Mire számítanak a Széchenyi GO és a hozzá kapcsolódó krízisprogramok kifutása után?

Még nagyon friss a bejelentés az új Széchényi Max programról – a vállalkozóknak, a bankoknak is meg kell még ismerniük a részleteket. Nagyon jó hír, hogy marad támogatott, kedvező fix kamatozású konstrukció, ám az első pillanatra látszik, hogy a korábbi program alacsonyabb kamatait nem lehetett tartani. Ez várható is volt, így azt követően, hogy bejelentették, június 30-án a Széchenyi GO és a hozzájuk tartozó krízisgarancia-programok kifutnak, az ügyfelek előre hozták a következő negyed- vagy akár félévre tervezett hitelkérelmeik benyújtását. Miután egy jó, könnyen kezelhető, kedvező árú konstrukcióról van szó, minden olyan cég, amely hitelképes és igénye van a finanszírozásra, élni kívánt a lehetőséggel.

Az egész szektor, beleértve a közreműködő Kavosz irodákat és a számlavezető bankokat, megfeszített ütemben dolgozik. Az előrehozott igények miatt önmagában is lenne a harmadik negyedévben visszaesés a második negyedéves teljesítményhez képest. Most a teljes közvetítői rendszernek kettős feladattal kell megküzdenie: egyrészt le kell zárnunk azt a rengeteg hiteligénylést, ami az elmúlt hetekben befutott, másrészt fel kell készülnünk az új termékek értékesítésére. Örömhír, hogy a kkv-k számára lesz olyan költségvetési támogatás, amely kamat- és díjtámogatást tesz lehetővé, így szektor olcsóbb finanszírozási igényeit kielégíti. Ezzel a piaci forrású hiteltermékekhez képest kedvezőbb finanszírozást tudnánk majd biztosítani.

Említette, hogy sok cég előre hozta a hiteligényeit, nagyságrendileg mekkora növekedést jelentett mindez a hitelfelvételi kedvben?

Érdekes módon mi nemcsak az utolsó néhány hétben vagy ebben a negyedévben éreztünk fokozott igényt, hanem gyakorlatilag januártól. 2021. decemberében jelent meg a tájékoztatás arról, hogy ezeket a programokat meghosszabbították idén június 30-ig. Az első negyedévről már rendelkezésre állnak az adatok, és ezekre büszkék lehetünk: 11 százalékkal volt magasabb a KKV hitelállomány a tavaly márciusinál, és az első negyedévben lebonyolított új hitelkihelyezések is 27 százalékkal emelkedtek.

A mostani megnövekedett hiteligénylési kedvet tehát ideiglenes visszaesés követi majd, mit gondol, mikor állhat ezután helyre a hitelfelvételi hajlandóság?

Optimista vagyok – aki magyar kkv-kkal foglalkozik, hivatalból bizakodó kell, hogy legyen. Azt gondolom, hogy a negyedik negyedévre lesz valamilyen szolid visszarendeződés. A hitelcél szerinti differenciálás is rendkívül fontos: nem csak a forgóeszköz-finanszírozási, vagy csak beruházási, hitelek, de a megújuló energiákkal kapcsolatos, energiahatékonysági, technológiai beruházásokat célzó támogatott konstrukciók is megjelennek.

Az elmúlt néhány hónapos intenzív időszakban nemcsak a Széchenyi GO-termékek iránti felfokozott érdeklődésről beszélhetünk, hanem például az Eximbank néhány támogatott terméke is kifut június 30-án, ezekre is élénk volt a piaci érdeklődés a kkv-k körében. A kkv-k természetesen nemcsak ezeket a támogatott termékeket tudták igénybe venni, ettől függetlenül is volt olyan beruházás és kapcsolódó finanszírozás, ahol saját forrású hitelterméket kellett választanunk Elég széles a paletta, de kell is, hogy több opcióval működjön a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozása.

A mostani finanszírozási lehetőségek kifutása után milyen támogatott konstrukciók bevezetését tartanák érdemesnek?

