A digitalizáció a technológiai vállalatok és megoldások hívószava ma, és bár minden vállalkozás egy kicsit mást ért rajta, valójában rendkívül egyszerű dologról van szó: komplex, sokrétű problémák összefogása és egyetlen központi rendszer alá történő integrálása, kezdte előadását Ablonczsy Balázs, az SAP ügyvezető igazgatója. A komplex vállalati rendszereket és –irányítási megoldásokat kínáló cég a folyamat egyik éllovasa ma Magyarországon, meglátásuk szerint pedig még további kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a magyar gazdaságban.

Felhőben a jövő?

A felhő-alkalmazások és adatbázisok használata ma már gyakorlatilag kötelezővé vált egy több száz ügyfélkapcsolattal rendelkező cég életében, fűzte hozzá Ablonczy Balázs. Hozzátette: ezek ma már rendkívül biztonságos alternatívát nyújtanak az adatok – kiváltképp a személyes adatok – kezelésére, a szigorú adatvédelmi szabályozások ma már inkább az ilyen megoldásokat keresik és javasolják a cégeknek. Az SAP is erre helyezte a hangsúlyt, és a várakozások szerint kétszámjegyű növekedést kívánnak elérni a következő néhány évben a szektorban.

A megoldást egyébként a magyar nagyvállalatok is előszeretettel alkalmazzák, egyebek mellett az elmúlt néhány évben a Mol, a MÁV, a Waberer’s is átállt a felhőadatbázis használatára, de sorban áll az MVM, az ELMŰ-ÉMÁSZ és a Magyar Posta is. A közműszolgáltatók és a csomagküldést végző cégek számára ráadásul nem csak az adatok tárolásában jelenthet ez segítséget, hanem olyan integrált megoldások bevezetését is lehetővé teszik, mint például az elektronikus számlabefizetés vagy épp a hatékonyabb csomagkövetés és kézbesítés. Ablonczy Balázs hozzátette: örömteli, hogy az állami szféra is érdeklődik a digitális átállás iránt, itt leginkább az egészségügynek lenne égető szüksége a modernizálásra.

Jön a digitális asszisztensek kora

A másik hívószó a mesterséges intelligencia a technológiai fejlesztésben. Ilyen ma már Magyarországon is van, sőt, az SAP maga is fejleszt digitális asszisztenst, amely a vállalásuk szerint rövid időn belül az összes piaci termékükben elérhető lesz majd. A digitális asszisztens igazából egy öntanuló szoftver, amely megtanulja a szokásainkat, és legközelebb már kulcsszavak alapján összeállít például egy jelentést helyettünk.

Ennek egy következő stációja az lesz, hogy egy-egy kirívó változás esetén a program magától szól, vagy akár cselekszik is, például raktárkészletek nyomon követésével és újrarendeléssel, de később akár a HR ügyek kezelését is könnyebbé teheti, például a beküldött önéletrajzok előszűrésével. Ez egy nagyobb hozzáadott értékű, döntéshozást, logikát segítő és beépítő rendszer, így nem meglepő, hogy a világ is efelé halad, mivel könnyen kiválthatja az egyébként költséges emberi munkaerőt, fűzte hozzá Ablonczy.

Komoly jövőbeli tervek

A cég magyarországi leányvállalata 2010 óta a 12-13 milliárd árbevételről évről-évre nőtt, végül 2016-ban 28,5 milliárd forint árbevételt értek el – ez 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A KKV-szektor az árbevétel mintegy 20 százalékát adja, a várakozások szerint ezt az arányt a következő néhány évben is tartani fogja a cég. A jövőt illetően Ablonczy Balázs elmondta: további piaci növekedést terveznek, ugyanakkor ezt nem a versenytársak kiszorításával, hanem új, innovatív megoldások bevezetésével tennék. A cél a piaci részesedés 50 százalék fölé növelése, valamint az, hogy a két számjegyű növekedés tartása mellett az SAP Hungary idővel a legjobb 200 magyar vállalat közé kerüljön.