Amit a savanyú talajt kedvelő növényekről tudni érdemes

Az is gyakran előfordul, hogy savanyú, szikes vagy homokos talajok esetén javítani kell azok minőségén. Ilyenkor például a Morva Növénydoki segítségével talajvédelmi tervet is készíthetünk. Fontos, hogy tapasztalattal rendelkező csapatra bízzuk a tervezést, mert egy rossz koncepció negatív irányba viheti el a gazdaságunkat.

De milyen tulajdonságokra kell figyelni termőföld esetében? És milyen zöldségekben, gyümölcsökben, fákban és cserjékben gondolkozzunk akkor, ha savas a talaj? Cikkünkből kiderül!

A talaj főbb tulajdonságai

Amikor talajvizsgálatról beszélünk, akkor néhány tulajdonságot mindenképp górcső alá kell venni! Fontos szempont a termőréteg mélysége, a humusztartalom, valamint a víz-, levegő- és hőgazdálkodás. Lényeges elemezni a tápanyag-szolgáltató képességét és a kémhatását is. Ez utóbbi határozza meg azt, hogy lúgos vagy savas-e a talaj.

Amennyiben a pH-érték 4,5 és 6,8 közötti, akkor savas, 7,2-14 között pedig lúgos. Semleges talajról akkor beszélünk, ha a pH a 6,8 és 7,2 értéktartományba esik. Természetesen mindez tovább bontható erősen vagy gyengén savanyú, illetve lúgos típusra is. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy mely növények szeretik leginkább a savanyú talajokat.

Milyen növények érzik jól magukat savas talajban?

Összességében azt mondhatjuk, hogy a dísznövények többsége kedveli a savasabb közegeket. Fák és cserjék közül például a babérhanga, a hortenziafélék, a kamélia vagy a tőzegrozmaring is ilyen.

Évelők esetében pedig többek között a sás, a liliom, a kankalin és a kakukkszegfű is ide sorolható. Ha szobanövényekből a begóniákat, a flamingóvirágot, a jázmint, a páfrányféléket vagy a szobafenyőt választjuk, akkor számukra a savanyú talaj lesz megfelelő.

A talaj szerepe a zöldségtermesztésben

Ahhoz, hogy zöldségtermesztésnél a minőséggel és a hozammal is elégedettek legyünk, jól meg kell választani a talajt hozzá. A zöldségek jelentős része az enyhén savas talajokat kedveli. Ilyen a paradicsom, a burgonya és az édesburgonya, a retek, a petrezselyem és a paprika is.

Bizonyos zöldségfélék, mint a bab, a sárga- és fehérrépa, a káposzta, az uborka vagy a hagyma nem kimondottan érzik jól magukat savanyú talajban. De bírják ezt a közeget, illetve tudnak is benne fejlődni, ezért nyugodtan ültethetjük őket ide.

Gyümölcstermesztés savanyú talajban

Csakúgy, mint a zöldségeknél, gyümölcsöknél is fontos az, hogy milyen talajt választunk. Savanyú pH-értéknél érdemes alma, eper, áfonya, szamóca, málna, szeder, valamint fekete berkenye termesztésében gondolkodni.

Legyen szó bármilyen növény termesztéséről, ha a fenti tanácsokat megfogadjuk, pénzügyileg is jól járunk majd!