|
| Elejtett csukabálnát darabolnak egy feldolgozóüzemben, a Hokkaido szigetén fekvő Kusiróban 2019. július 1-jén. MTI/EPA/JIJI |
Kilónként 20 ezer jent (54 ezer forint) is megadtak egy kevéssé ismert cetféle, a trópusi bálna húsáért Szendai japán kikötővárosban egy csütörtöki árverésen, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy a szigetország 31 év után idén újrakezdte a vállaltan kereskedelmi célú bálnavadászatot.
Japán halászhajók mintegy 70 trópusi bálnát (Balaenoptera edeni, más néven Balaenoptera brydei) ejtettek el a szigetország körüli tengereken az üzleti célú bálnavadászat július 1-jei felújítása óta.
A Johan Bryde (1858-1925) norvég bálnavadászról és hajótulajdonos után Bryde-bálnának is nevezett fajból engedélyezte a japán halászati hivatal erre az évre a legtöbb, összesen 150 példány elejtését. A kisebb cetfélék közül a csukabálnából 52, a tőkebálnából 25 megölésére adtak ki engedélyt.
A nemzetközi bálnavadászati tilalom felmondását, a kereskedelmi célú bálnavadászat több mint három évtizedes szünet után történt felújítását már július 4-én szerte Japánban megünnepelték az elsőként kifogott csukabálnák húsából tartott árverésekkel, amelyeken "ünnepi árakat" értek el.
A Japánhoz közeli vizekből kifogott csukabálnák friss húsáért 10-15 ezer jent is megadtak, többszörösét annak, amit a korábban az antarktiszi vizekben tudományos kutatások örvén megölt tengeri emlősök fagyasztott húsáért fizettek a vásárlók.
A bálnahús-árverést tartó városok között volt a japán bálnavadászat bölcsőjének számító Taidzsi, Az öböl című sokkoló dokumentumfilmből világszerte ismertté vált véres delfinmészárlás helyszíne is.
A japán halásztársaságok a nagy figyelmet kapó árverések révén is szeretnék megkedveltetni a fiatalabb nemzedékekkel a bálnahúst, amelyhez a második világháború utáni szűkös időkben szoktak hozzá az öregek.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