Önmagában az infláció növekedése miatt, a nagyobb piaci árak miatt, akár, ha egy kereskedelmi céget nézünk, ugyanazon termékvolumen értékesítése ma jóval nagyobb forgóeszköz-igénnyel bír. Vegyünk példának egy gabonakereskedőt vagy malmot: ugyanazon gabonamennyiség felvásárlására ma lényegesen több pénzre van szüksége a cégnek. Azt rendkívül üdvözítőnek tartom, hogy forgóeszköz-finanszírozásra van lehetőség kamattámogatott konstrukció keretében. De közismert tény, hogy a magyar kkv-k döntő többsége tőkehiányos jellemzőket mutat, ezért üdvözítő, hogy a beruházási hitelcélokhoz is kapcsolódik kamat- illetve díjtámogatás. Az, hogy a kormányzat vagy az unió milyen beruházásokhoz biztosít közvetlen támogatást, nagy mértékben meghatározza a fejlesztési irányokat is.

Az új kínálat nagy előnye, hogy lesz olyan konstrukció, amely az energiahatékony működéssel kapcsolatos fejlesztéseket, a termelési hatékonyság növelését, valamint a szükséges kapacitásbővítéseket támogatja – ezzel elősegítve a hazai kkv-k stabilabb működését és egyes esetekben azok sikeres nemzetközi piacra lépését. Emellett persze iparági fókuszokról is érdemes beszélni, kiemelve például a mezőgazdaság finanszírozását. A stabil nemzetgazdasági teljesítményünk egyik fő alappillére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, melyek kiemelt támogatása, legyen az közvetlen támogatás vagy kedvezményes banki konstrukció, mindenképp elengedhetetlen. A kormányzat emellett nagyon komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy magát az ipari, feldolgozóipari termelést és az ahhoz kötődő kkv-ügyfélkört erősítse különböző közvetlen támogatásokkal, támogatott konstrukciókkal.

Hogyan élte meg az elmúlt időszakot az Erste Bank kkv-üzletága?

A kis és középvállalkozás személyes üzlet, a vezetők, a tulajdonosok is részei a cég mindennapi működésének, jól ismerik majdnem minden egyes munkatársukat – itt fontosak a személyes kapcsolatok, a bizalom, a kiszámíthatóság. Ez a pénzügyek kezelésében is meglátszik: a személyes találkozás itt fontos. Ezen a területen az elmúlt két év nagyon jelentős változást hozott. Hirtelen az offline térből, ahol nagyon jól teljesítettünk, átkényszerültünk – a pandémiás szabályok betartása miatt – az online világba. Az első időszakban nemcsak mi korlátoztuk a személyes találkozásokat járványvédelmi okok miatt, hanem az ügyfelek sem voltak nyitottak minderre, erős volt a piacon a pandémia miatti félelem. Én nagyon büszke vagyok a teljes kkv-üzletág vezetői és munkatársi csapatára, nagyon jól tudtunk alkalmazkodni ehhez a minden tekintetben új működési környezethez.

Hogyan zajlott a munkavégzés ebben az időszakban?

Nyilvánvalóan az első időszakban meg kellett mindenkinek szoknia a megváltozott helyzetet. Hiszen egyrészt az online térben vezetőként is egészen másként kell a munkát megszervezni, motiválni, teljesítményt elvárni és ellenőrizni, másrészt az ügyfelek részéről is másfajta reakciók voltak várhatók. A kapcsolatépítés, -ápolás tekintetében részünkről proaktivitásra volt szükség, mi kerestük az ügyfeleket, akik ebben a helyzetben könnyebben adtak kitérő válaszokat, hiszen nem akartak személyesen kontaktálni a járvány miatt. Egy ágazat volt, amely eltérően működött e tekintetben: a mezőgazdaság. Ebben az ágazatban, minden munkafolyamatnak meg van a maga optimális időpontja, nem igen lehet eltolni, például a tavaszi munkákat, a vetést nem lehet három hónappal később elvégezni. Ezek az ügyfelek voltak azok, akik a legkevésbé kényszerültek rá, hogy a működési rendjüket gyökeresen átalakítsák, így velük a személyes kapcsolattartás fenntartása is könnyebb volt.

