A közép-európai térség egyik vezető koporsógyártója, a nyíregyházi Keletfa Faipari és Kegyeleti Termékeket Gyártó Kft. tulajdonos-igazgatója, Hegedűs László szerint Magyarországon a gazdasági nehézségek és a kulturális változások miatt megcsappant az eladható koporsók mennyisége, és az ezt a kegyeleti kelléket választó gyászolók is inkább az olcsóbb árfekvésű termékeket választják. Nőtt a hamvasztásos temetések aránya, a koporsók átlagára viszont csökkenő tendenciát mutat - ecsetelte.
Van, ahol a társadalombiztosítás is beszáll
Magyarországon az olcsóbb, nyárfából készült, hatszögletű, magas fényű, úgynevezett olasz formájú koporsók felé megy el a kereslet. A koporsók túlnyomó többsége egyébként fából, kisebb része pedig laminált lapból készül. A kilencvenes évek elején őrölt mogyoróhéjporból is préseltek koporsót, a Spanyolországból származó technológia azonban az évek során annyira megdrágult, hogy már nem éri meg így gyártani. Havonta mintegy kétezer koporsó jön le a nyíregyházi üzem gyártószalagjáról. Egy koporsó elkészítése a sorozatgyártási technológiával körülbelül két óra, a különleges megrendelések teljesítésére nemritkán húsz munkaórát is fordítanak.
A termékpalettán fehér színű koporsók gyártása is szerepel, ezeket például inkább a fiatal elhunytak számára rendelik meg a hozzátartozók. A legnagyobb kihívást azonban Puskás Ferencnek, minden idők egyik legnagyobb futballistájának a búcsúztatása jelentette a cég számára: a 2006 decemberében megtartott szertartásra - díjmentesen - két különleges koporsót készítettek, ezek közül az egyik állandóan készenlétben volt. A társaság által készített tölgyfakoporsóban helyezték végső nyugalomra Makovecz Imre építészt és Szász Endre festőművészt is.
A cég asztalosipari műhelyként kezdte a termelést a múlt század derekán. Az 1949-es államosítási hullám után 1952-re vált fő profillá a koporsógyártás, a nyíregyházi üzem másik két-három gyárral együtt gyakorlatilag az egész ország ellátásáért felelt. A termelés a nyolcvanas években érte el a csúcsot, ekkor 190 alkalmazott dolgozott a vállalatnál, és komoly, több tízmilliós profitot ért el évente.
A koporsógyár helyzete a rendszerváltás után, a magángazdaság térnyerésével tarthatatlanná vált, a racionalizálási lépések a dolgozók nagyobb részének az elbocsátásával jártak, majd a cégnek több tulajdonosa is volt. Később a fejlesztések eredményeképpen a cég mára az ország és a térség egyik legjelentősebb koporsógyártójává és értékesítőjévé nőtte ki magát. Főként Franciaországba, Spanyolországba, Németországba, Szlovákiába, Ukrajnába, Olaszországba és Romániába szállítanak. Jelenleg több mint hetvenen dolgoznak a nyíregyházi üzemben, amely évente 24 ezer darab koporsót gyárt.
Irán és az Egyesült Államok asztalhoz ülhet. 
