Oszkó Péter az mfor.hu-nak és a Privátbankárnak adott videóinterjúban arról beszélt Budapestről és a start-up világról. Jelezte, hogy nem akar aktuálpolitikai kérdésekben állást foglalni, ám mivel 15 éve ugyanaz a véleménye, elmondta azt. Szerinte problémát jelent, hogy a fővárosnak egyetlen konkrét módon van kapcsolata a vállalkozókkal, az iparűzési adó révén, ez viszont nem egy vállalkozásbarát dolog.
Oszkó Péter arról is beszélt, hogy egy évtizeddel ezelőtt a 2008-as válságot követően pénzügyminiszterként kellett helytállnia. A mostani válsághoz hasonlóan az önkormányzatokat akkor is komoly elvonással sújtották, az általa jegyzett költségvetésben 120 milliárd forintos megtakarítást vitt végig az önkormányzati szektoron.
Szerinte akkor is tiltakoztak az önkormányzatok, ahogy most is teszik. Ugyanakkor úgy véli érthetőek a panaszok, de a szájkarate mellet fontos lenne a feladatokkal is haladni. Az önkormányzatokról szóló hírekben nem látunk mást, csak az egymás hibáztatását, de szerinte egy idő után ez biztos, hogy az elvégzett munka is szempont lesz.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e még Budapestet start-up fővárosnak nevezni, a szakember úgy válaszolt, hogy ez korábban sem volt igaz, mert nem volt jobban, mint bármelyik más kelet-európai üzleti központ. Most akkor lehet igaz, ha az üzleti szféra továbbra is felkarolja az innovatív cégeket és a fejlesztések ezt az irányt képviselik. Állami oldalról a pénzdömping a start-upok és az innováció irányába néhány éve fennáll, ezt a szektort az állami finanszírozás erősen támogatja, kifejezetten kényezteti. Ez azonban nem Budapest fókuszú, sőt számos esetben a közép-magyarországi régióban lévő cégeket kizárják az elérhető forrásokból. Oszkó Péter szerint magának Budapestnek ilyen típusú aktivitása egyáltalán nem érzékelhető. Így, ha az üzleti világban van erő és szándék, hogy Budapest start-up főváros legyen, akkor lehet, máskülönben nem lesz az.
A teljes interjú az mfor.hu oldalán érhető el - Oszkó Péter: van hiányérzetem Budapest vezetése miatt
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
