Vállalati egészségprogramok: megéri belevágni?

Cikkünkben arra keressük a választ, milyen alternatívát jelent a kötelező foglalkozás-egészségügyi ellátással szemben egy magas színvonalú, tudományos alapokon nyugvó vállalati egészségprogram. Illetve, hogy milyen megtérüléssel kecsegtet egy ilyen egészségprogram bevezetése. (A cikk elkészítéséhez dr. Fügedi Gergely, a Fitpuli operatív igazgatója nyújtott szakmai segítséget.) 

Mibe kerül a cégnek, ha beteg a dolgozója?

A statisztikák alapján a betegségek kapcsán könnyebben mérhető közvetlen költségek és a kevésbé transzparensen kimutatható közvetett költségek aránya 1:2,3. A vállalatok nagy részénél tehát a dolgozók nem megfelelő egészségi állapotából adódó problémák jóval kiterjedtebbek, mint ami a számokból első látásra következne.  

Pedig a számok is sokatmondóak. A WHO adatai szerint az Európai Unióban évente 2,2 milliárd munkanap hiányzásról beszélhetünk a munkahelyeken. Vagyis egy uniós munkavállaló egy év alatt átlagosan csaknem 12 napot van távol a munkahelyétől betegség miatt. Egy magyar középvállalat pedig évente 450, míg egy kisvállalat közel 100 munkanapot veszít el betegségek miatt a KSH 2017-es adatai szerint. A nagyvállalatoknál a legrosszabb a helyzet: a foglalkoztatottak számától függően az 1000 napot is elérheti egy év alatt a kieső munkanapok száma. Nem csoda, hogy 2009-es brit kutatások szerint az összes hiányzás és kimerült jelenlét mintegy 6-12%-kal csökkenti a teljesítményt összvállalati szinten.

Mire jó egy jól működő vállalati egészségprogram?

 Az egészségprogramok a kutatások szerint kézzelfogható és gyakran jelentős megtérüléssel kecsegtetnek az ezeket bevezető cégek számára. A WHO egyik tanulmánya például kimutatta, hogy segítségükkel 27%-kal csökkenthető a betegség miatt kieső munkanapok száma. Egy, a Managment Science című tudományos lapban megjelent 2018-as kutatás pedig arra jutott, hogy egy jól megválasztott egészségprogrammal akár 5-11%-kal növelhető a vállalati termelékenység. 

Mindez annak tudható be, hogy az egészségprogramot alkalmazó vállalatok személyi állományában jelentősen csökken több krónikus betegség előfordulása. Az egyesült államokbeli munkaadókat tömörítő National Business Group on Health 2014-es felmérése szerint a színvonalas egészségprogramot bevezető cégek dolgozói esetében például:

• 25%-kal csökkent a túlsúlyosok,
• szintén 25%-kal a magas vérnyomással élők, 
• 50%-kal a magas vércukorszintű, illetve cukorbetegek aránya,
• és 1 nappal kevesebbet töltöttek nem tervezett betegszabadságon.

Egy magas szakmai színvonalú munkahelyi egészségprogram mellett a kassza is jól csenget

Az, hogy a dolgozók egészségi állapota javul, hosszabb távon a cég költségvetésén is meglátszik. Ron Goetzel és munkatársai 2016-os tanulmányukban magas egészségkultúrájú vállalatok növekedési adatait hasonlították az S&P 500 tőzsdeindexben szereplő cégek adataival. (Ez utóbbi az amerikai részvénypiac 500 vezető nagyvállalatának részvényeit tartalmazza.) A kutatás szerint 2000 és 2014 között az egészségtudatos vállalatok növekedése 3:1 arányban haladta meg az 500 vezető nagyvállalat bővülését. Egy másik kutatás szintén megerősítette a fenti eredményt. Jessica Grossmeier és munkatársai arra jutottak, hogy 2009 és 2015 között ugyanezek a hatékony egészségprogramokat működtető vállalatok 147%-kal körözték le a legjelentősebb amerikai cégeket. 

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Brit Szívgyógyászati Társaság és a Rand Corporation egymástól függetlenül végzett kutatásai hasonló eredményre jutottak. A vizsgálatok szerint a megtérülési mutató (ROI, return on investment) 1,5-tól 4,2-ig szóródhat. Vagyis minden egyes, vállalati egészségprogramokra elköltött dollár, font vagy éppen forint minimum 1,5 dollárt, fontot vagy forintot fialt - de akár 4,2-re is növekedhet ez az érték. 

Fitpuli: egy kiemelkedő minőségű egészségprogram az életmódorvostan elvei alapján 

A kötelező foglalkozás-egészségügyi ellátás sok esetben inkább reaktív: a dolgozók kialakult, meglévő panaszaira csak utólag reagál. Ebben a tekintetben a vállalati egészségprogramok sem jelentenek feltétlenül előrelépést, többségük ugyanis lényegét tekintve nem nyújt többet ennél. Pedig létezik az orvostudománynak egy viszonylag új szakterülete, az életmódorvostan, amelynek eredményeit integrálva új szintre emelhető a munkahelyi egészségügyi szolgáltatások színvonala.

Az életmódorvoslás kiindulópontja, hogy a nyugati országok népessége ma döntően az egészségtelen életmódból adódó krónikus betegségekkel küzd. Ezért ez a diszciplína a tudományos kutatások eredményein alapuló megelőzést és gyógyítást helyezi előtérbe. Különös tekintettel az olyan szokások kialakítására és fenntartására, amelyek révén elkerülhetőek a leggyakoribb és legártalmasabb krónikus betegségek.

Ma már nálunk is egyre több munkáltató szeretne túllépni az üzemorvosi vizsgálatok szintjén, és azok mellett valódi megoldást ajánlani a dolgozók egészségügyi problémáira. A hatékonyabb munkát, nagyobb termelékenységet, alacsonyabb fluktuációt, csökkenő táppénzkiadást lehetővé tevő vállalati egészségprogram szerencsére Magyarországon is elérhető. A Fitpuli digitális egészségprogramja egyedülállóan ötvözi az üzemorvosi vizsgálatok és a hagyományos egészségprogramok előnyeit. Miközben struktúrája és működése teljes egészében a már említett életmódorvostani diszciplína és a legújabb egészségügyi kutatások eredményein alapul. Ennek köszönhetően a Fitpuli bevezetése kevesebb betegség miatti hiányzást, számszerűsíthető megtérülést és növekvő dolgozói elégedettséget kínál a vállalatok számára. 

Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy az egészségprogramok hosszabb távon fejtik ki kedvező hatásaikat, a kézzelfogható, mérhető eredmények 3-6 éven belül jelentkeznek. Ugyanilyen lényeges, hogy az alkalmazott egészségprogram valódi tudományos tényeken, kutatási eredményeken alapuljon. Az egészségprogram megtérüléséhez tehát egyrészt szükséges, hogy szakmailag megkérdőjelezhetetlen kutatásokon, tudományos eredményeken nyugodjon. Másrészt pedig, hogy a munkáltató hosszabb távon, a várható megtérülés időtartamára is fenntartsa  a programot.   

(x)