Nagy változások mennek végbe ősszel a hazai bankszektorban. Írtunk például ma is az alapszámla bevezetéséről, ami rengeteg új ügyfelet hozhat a bankoknak, de jön a megoldás egy kényes problémára, a bankszámlaváltásra is. Az eddig nehézkesnek tűnő feladat miatt sokan ódzkodtak attól, hogy a jobb megoldásra váltsanak, de az új szabályok szerint gyerekjátékká válhat a folyamat, főleg azért, mert a váltást innentől a bankok egymás között intézik majd, nekünk csak az igényt kell bejelenteni.

A fizetési számla váltásának feltételeit meghatározó rendelet október 29-én lép hatályba.

Így néz ki a folyamat

A rendelet szerint a fogyasztónak a számlaváltást az új szolgáltatónál kell kezdeményeznie írásban. A korábbi számlavezető nem utasíthatja vissza a számlaváltási meghatalmazást. A fogyasztó számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározza a munkanapot, amelytől a megbízásokat az új számláról kell teljesíteni, és a korábbi számlaszerződést legkorábban e naptól felmondja.

Az új pénzintézet a megbízás átvételét követő két munkanapon belül felkéri a korábbit a meghatalmazásban foglalt műveletek elvégzésére, amelynek öt munkanapon belül meg kell megküldenie az adatokat, illetve a meghatalmazásban megjelölt naptól nem írhatja jóvá a beérkező átutalásokat. Ha a fogyasztó fennálló kötelezettségei akadályozzák a számla megszüntetését, arról őt tájékoztatni kell. A régi szolgáltató a meghatalmazásban megadott dátumig nem tilthatja le a bankkártyákat.

Az új számlavezető az adatok kézhezvételét követő öt munkanapon belül rögzíti és a megjelölt naptól kezdődően teljesíti a rendszeres átutalási megbízásokat, a számlára ismétlődően átutaló feleket és a beszedőket tájékoztatja az új fizetési számláról.

Nem kerül semmibe

A rendelet tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyek megkönnyítik a számlanyitást más EGT-tagállamokban. Számlaváltáskor a korábbi és az új szolgáltató kizárólag a tényleges ráfordításaival arányos, ésszerű díjat állapíthat meg, az adatszolgáltatásért a korábbi számlavezető nem számíthat fel díjat vagy költséget.

Ha a szolgáltató kárt okoz a fogyasztónak, mert nem megfelelően teljesíti a rendeletben meghatározott kötelezettségeit, köteles megtéríteni a fogyasztó pénzügyi veszteségét, beleértve a díj- és kamatveszteséget. Mentesül ennek oka jogszabályi előírás vagy a tevékenységi körén kívül esik.