Az érintésmentesség évtizedek óta jelen van az európai mindennapokban, a járványidőszak azonban új tartalmat adott a régi fogalomnak: a relatív többségnek (46 százalék) ma már a Covid jut először az eszébe róla – derül ki a Cetelem Körkép nevű, évente ismétlődő idén 14 uniós tagállamban, illetve az Egyesült Királyságban elvégzett felmérés válaszaiból. Magáról a szóról Európa szinte valamennyi országában a magányra asszociálnak az emberek; az egyetlen kivétel Magyarország, ahol az első helyen a veszélyt társítják hozzá, ami szintén a vírus hatása.
Több megtakarítás, kevesebb költés
Európában a járványidőszak legjellemzőbb pénzügyi tendenciájának a fogyasztás csökkenése, illetve a megtakarítások növekedése tűnt a járványidőszakban. Megtakarítóvá váltak a korábban inkább költeni szerető olaszok, de jelentősen emelkedett a megtakarítási hajlam az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Belgiumban is. Bulgária, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország viszont az átlagosnál, sőt a 2020-ban tapasztaltnál is kisebb megtakarítási hajlamot mutat.
A megtakarításainak növelésére idehaza az emberek 57 százalék készül, ez valamivel az 54 százalékos uniós átlag felett, de jócskán a nyugati országok szintje alatt van.
Európai összevetésben Magyarországon vannak szinte a legkevesebben (22 százalék) azok, akik növelni tervezik a költéseiket a következő 12 hónapban, egyedül Ausztriában (21 százalék) alacsonyabb ez az érték (az európai átlag 34 százalék). Hasonló hangulatot tükröznek a Cetelem Bank saját ügyfélkörében készült friss felmérések is.
A tavalyi év után idén is egyharmadnyian mondták azt, hogy megtapasztalták, hogyan tudják a személyes kiadásaikat csökkenteni, és tartósan visszafogni költéseiket. 2021-ben 13 százalék jelezte például, hogy lemond(ott) a nagyobb beruházásokról, 16 százalék pedig növelte a megtakarításait. Ugyanakkor, miközben egy éve még 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem fog változtatni a fizetési és vásárlási szokásain, az idei válaszok alapján csak 29 százaléknak sikerült ezt tartania. Ugyanilyen látványos változás, hogy a megkérdezettek 28 százaléka csak a saját (meglévő) pénzét hajlandó elkölteni – ezt tavaly csak feleennyien tervezték.
Hazánk válaszadói más területeken is kilógnak a sorból. A saját általános helyzetüket tavaly egy 10 fokozatú skálán átlagosan 4,9-re, idén már csak 4,4-re értékelték – ez (Bulgáriával holtversenyben) a legalacsonyabb érték a mezőnyben, és (Svédország után) a második legnagyobb visszaesés egy év alatt.
Óvatos fogyasztók
Óvatos optimizmusra utal, hogy a 2020-as 50 helyett már csak 46 százaléknyian akarnak kevesebbet költeni, azok aránya pedig 5-ről 18 százalékra nőtt, akik több költést is elképzelhetőnek tartanak. A válaszadók bő negyede jelentősebb kiadásról is beszámolt az elmúlt egy évben, főleg az elektronikai termékek területén. Kimutathatóan megnőtt az online vásárlások aránya is – főként az élelmiszerek, az elektronika és a ruházat területén –, és a megkérdezettek 60 százaléka arra készül, hogy a korlátozások feloldása után is rendszeres online vásárló marad.
Aki még tartózkodó, az főleg arra hivatkozik, hogy szeretné látni, mit vesz, és nem szívesen áldoz a szállítási költségekre, az előnyök közül a kényelmet és a megspórolt időt értékelik a legtöbben. Az online vásárlás gyenge pontjának tartják a körülményes visszaküldést és cserét is.
A home office tapasztalatai
A magyar válaszadók közül 22 százalék nyilatkozott úgy, hogy volt lehetősége távmunkára, kétharmadnyian pedig azt emelték ki, hogy szeretnék, ha valamilyen hibrid foglalkoztatási formában, az otthoni és a munkahelyi munkavégzést kombinálva dolgozhatnának. Mindössze 15 százalék szeretne kizárólag home office-ban dolgozni. A távmunka előnyének a rugalmas napirendet és az ingázási idő felszabadulását tartják a magyarok, hátrányként pedig azt említették, hogy hiányoztak nekik a kollégák.
Inflációs érzetek
Az európai lakosság többsége úgy érzékeli, hogy az árak növekedtek, olyan országokban is, ahol valójában nincs infláció. Magyarországon kiemelkedően magas, 93 százalék azok aránya, akik árnövekedést érzékelnek – utóbbi megfelel a valóságnak, a vizsgált országok közül idehaza a legnagyobb mértékű a drágulás. Ráadásul a napi fogyasztási cikkek ára jelentősebb mértékben nőtt, mint ahogyan a teljes vásárlói kosárral számoló hivatalos inflációs számok mutatják.
Előtérben az elektronikus fizetés
Az online vásárlási szokásoknál a kártyás megoldások lassú előretörése tapasztalható: többen választják még a helyszíni fizetést bankkártyával, de nő a kártyás előrefizetés aránya is. Hasonló a helyzet a hitelkártyák esetében: az elmúlt egy évben a lakosság bő egyötöde fizettet hitelkártyával, miközben ez eredetileg csak a 8 százalék-uk terveiben szerepelt.
A tranzakciók terén egyértelműen az érintésmentesség a trend – eddig főleg a kényelemszeretet diktált, most felzárkózott mellé az egészségvédelem, a biztonság is. A hivatalos és a banki ügyek online intézésének aránya még a kártyás vásárlásokénál is nagyobb mértékben nőtt, mind idehaza, mind pedig Európában. 66 százalék véli úgy, hogy könnyen alkalmazkodik az érintésmentes élethez, ám a válaszokat elemezve úgy tűnik, hogy ez inkább csak a vásárlásra és az ügyintézésre igaz: az emberi kapcsolatok minőségére a többség szerint negatív hatással volt. (Európában 75, Magyarországon 81 százalék szerint).
Olcsóbb lehet betegnek lenni. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
