A felperesi beadvány szerint az átmeneti megoldásként használni kényszerült hullámsáv műsorszolgáltatási díját, mintegy 130 millió forintot, 1 milliárd 212 milliót árbevétel-kiesésükért és személyiségi jogi sérelmük vagyoni káraként, 30 milliót pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) illetékesei által tett sajtónyilatkozatok sérelmezett részei miatt, nem vagyoni kárként kértek megítélni.
Mindebből a bíróság három sajtónyilatkozat alapján ítélt meg a médiaszolgáltatónak jó hírneve sérelme miatt nem vagyoni kárt.
Nem jogellenes az NMHH magatartása
A bírói indoklás szerint nem lehetett a médiahatóság jogellenes és felróható magatartását megállapítani, mert azt nem bizonyította a felperes, amely sem a történtek hátterét bemutató közigazgatási iratokat nem csatolta be, se azok bevonását nem kérte, és összefüggéseiben azt sem bizonyította, az alperes mely magatartása miatt, miként és milyen mértékű kár érte.
A bírói indoklás szerint akkor sem érte kár a céget, amikor késedelmesen kapta meg a frekvenciát, hiszen annak használatára hét évre kapott lehetőséget, ahogy az az eredeti pályázati kiírásban szerepelt, és ez a megoldás áll a legközelebb az eredeti állapot helyreállításához.
Az ítélet kifogásolta azt is, hogy a felperes az átmenetileg használt hullámsáv okozta pluszköltségeket követelve nem vette számba azt a bevételt, amit ez a megoldás jelentett neki, hanem a teljes frekvenciadíjért perelt.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