Milyen hozadéka volt az átalakult munkavégzésnek?

A pandémia teljesen online munkavégzése két év alatt átalakult klasszikus hibrid működéssé, és az ügyfelek a saját tevékenységükben is megszokták az online eszközök használatát. Így olyan ügyfelek, akik eddig kizárólag személyesen tartották bankjukkal a kapcsolatot, nagyon könnyen elérhetővé váltak az online térben is. Ők is és mi is gyorsabb, időhatékonyabb munkavégzésre tudtunk átállni. A kkv-k ügyfélkiszolgálásában nagyon fontos a sebesség, és azzal, hogy mindenki időt tudott megtakarítani, az ügyintézésben is tudtunk gyorsulni.

Az is a kollégáink munkáját dicséri, hogy egy független tanácsadó cég által készített, a teljes hazai KKV piacot érintő ügyfélelégedettségi felmérésén, immáron negyedik éve az Erste Magyarország KKV üzletága áll az első helyen a hazai versenytársak előtt. Így azt gondolom, hogy az ügyfeleink is, és mi magunk is jól alkalmazkodtunk ehhez a helyzethez.

A már meglévő ügyfelek elégedettsége tehát egyértelmű. De mi az az elvárás, amellyel a potenciális új ügyfelek érkeznek az Erste Bankhoz, mondván, hogy ezt máshol nem kapták meg?

Minden versenytársunk, amely a kkv-ügyfélkörrel komolyan foglalkozik, biztosítja a személyes kapcsolattartás lehetőségét, és egy dedikált kapcsolattartót a partnerei számára. A kérdés az, hogy ez a dedikált kapcsolattartó milyen minőségű munkát végez, kellően proaktív-e, és a cég, az ügyfél valódi tanácsadójaként tekinthet-e rá. Mi nagyon sokat beszélgetünk az ügyfelekkel olyan témákban, amelyek nem banki kötődésűek, hanem amelyek a tulajdonost vagy az operatív menedzsmentet foglalkoztatják – bennünket azért kérdeznek meg, mert mi akár az ő iparágukban, akár más szegmensekben látunk olyan jó gyakorlatokat és piaci benchmarkokat, amelyek az adott cég számára a döntéselőkészítési folyamataik során hasznos inputként, jó referencia pontkén szolgálhatnak.

Ebben a közös gondolkodásban aktív, mindig elérhető partnerek vagyunk.

Az Erste kis- és középvállalati üzletágában 10 százalékos azon ügyfelek aránya, melyek már több mint húsz éve választották számlavezetőjüknek a bankot. Mire számíthatnak a lojális cégek?

Minden évben az akkor éppen 20 éves banki kapcsolattal rendelkező ügyfeleinket díjazzuk. Ez a díjazás egyrészt médiamegjelenési lehetőséget is biztosít, hiszen a Lojalitásdíj-átadót sajtónyilvános eseményként hirdetjük meg, így ügyfeleinknek megjelenési lehetőséget biztosítunk a helyi médiumokban. Az ünnepélyes díjátadó mellett egy olyan Lojalitás-kedvezménycsomagot is adunk ajándékba, melyben a díjazottak az Erste kiemelt partnereinek a termékeit és szolgáltatásait vehetik igénybe extra kedvezményekkel szervezet-fejlesztési és egyéb tréningek, coaching, webaudit/-fejlesztés, illetve szekszárdi bor- és élményprogramok témakörökben. Ez is jól mutatja, hogy nem kizárólag bank- és ügyfélkapcsolatban gondolkodunk, hanem, ha látunk egy arra érdemes szállítót, és egy potenciális vevőt, akkor nagyon szívesen összekötjük őket. Hiszen ez egy újabb potenciális üzlet, amelyhez, ha a későbbiekben kell egy jó bank, az ügyfélnek biztosan eszébe jut majd, hogy ismét az Erstét keresse meg.

(X)