A jelenlegi vezérigazgató elődje, Dieter Zetsche indította el a Daimler CASE (Connected, Autonomous, Shared, Electric) technológiai fejlesztési programját. Ola Källenius pedig hivatalba lépését követően tavaly 2022-ig 1,4 milliárd eurós megtakarítást célzó és mintegy tízezer állás megszüntetésével is járó átszervezési programot léptetett életbe.
"Természetesen hosszú távú innovációs és technológiai fejlesztési stratégiát folytatunk és üzletpolitikánk ezt követi" - fogalmazott Ola Källenius. "Az átszervezéssel párhuzamosan azonban át kell alakítanunk költségszerkezetünket is" - tette hozzá. "Az elkövetkező két-három évben költségszerkezetünk átalakítására koncentrálunk, de emellett nem tévesztjük szem elől hosszú távú célkitűzéseinket sem".
A Daimler költségcsökkentési és átszervezési igyekezetei az utóbbi hónapokban azt a benyomást keltették autóipari szakértők körében, mintha a cégnél háttérbe szorult volna a technológiai fejlesztési programok jelentősége. A vezérigazgató ezzel kapcsolatban az interjúban megjegyezte: "valójában a technológia fejlesztési trendek semmit nem veszítettek lendületükből az elmúlt egy, kettő, vagy akár három évben sem. Stratégiánk a megfelelő fókuszálásról szól. Ismét tüzetes vizsgálat alá vettük milyen irányban haladnak ténylegesen a technológiai trendek, milyen fontossági sorrendet kell követnünk a fejlesztésekben és mely területekre érdemes összpontosítani a beruházásokat. Kívülről nézve ez irányváltásnak tűnhet, de valójában nem az" - mondta.
Hátrébb sorolta például a Daimler az önvezető járművek kifejlesztését. A "robottaxik" kereskedelmileg éretté tétele helyett a cég inkább olyan, a sofőröket támogató járműelektronikai rendszerek kifejlesztésére összpontosítja erőfeszítéseit, amelyek sok terhet levesznek ugyan a vezetők válláról, de nem veszik át teljes egészében a jármű vezetését. "Az önvezető járművek fejlesztésében módosítottunk a fontossági sorrenden" - mondta Källenius. "Ez nem jelenti, hogy teljesen felhagytunk volna az autonóm járművek fejlesztésével. Mindössze annyit, hogy véleményünk szerint a robottaxi megjelenése a távolabbi jövőbe húzódik mint azt korábban gondoltuk".
Az önvezető járművek kifejlesztése ugyanis sokkal nagyobb technológiai kihívást jelent, mint az néhány évvel ezelőtt sejteni lehetett. Mindehhez gazdaságossági és üzemviteli akadályok is társulnak: "egy jól működő mobilitási rendszer teljes leváltása több ezer, vagy több százezer robotjárműből álló rendszerrel hatalmas, több milliárdos beruházást igénylő feladat lenne, erre pedig - még a technológiai kihívásoktól függetlenül is - még senki nem merte elszánni magát" - mondta Ola Källenius.
A Daimler vezérigazgatója azonban alapvetően hisz az önvezető járműtechnológia gazdasági racionalitásában. Különösen a tehergépjárművek esetében, de a személygépkocsiknál is. A tehergépjárművek üzemeltetésének egyik legnagyobb költségeleme ugyanis hosszú útvonalakon maga a járművezető. "Meg vagyok győződve róla, hogy mihelyt a technológia megbízhatóvá válik, rövid úton alkalmazásra is kerül." A városi forgalom azonban véleménye szerint sokkal nagyobb kihívást jelent, a robottaxik megjelenése ezért várat majd még magára.
Csökkentené a kamatszintet, amennyiben Magyarország csatlakozna a monetáris unióhoz, így a költségvetés finanszírozási terhei is mérséklődnének. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
