállalkozói kérdések és eszerint is kell kezelni őket. A kormányzat logikusan és ésszerűen cselekszik akkor, amikor ad annak a közel 300 ezer vállalkozásnak a véleményére, akik a Széchenyi Kártyaprogram valamelyik elemét már igényelték, és komolyan megdolgoztak a magyar gazdaság fellendítéséért.

A párbeszéd mindig arról szól, hogy két fél próbál megoldást keresni egy felmerülő kérdésre, a kormányzat részéről most látunk fogadókészséget, ami nagyon jó irány. Azt pedig úgy gondolom, értékelik, hogy nem öncélúan, saját érdekünkben lépünk fel, hanem javaslataink a vállalkozások nézeteit, várakozásait, vágyait próbálják ötvözni. Nem parttalan vitákat kezdeményezünk, érv nélküli kritikákat fogalmazunk meg, hanem tényleges problémákat vetünk fel, tényleges megoldási javaslatokkal. Ha a politika a vállalkozások mellett és érdekében lép fel, akkor annak minden olyan elemével egyet tudunk érteni, ami segíti a hazai cégeket. Ez ennyire egyszerű piaci logika.

Pb.: Vannak azért olyan pontok, ami jól jött a Széchenyi Kártya programnak is. Sokak szerint nagy fegyvertény, hogy a pályázati önerő- és megelőlegező Széchenyi Kártya hitel immár automatikus opciója a pályázatoknak. Ez hogyan sikerült?

K.L.: Komoly és fontos eredmény ez és leginkább a hazai vállalkozókat segíti. A lassan a hátunk mögött hagyott pályázati ciklusban három komoly bírálat hangzott el: a válságban minimum megperzselődött cégeknek nincs pénze önerőre, ha van is hitel, drága a kamata, illetve, hogy a túlzott bürokrácia, a rengeteg utánjárás megöli a pályázati kedvet. A Széchenyi Kártya maximum 50 millió forintos Uniós Önerő hitele a kamattámogatással, jelenleg évi 0,8 százalékos kamaton fut, míg a már elnyert Uniós Támogatást megelőlegező hitelhez évi 0,35 százalékon férhet hozzá bármely kkv – ennél jobb konstrukciót ma nem hiszem, hogy lehet találni a hitelpiacon. Ami pedig az automatikus hozzáférést illeti: az Államreform 2.0 program egyik zászlóshajójának tekinti a pályázati rendszer megújítását, egyszerűbbé, egyablakossá tételét. És valóban miért is kellene a cégeket még több helyre szalasztani azért, hogy a pályázatok beadását megtámogató hiteligénylést meg lehessen tenni egy olyan esetben, ahol a kölcsön megtérülése a pályázati győzelemmel biztossá válik? Az állam számottevő kamattámogatást ad a konstrukcióhoz, miért ne kínálhatná ily módon a „saját” termékét a cégeknek? Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozásoknak megvan a lehetőségük arra is, hogy ne ikszeljék be a kedvezményes hitelt kérő rubrikát, ha ilyen - szerintem egyébként kifejezetten kedvező - kondíciók ellenére sem akarnának még átmeneti időre sem hitelt felvenni.

Pb.: Térjünk vissza kicsit a múlt heti bejelentésre. Miért lenne jó ha két év alatt minden pályázatot kiírnának?

K.L.: Nézzük meg jól: a 2007-2013-as uniós ciklus keretének lekötése, a pénzek kifizetése még ezekben a hónapokban is komoly feladatot ró a pályázati intézményrendszerre. Őszintén be kell vallani, hogy ez a leterheltség is hozzájárult ahhoz – túl az egyéb objektív okokon -, hogy még mindig csak várjuk az igazi pályázati boom-ot, holott a mostani pályázati ciklusból már több mint másfél év eltelt. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy ennek a késlekedésnek kapcsán a vállalkozások lényegében majd' 3 éve nem jutnak friss pályázati lehetőségekhez, mivel a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) forrásai jórészt még 2012-ben elfogytak.

Ha azt ígérjük a vállalkozásoknak – és ez jó –, hogy a pályázati pénzek 60 százalékát valódi gazdaságfejlesztésre fordítjuk, akkor azt jelezzük feléjük, hogy valóban rájuk alapozzuk a jövőt. Ha a kicsik elindulnak, akkor nem kell többé aggódni a valós foglalkoztatásért, a megtermelt javak pedig valóban fenntartható pályára állítják a gazdasági növekedést – s így kisebb mértékben lesz kitéve a nagy, multinacionális vállalatok beruházási hajlandóságának az ország.

De ehhez a jövőképhez illik konkrétumokat is társítani: miért kellene 5-7 éven keresztül várni a pályázati programok kiírására – annyit fog változni a vállalkozói vagy a piaci környezet? Aligha. A cégek fejlesztési elképzelései, jövőképe végre 7 év bizonytalanság és hátrálás után újra viszonylag stabil, így semmi akadálya nincs, hogy ezek szellemében kerüljenek kiírásra a pályázati programok 2, de akár 1 év alatt is. Ha pedig esetleg finomhangolásra lenne szükség a következő, hónapok, évek alatt, az kevésbé okozna bizonytalanságot, hiszen a főbb irányokkal így mindenki jó időre előre tisztában lehet. Egyébként pedig a prioritások már a tervezés elején kijelölésre és Brüsszel által elfogadásra kerültek, így azokkal mindenki tisztában kell, hogy legyen. A fentiek okán olyan nagy meglepetések nem várhatóak a felhasználási területeket illetően.

