|
| Fotó: EPA/Oliver Contreras |
Ha már büntetni kell az amerikai mamutokat, büntessenek az amerikaiak
Donald Trump az Axios munkatársainak adott interjújában azt mondta: foglalkoznak a tech-óriásokat érintő trösztellenes vizsgálatok lehetőségével. Az elnök elmondta: a szabályozás áttekintése azután merült fel, hogy az EU 5 milliárd dollár körüli gigabírságot szabott ki a nyáron a Google ellen. (Itt írtunk róla bővebben >>)
Trump úgy fogalmazott: őszintén szólva nem örül az EU által kiszabott bírságnak, mert mégiscsak egy amerikai céget büntettek meg. Ha valaki megbírságol egy amerikai vállalatot, akkor nekünk kellene megtennünk - mondta. Arra a kérdésre, hogy utasítja-e az amerikai igazságügy-minisztériumot, hogy vizsgálja meg, a Google monopolhelyzetben van-e, azt felelte: ez természetesen olyan dolog, amivel foglalkoznak.
Azt is megkérdezték, hogy a nagy tech-cégek (Google, Amazon, Facebook) feldarabolására bármikor adna-e ki utasítást. Trump azt válaszolta: ez már a korábbi kormányzatok idején is felmerült, de sose lett belőle semmi. Persze most ő a "főnök", és foglalkoznak ezzel a kérdéssel - ha a feldarabolással nem is, a trösztellenes lépésekkel mindenképp. Azt azonban hangsúlyozta: egyelőre nincsenek folyamatban ilyen intézkedések, csak vizsgálódnak az ügyben.
Kesztyűs kézzel bánnak a nagy cégekkel Trumpék
A The New York Times friss összeállításában eközben arról ír: a Trump-érában a korábbiakhoz képest dollármilliárdokat "spórolnak meg" a nagy amerikai cégek a bírságokon. Példaként megemlítik: az Obama-adminisztráció utolsó hónapjaiban a Walmart fölött egy közel egymilliárdos bírság esélye lebegett külföldi korrupciós ügyek miatt, a Barclays-szel szemben közel 7 milliárd dollár ügyben készültek kártérítést kiszabni a 2008-as válságban játszott szerepük miatt, és hasonló ügyben a Royal Bank of Scotland ellen is nyomozás készült. Miután Trump hatalomra került, sokkal enyhébb lett a kormányzat álláspontja: a Walmart ellen azóta sem emeltek vádat, a Barclays megúszta 2 milliárd dollárral az ügyet, az RBS pedig fizetett ugyan némi polgárjogi kártérítést, de vádat nem emeltek ellenük semmilyen bűnügyben.
A The New York Times külső szakértők segítségével összehasonlította az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) és az igazságügyi minisztérium aktivitását a Trump-éra első 20 hónapjában és az Obama-éra utolsó 20 hónapjában. (Ez a két testület felel első sorban a vállalati és pénzügyi szektor felügyeletéért.) Azt találták, hogy a SEC által kiszabott bírságok 62 százalékkal estek, az igazságügyi minisztérium 72 százalékkal alacsonyabb büntetési összeget rótt ki, és hasonló mértékben esett a polgárjogi bírságok kiszabott összege is.
A bankszektorral látványosan finomabban bánnak az utóbbi időben: a SEC az Obama-éra 20 hónapjában 1,7 milliárd dollárnyi bírságot szabott ki a bankokra, ami négyszer annyi, mint Trump idejében. Az igazságügyi minisztérium 17 ügyben járt el az eltelt 20 hónapban, míg ugyanennyi idő alatt Obama minisztériuma 71-ben.
Új szelek fújnak - kit kell megbüntetni, ha törvényt sért egy cég?
A NYT-nak nyilatkozó szakértők szerint bár a szövetségi kormány továbbra is vizsgálódik a kisebb és nagyobb cégeknél is, ha helytelen piaci magatartást észlelnek, jól látszik egyfajta változás a megközelítésben, ami kedvez a nagyvállalatoknak és egyes szektorok érdekeit előtérbe helyezi. A republikánus körökben sokan ítélik el a vállalatokra kiszabott bírságokat, mondván: nem fair, hogy a részvényeseket büntetik meg azért, mert a vállalat egyes alkalmazottai helytelenül jártak el.
A demokrata illetékesek viszont inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a részvényesek törvénytelen gyakorlatoknak köszönhetően értek el előnyöket, függetlenül attól, hogy ki volt a vétkes; a bírságok pedig visszatarthatják a cégeket a jövőbeli törvényszegéstől.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
