A brüsszeli testület mindazonáltal arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek többsége értéktelennek tekinti ezeket a kis címletű érméket, és nem használja őket fizetésnél, vagyis az 1 és 2 eurócentesek jelentős része eltűnik a készpénzforgalomból.
A gazdasági érvek indokolják a megszüntetését
Az 1 és 2 centesek a forgalomban lévő érmék majdnem felét teszik ki - jegyzi meg a brüsszeli testület, amely megállapítja, hogy a gazdasági érvek egyértelműen ennek a két címletnek a megszüntetése mellett szólnak, ugyanakkor világossá teszi, hogy más megfontolásokat is figyelembe kell venni: "elsősorban a közvélemény negatív reakcióját, amelyet a kerekítések válthatnak ki".
A testület számításai szerint az 1 és 2 centesek előállítási költsége és névértéke közötti különbség 2002 óta, amióta az eurót készpénz formájában is bevezették, körülbelül 1,4 milliárd euró veszteséget okozott az eurózóna tagállamainak.
Négy forgatókönyv van az aprópénz jövőjéről
A bizottság négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az aprópénz jövőjével kapcsolatban. Az első szerint minden maradna úgy ahogy most van, az érmék mérete, összetétele, előállítása és kibocsátása is változatlan maradna.
A második forgatókönyv a kibocsátási költségek csökkentését irányozná elő. Ezt a pénzverés hatékonyságának növelésével, és az érmék összetételének megváltoztatásával tartja elérhetőnek a bizottság.
A harmadik és negyedik forgatókönyv pedig az 1 és 2 eurócentes érmék kivonását jelentené. Előbbi a fémpénzek gyorsabb kivonását feltételezi, amelyben azonnali kerekítést vezetnek be, az 1 és 2 centeseket pedig a bankrendszeren keresztül egy viszonylag rövid átmeneti idő után vonnák be, majd annak lejártával már nem is lehetne fizetni velük.
A negyedik elképzelés ugyanúgy azonnali kerekítést vezetne be, az érmék kibocsátása megszűnne, és a forgalomban lévő 1 és 2 centesekkel csak a kerekített árakat lehetne kifizetni, így azok fokozatosan eltűnnének a forgalomból.
Egyeztetést kezdenek
A bizottság egyelőre nem javasolja az 1 és 2 eurócentes érmék megszüntetését, kivezetését. A brüsszeli testület úgy fogalmaz, hogy a négy lehetséges forgatókönyvről egyeztetést kezd az érintettekkel, majd ennek fényében tesz majd javaslatot arra, mi legyen ezeknek a címleteknek a sorsa.
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
