Akár öt év alatt megtérülhet az ingatlanfelújítás - itt vannak a számok

25 különböző típusú és korú házon végeztek energetikai korszerűsítést az OTP Lakástakarék mintaprojektjéből. Ennek célja az volt, hogy a gyakorlatban is megvizsgálják, mekkora energiamegtakarítást és kiadáscsökkentést lehet elérni az ingatlanok energetikai korszerűsítésével. A szakemberek szerint tavasszal ideális belekezdeni a felújítási munkálatokba, amelyeket a rezsin megspórolt összegből is lehet finanszírozni.

Ablakcserétől a teljes felújításig

A tapasztalatok szerint az 1970 és 1990 között épült családi házak esetében térülhet meg leggyorsabban egy energetikai felújítás, és már egymillió forint körüli beruházással is harmadával csökkenthető a rezsi.

A projektbe bevont ingatlanok között volt 1920-ban épült földszintes családi ház, hatvanas években felhúzott sátortetős ház, a kilencvenes években épült ikerházi lakás, a kétezres évek elején készült tetőteres ház, valamint sorházi lakás is. Ezek közül van, ahol homlokzati hőszigetelést végeztek el, van, ahol a nyílászárókat cserélték ki, illetve van, ahol teljes körű korszerűsítést végeztek kazáncserével és napkollektor beszerelésével együtt.

Évente százezreket is lehet spórolni

A projekt tapasztalatai szerint pár hét alatt elvégezhető felújítással 15-70 százalékkal is csökkenthetők a rezsiköltségek a családi házaknál, amivel éves szinten 100-400 ezer forint is megspórolható.

Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese szerint érdekes tanulságokkal szolgált a vizsgálat, hogy bizonyos típusú házaknál milyen beruházások mennyi idő alatt térülhetnek meg. Hozzátette: a tapasztalatok szerint a közvetlenül mérhető pénzbeli megtakarításon túl a komfortérzet is jelentősen javult a mintaprojekt felújításaiban érintett ingatlanokban.

Nem kell feltétlenül az egész házat felújítani

Az elvégzett felújítások alapján megállapítható, hogy egy homlokzati hőszigetelés akár öt év alatt is megtérülhet, ahogyan egy nyílászárócsere is a legrosszabb, G és F energetikai besorolású házaknál. A jobb kezdeti energetikai jellemzőkkel bíró épületeknél 5-10 év alatt hozhatja vissza az árát egy homlokzati és padlásszigetelést, valamint ajtó- és ablakcserét tartalmazó felújítás, ennél valamivel hosszabb lehet a kazáncserét, valamint megújuló energiás beruházást is tartalmazó felújítások megtérülése.

Egy 1970-ben épült családi háznál padlásfödém-szigetelést és nyílászárócserét végeztek el 1,4 millió forintból, amivel 33 százalékkal csökkent a rezsiköltség, így a számítások szerint kevesebb mint 8 év alatt visszajöhet a beruházás ára. Egy 1991-ben épült sorházi lakásnál kazáncserét végeztek el, itt a beruházás megtérülését hat és fél évre becsülték.

Az öregebb házaknál gyorsabb a megtérülés

A szakemberek az 1970 és 1990 között épült ingatlanok esetében számították a leggyorsabb megtérülést, azaz ezeknél a házaknál volt elérhető a beruházási költségekhez képest viszonyított legnagyobb energiamegtakarítás - közölte a vezérigazgató-helyettes.

Ugyanakkor összetettebb energetikai korszerűsítéssel egyszerre akár 3-5 kategóriával is javulhat az ingatlan energetikai besorolása. Bár az energiahatékonyságot növelő beruházások költségei akár milliós nagyságrendűek is lehetnek, a mintaprojekt tapasztalatai is azt mutatják, hogy a felújítások szinte mindig finanszírozhatók lennének a rezsikiadásokon megspórolt összegekből.

Köntös Péter szerint azok a családoknak is megéri korszerűsíteni, amelyek nem, vagy csak minimális önerőt tudnak felmutatni, és a beruházás döntő részét hitelből fizetik. A lakástakarékkal kombinált hitelekkel ráadásul állami támogatásban is részesülhetnek a családok a hasonló felújítások finanszírozásához.