Valami történt Svédországban. Tavaly a digitális zenei bevételek már többet hoztak, mint a legális letöltések és a CD eladások. A dolog érdekessége, hogy már olyan helyi zenei ikonok is támogatják a rendszert, mint a Le Kid nevű svéd csapat billentyűse. Felix Persson lelkesen mesélt egy BBC interjúban arról, hogy a streaming a legdemokratikusabb forma manapság a muzsikusok számára. Itt már nem a rádiók programigazgatóinak, vagy a lemezkiadók nagyhatalmú megmondó embereinek az ízlése dönt, hanem a hallgatóké. Akit többen hallgatnak, az több jogdíjat zsebelhet be. Az előadók pedig rohannak, hogy legfrissebb felvételeiket mielőbb bejuttassák a streaming szolgáltatók rendszerébe, ahol gyakorlatilag egy album áráért - havonta - korlátlan mennyiségű muzsika fogyasztható. Igaz letölteni nem lehet, de ez már nem is trendi Svédországban, ott ahol néhány éve még a Pirate Bay fájlmegosztó tarolt mindent.
Megváltoztak a számok a svéd zeneiparban
Svédországban a digitális bevételek 91 százalékát ma már a streaming szolgáltatások adják, szemben a nagyvilággal, ahol ugyanez a biznisz még átlagban csak 13 százalékot hoz. Jelenleg ez a svéd digitális zene húzóágazata, hiszen tavaly 13,8 százalékos növekedést értek el, olyan szintet, amire legutóbb 2005-ben volt csak példa. Persze a forgalmazók és a világ zeneipara ilyesmiről még csak álmodozik, hiszen 1999 óta először nőttek a szektor bevételei, igaz mindössze 0,2 százalékkal.
A BBC szerint mindenesetre komoly szemléletváltást tükröz mindez a skandináv országban, amely néhány éve még durva számokat produkált az illegális letöltések terén és hagyta szabadon működni az azóta már megregulázott ingyenes file-megosztóját, a Pirate Bayt. "Mi voltunk mindig a feketeseggűek a csapaton belül, amikor nemzetközi zenei találkozókon kellett részt venni" - meséli a BBC-nek a Universal Music svéd ügyvezetője. "Mindenki bűnözőként tekintett ránk, hiszen olyan országból jöttünk, ahol a Pirate Bay szabadon garázdálkodhatott és tehette tönkre a zenei ipart." Most már másként állnak a dolgok, hiszen folyamatosan utazza körbe a világot és prezentációkkal egybekötött előadásokon magyarázza el, hogy a zenei streaming szolgáltatások miként rángatták ki a gödörből a lemezpiacot Svédországban.
Ciki lett a kalózletöltés
A legsikeresebb svéd streaming szolgáltatót, a Spotify-t 2008-ban, egy évvel az illegális letöltéseket megzabolázó kemény törvények meghozatala előtt alapították. Manapság már a 10 millió svéd harmada regisztrált felhasználó az oldalon. Ehhez nem csak a közhangulat változása kellett, hanem az is, hogy működjön Európa leggyorsabb szélessávú internet szolgáltatása, méghozzá viszonylag olcsón és nagy lefedettséggel.
A streaming szolgáltatók egyébként a reklámokból és a prémium felhasználók havidíjából élnek meg. Svédországban egy hónapra 15, míg az USA-ban 10 dollárt kérnek. És minél többen kattintanak egy-egy dalra, annál több jogdíjat fizetnek a jogtulajdonosnak, legyen az kiadó, előadó, vagy éppen dalszerző. Persze a konkurencia sem alszik. A francia Deezer a világ 182 országában van már jelen és streaming szolgáltatás elindításán töri a fejét az Apple és a Google is.
Pici bajok lenni jogdíjjal
Nem minden művész elégedett a royalty rendszerrel. Az Amerikában élő csellista, Zoe Keating arra panaszkodik, hogy míg tavaly 72800-szor hallgatták meg egyik dalát a Spotify-on, addig mindössze 281 dollárt utaltak neki. A most Svédországban lakó izlandi énekes, Daniel Oliver, azt mondja, hiába volt tavaly a slágerlista első helyére felfutott dala, mégis alig látott utána pénzt a szolgáltatótól, így kénytelen bevételeit kiegészíteni mellékállásokkal - írja összeállításában a BBC.
Persze mások szerint a zenei hanghordozók tárgyiasult formája, mint a CD, vagy a bakelit sohasem fog eltűnni. Feléjük dönti a mérleg nyelvét az az adat, hogy a világ vezető gazdasági hatalmainak országaiban - Japánban, Németországban - még mindig az eladott zene háromnegyedét valamilyen fizikai hanghordozón értékesítik.
A kisebbségi tulajdonos kivásárlását a tőzsde honlapján jelentették be.
