A Hell Energy Kft. azt közölte kedden, hogy a 2019. decemberi kötvénykibocsátása után ismét szándékában áll az MNB által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében maximum 67 milliárd forint értékben kötvényeket kibocsátani. Mint jelezték, a tervezett kötvénykibocsátásra tekintettel a Scope Ratings GmbH elvégezte a kibocsátó minősítésének felülvizsgálatát, amelynek eredményeképpen a kibocsátani tervezett kötvények besorolása a korábbi „BB” szintről „B+”-ra módosult, továbbra is megfelelve a program elvárásainak.
A Hell Energy azt is jelezte a közleményben, magasabb kockázati kategóriába sorolás oka, hogy a meghirdetett 79,5 milliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházási program jelentős részben a tervezett kötvénykibocsátásból kerül finanszírozásra. A nagyszabású beruházásról csupán annyit közöltek, hogy az várhatóan a 2021-2023 beruházási időszakban valósul majd meg.
A Hell, ahogy az a közleményükből is kiderül, nem először szeretné igénybe venni ezt a finanszírozási formát. A társaság két éve 28,5 milliárd értékben bocsátott ki kötvényeket, amelyek felé jegyezte le a jegybank, majd a későbbiekben a másodpiacon további értékpapírokat vásárolva a kibocsátott kötvények közel kétharmada került hozzájuk. Ez ugyan nem éri el a programban meghirdetett maximum 70 százalékos tulajdoni hányadot, de nem sokkal maradt el attól. (A Növekedési Kötvényprogram eddigi folyamatairól a Privátbankár a közelmúltban publikált átfogó írást)
Amennyiben a Hell kötvénykibocsátása megvalósul, úgy a két értékpapír-sorozat révén összességében az NKP harmadik legnagyobb „haszonélvezője” lesz a társaság, hiszen ennél nagyobb mennyiségben eddig csak a Nestlé Hungária és a Mol bocsájtott ki ilyen típusú kötvényeket. Az is érdekesség, hogy a közeljövőben tervezett 67,5 milliárdos összeg az NKP-n belül is tetemesnek mondható, hiszen ennél nagyobb összegben a Cordia, a Magyar Telekom és a Richter Gedeon adott el ilyen értékpapírokat. A Hell kibocsátásához hasonló összegben pedig az Opus adott el kötvényeket.
Nem csak a kötvények összege, de a tervezett beruházás értéke is kimagaslónak mondható, hiszen kevés ennél nagyobb összegű fejlesztést jelentettek be 2020 eleje óta. Mint az a lenti ábrából is kiderül, csupán a Mercedes tavaly decemberben ismertetett elektromos járműveket gyártó üzeme, illetve az akkumulátorokat gyártó SK Innovation gigaberuházása múlja felül a Hell tervezett beruházásának az összegét. Ami az élelmiszeripart illeti, a legnagyobb fejlesztést az elmúlt másfél évben a Nestlé jelentette be, ők 50 milliárdos befektetést jelentettek be.
A Hell kapcsán legutóbb áprilisban jelent meg információ, akkor a szikszói alumíniumdoboz-gyára kapott támogatás. Az akkor ismertté vált beruházás keretében 19 milliárdos befektetéssel 165 új munkahelyet ígért a társaság, ebből 7 milliárd lesz állami támogatás, vagyis az invesztíció több, mint egyharmadát állják az adófizetők. Az energiaitalos cég dobozgyára (Quality Pack Zrt.) létesítésére 2016-ban már igénybe vett 7 milliárd forint ugyanilyen támogatást, akkor a 30 milliárdos beruházásra (320 beígért munkahely). A Hell 2019 végén a Pénzügyminisztériumtól is kapott 4 milliárdot kapacitásbővítésre, tavaly pedig 282 milliót Szijjártóéktól cukorsilókra.
Ahogy az a fentiekből is látszik, a Hell hosszú évek óta folyamatosan fejleszt, és jelent be újabb beruházásokat. Köszönhetően annak, hogy ezek létszámbővítéssel is járnak, továbbá az üzemeik az ország legelmaradottabb részein vannak, a beruházások rendre komoly uniós vagy állami támogatásokban is részesülnek.
A folyamatos fejlesztések a társaság árbevétele és profitja esetén is látszik. A társaság árbevétele a publikus (cégbírósági) adatok szerint 2020-ban meghaladta a 72 milliárd forintot, míg az adózott eredménye 7,7 milliárd forint volt. Egy évvel korábban, 2019-ben a Hell 56 milliárd forintos árbevételt és 5,34 milliárd forint adózott eredményt ért el.
Az ukrán kereskedelem már szinte teljesen leállt. 