Fontos hangsúlyozni: mi nem azt javasoltuk és nem is gondoljuk, hogy minden pénzt ki kellene fizetni 2 év alatt, azt viszont igen, hogy a kiírások jelenjenek meg 2 éven belül. Ebben az esetben a pályázatok értékelése, a projektek megindítására 2020-ig további 3 év állna rendelkezésre, ami nagyban garanciát jelentene arra, hogy a 2023-ig lezárandó elszámolásoknál ne legyen olyan emberfeletti pörgés, amely az elmúlt hónapokat jellemezte, hogy minél több brüsszeli pénzt le tudjunk kötni.

Pb.: Miért baj az, ha megpróbálunk minden pénzt lekötni?

K.L.: Az nagy dolog és támogatandó, hogy a 100 százalékot célozzuk a korábbi ciklus pénzeinek felhasználását illetően, de a pénzek hasznosulásának hatékonyságát jól mutatja, hogy maga Lázár János is elmondta egy tavaszi konferencián, hogy a kormány most épp tűzoltást végez – márpedig ilyen helyzetben nem igazán lehet arra számítani, hogy kiérlelt, megalapozott döntések születnek s a pénz valóban oda megy, amely gazdaságpolitikai szempontból a legoptimálisabb. A pályázatok kiírásának felgyorsításával időt adunk magunknak arra, hogy immár a hasznosulás is érdemi szempont legyen, mert nem elkölteni kell tudni az uniós pénzeket, hanem értelmesen, jól felhasználni

Pb.: Igen, igen, de a szkeptikusok szerint nem lesz elég támogatandó projekt. Erről mi a véleménye?

K.L.: Még egyszer mondom: a kiírások jelennek meg két éven belül, nem a pénzeket kell kipörgetni ennyi idő alatt. De arra azért felhívom a kétkedők figyelmét, hogy az első GINOP pályázat tavaly őszi kiírásakor is a 8 milliárd forintos keretre 43 milliárd forintnyi pályázat érkezett be. Ami pedig a jelenlegi helyzetet illeti: annak ellenére, hogy még csak a napokban várható a nagy összegű K+F+I pályázatok kiírása, már most is 320 milliárd forintot meghaladó a vállalkozásoktól beérkezett pályázati kérelmek összege. Szóval, én ilyen számok mellett azért annyira nem aggódnék amiatt, hogy nehezen talál majd helyet magának a pályázati összeg.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Bevásárolt a Waberer's a szomszédban, további növekedést alapoznának meg
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:08
A szerb piac meghatározó szereplőjében szerzett többségi részesedést a magyar logisztikai óriás.
Vállalat Nagyot mentek a Volkswagen tömegmárkái 2023-ban
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 16:47
A Volkswagen-csoporthoz tartozó tömegmárkák (Core csoport) összesített árbevétele tavaly 21 százalékkal 138 milliárd euróra nőtt, a működési eredmény 80 százalékkal 7,3 milliárd euróra emelkedett.
Vállalat Menekülőre fogta a Boeing vezére
Privátbankár.hu | 2024. március 25. 14:33
2024 végén távozik a Boeingtől David Calhoun vezérigazgató. 
Vállalat Szabálysértésen kapta az Apple-t, a Google-t és a Metát az Európai Bizottság
Privátbankár.hu | 2024. március 25. 14:16
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) - jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.
Vállalat Óriási dobást jelentett be a Revolut – a magyar ügyfelek is örülhetnek
Privátbankár.hu | 2024. március 25. 08:43
Március 25-től már elérhető a lehetőség.
Vállalat Újabb terheket kaphat a nyakába a Spar
Privátbankár.hu | 2024. március 22. 14:16
Rövid időn belül újabb kormányzati sarcok nehezíthetik a Spar és még pár külföldi kiskereskedelmi lánc itteni életét.
Vállalat Rásütött a nap a Waberer’s kamionjaira
Privátbankár.hu | 2024. március 22. 10:06
A logisztikai szolgáltató 711 millió eurós árbevétel mellett közel 96 millió euróra növelte EBITDA és 43 millió euróra EBIT (üzemi) eredményét. Rekordévet zárt, és nagyobb osztalékot is fizet.
Vállalat A horvát sportautógyártó elbúcsúzik a kényszermunkát alkalmazó kínai cégtől
Bózsó Péter | 2024. március 21. 19:01
A horvát elektromos luxusautógyár, a Rimac kiszáll a kínai akkumulátorgyártóval, a Camel Grouppal közös vállalkozásából.
Vállalat Új gyárakkal szórja meg a világpiacot a Mapei
Mester Nándor | 2024. március 20. 12:43
Közép-Európában egyelőre nem terveznek új üzemet. Ukrajnában nagy lehetőséget látnak, ha véget érnek a harcok és egy újjáépítést segítő olasz állami programba bekapcsolódnának, mint Itália legnagyobb építőipari cége.
Vállalat Tudja, mekkorát kaszált tavaly év végén a Xiaomi?
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 17:34
A vártnál nagyobb bevételt és profitot realizált 2023 IV. negyedévében a Xiaomi, melyben nagy szerepe volt az új Mi14-es modellüknek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG