Az Erste Csoport első kilenc havi eredményét az üzleti teljesítmény jelentős növekedése jellemzi - derül ki a csoport lapunknak küldött beszámolójából. Az ügyfélhitelek állománya két százalékkal nőtt az időszakban, elősorban az új vállalati kihelyezések növekedésének köszönhetően. Az ügyfélbetétek állománya erőteljesen emelkedett, az első kilenc hónap során 5,3 százalékkal. A kihívásokkal teli tőzsdei környezet ellenére az értékpapír-megtakarítási programok száma ötödével bővült az előző év azonos időszakához képest. A digitális csatornák igénybevétele is magasabb, George-nak 9,5 millió felhasználója van csoportszinten, miközben a digitális megoldások részesedése bőven meghaladja az egyharmadot teljes termékértékesítésből.
“A gazdasági környezet jelentősen romlott az év során. Ennek ellenére sikerült növelnünk a hitelállományunkat az első kilenc hónapban. Hitelportfóliónk minősége továbbra is kitűnő, a nem teljesítő hitelek aránya pedig történelmi mélyponton van a piacainkon, két százalék körül. Stabil tőkehelyzetünk, jó kockázati teljesítményünk, és a folyamatos költségvetési fegyelem biztosítja, hogy sikeresen megfeleljünk a kihívásoknak és kihasználjunk az előttünk álló lehetőségeket”
– mondta Willi Cernko, az Erste Group vezérigazgatója.
“Erőteljes működési eredményről számolunk be az év első kilenc hónapjában. Ez a magasabb kamatszint mellett növekvő hitelezési volumennek köszönhető. Ugyanakkor a nettó díj- és jutalékbevételekben is jelentős bővülést sikerült elérnünk, stratégiai céljainknak megfelelően
– közölte Stefan Dörfler, az Erste Group pénzügyi igazgatója.
Bevételnövekedés a nettó kamatbevétel és a díj- és jutalékbevételek emelkedése nyomán
A nettó kamatbevétel jelentősen, 5422,3 millió euróra nőtt (+23,7 százalék; 4385,2 millió euróról), leginkább Ausztriában, az emelkedő piaci kamatszint, valamint a hitelezés bővülése nyomán. A nettó díj- és jutalékbevétel 1937,6 millió euróra emelkedett (+5,9 százalék; 1829,9 millió euróról). Szinte minden elsődleges piacon növekedés volt tapasztalható, különösen a pénzforgalmi szolgáltatásoknál, de a vagyonkezelés területén is. A nettó kereskedési eredmény 337,4 millió euróra nőtt (-848,5 millió euróról); a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök eredménye -17,7 millió euróra csökkent (743,3 millió euróról). E két tétel alakulása elsősorban átértékelési hatásoknak tulajdonítható. A működési bevétel 7852,8 millió euróra emelkedett (+25,2 százalék; 6270,7 millió euróról).
A költség/bevétel ráta 46,8 százalékra javult
Az általános igazgatási költségek 3674,6 millió euróra nőttek (+8,7 százalék; 3381,3 millió euróról). A személyi jellegű ráfordítások 2195,4 millió euróra emelkedtek (+11,6 százalék; 1967,2 millió euróról), elsősorban a fizetésemelések miatt. Az egyéb adminisztratív költségek 1062,0 millió euróra nőttek (+5,8 százalék; 1003,4 millió euróról) főként a magasabb IT- és marketing-költségek miatt. Az egyéb adminisztratív költségekben szereplő – és az egész 2023-as évre már elszámolt – betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 119,0 millió euróra csökkentek (158,4 millió euróról) leginkább Magyarországon (ahol 2022 hasonló időszakában a Sberbank Europe ügyéhez kapcsolódó rendkívüli befizetés magasabb betétbiztosítási kiadásokat eredményezett). Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 417,3 millió euró volt (+1,6 százalék; 410,7 millió euróról). Összességében a működési eredmény jelentősen, 4178,1 millió euróra nőtt (+44,6 százalék; 2889,4 millió euróról). A költség/bevétel ráta 46,8 százalékra javult (53,9 százalékról).
Az NPL ráta változatlanul a történelmi mélypontot jelentő 2,0 százalékos szinten
A pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés (a kockázati költség) -127,5 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 8 bázispontot tett ki (az előző évi -158,3 millió euró és 11 bázispont volt). Horvátország kivételével minden elsődleges piacon a hitelekkel és előlegekkel szemben nettó céltartalékképzés történt. Pozitív hozzájárulást jelentettek a kötelezettségvállalásokra és garanciákra képzett céltartalékok felszabadításai, valamint a már leírt hitelek megtérüléséből származó bevételek (mindkét esetben elsősorban Ausztriában). A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta stabilan 2,0 százalékon állt (2,0 százalék után). Az NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 96,7 százalékra emelkedett (94,6 százalékról).
Az erős működési eredmény és az alacsony kockázati költségek a nettó nyereség növekedését eredményezik
Az egyéb működési eredmény -326,9 millió eurót tett ki (-246,5 millió euró után). Az ebben a sorban szereplő szanálási alapokba fizetendő hozzájárulás 113,5 millió euróra csökkent (139,1 millió euróról) – főleg Ausztriában és a Cseh Köztársaságban –, és már a teljes 2023. évi összeget tartalmazza. A jelenleg két elsődleges piacon fizetendő bankadó összege 147,8 millió euróra emelkedett (133,2 millió euróról). Ebből 118,9 millió eurót Magyarországon vetettek ki. Ausztriában a bankadó 28,9 millió euróra nőtt (24,8 millió euróról). Mindemellett az egyéb működési eredményt negatívan befolyásolták az átértékelési hatások is.
Az eredményt terhelő adók 669,6 millió eurót tettek ki (434,5 millió euró után). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 740,9 millió euróra emelkedett (332,6 millió euróról), leginkább a takarékpénztárak lényegesen jobb eredménye miatt, ami elsősorban a magasabb nettó kamatbevétel következménye. Az anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó eredmény (nettó nyereség) 2309,6 millió euróra nőtt (1647,0 millió euróról) az erőteljes működési eredménynek és az alacsony kockázati költségeknek köszönhetően.
Nőtt a hitelállomány
Az alaptőke – AT1 tőkeinstrumentumok nélkül – 25,3 milliárd euróra nőtt (23,1 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1-es alaptőke (CET1, végleges) 21,4 milliárd euróra nőtt (20,4 milliárd euróról), a (végleges) szavatolótőke pedig 27,7 milliárd euróra (26,2 euróról). Míg az első féléves időközi eredmény szerepel a fenti adatokban, a harmadik negyedévi nyereség nem. A teljes kockázati kitettség (a kockázattal súlyozott eszközök, ideértve a hitelezési, piaci, és működési kockázatokat - a CRR szerint végleges) 148,0 milliárd euróra nőttek (143,9 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1) 14,5 százalék volt (14,2 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 18,7 százalékon állt (18,2 százalék után).
A mérlegfőösszeg 337,2 milliárd euróra nőtt (+4,1 százalék; 323,9 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 31,9 milliárd euróra csökkentek (35,7 milliárd euróról), a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek állománya 28,1 milliárd euróra emelkedett (18,4 milliárd euróról), leginkább Ausztriában és Csehországban. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya az összes elsődleges piacon nőtt a múlt év vége óta, 206,2 milliárd euróra (+2,0 százalék; 202,1 milliárd euróról), miközben a lakossági és a vállalati hitelek állománya egyaránt növekedett. Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya 23,2 milliárd euróra csökkent (28,8 milliárd euróról). Az ügyfélbetétek állománya majdnem minden elsődleges piacunkon bővült – a legnagyobb mértékben Ausztriában és Csehországban – 235,8 milliárd euróra (+5,3 százalék; 224,0 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 87,4 százalékra esett (90,2 százalékról).
Előrejelzés
Az elemzői várakozások szerint az Erste Csoport elsődleges piacai elkerülik a recessziót 2023-ban, és reál-GDP növekedést érnek el. Az inflációs nyomás 2023-ban várhatóan mérséklődik, miután 2022-ben kétszámjegyű szintet ért el a rendkívül magas energiaárak miatt. A továbbra is erős munkaerőpiac támogatja a gazdasági teljesítmény növekedését az Erste Csoport összes piacán. A folyó fizetési mérlegek, amelyek 2022-ben jelentősen romlottak az elszabaduló energiaárak következtében, 2023-ban várhatóan javulnak az energiapiacokon bekövetkezett fordulatnak köszönhetően. Az államháztartási egyenlegek hasonló konszolidációja várható a 2022-es jelentős költségvetési hiányokat követően. A GDP-arányos államadósság az Erste Csoport összes piacán az előrejelzések szerint nagyjából stabil lesz, és így lényegesen az eurózóna átlaga alatt marad.
Ilyen környezetben az Erste Csoport 5 százalék körüli nettó hitelnövekedésre számít. A fent ismertetett makrokilátások alapján a kockázati költségek alacsony szinten maradnak 2023-ban. Habár a jelenlegi alacsony kockázati költségszintek mellett nehéz pontos előrejelzést adni, az Erste Csoport arra számít, hogy 2023-ban a kockázati költségek az átlagos bruttó ügyfélhitelek 10 bázispontja alatt lesznek.
Az Erste Csoport célja 15 százalékot meghaladó ROTE (Return On Tangible Equity) elérése 2023-ban. Az Erste Csoport CET1 mutatója várhatóan erős marad. Ennek megfelelően az Erste Csoport részvényenként 2,70 euró osztalék kifizetését javasolja a 2023-as pénzügyi évre. A legfeljebb 300 millió eurós részvény-visszavásárlás folyamata jól alakul, a keretösszeg már levonásra került a tőkéből.
Javuló gazdasági környezetet feltételezve az Erste Csoport célkitűzése 2024-re is a 15 százalék körüli ROTE elérése.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,38 pontos nyitás után tovább emelkedett csütörtökön délelőtt. 
