6p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Az optimistának nem nevezhető elemzői várakozásokat is meghaladta a fogyasztói árindex áprilisi emelkedése. A havi inflációs mutató 2012 óta nem volt ilyen magas, a KSH jelentése szerint 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Azt lehetett sejteni, hogy az egy évvel korábbiakhoz képest durván dráguló üzemanyagárak miatt biztosan jelentősen megugrik az infláció, ahogy a szakemberek azzal is számoltak, hogy a dohánytermékek jövedéki adójának emelése is nagyot dob majd az árindex áprilisi értékén. Ennek megfelelően a Bloomberg által számított elemzői konszenzus 4,8 százalékos inflációt jelzett előre, igaz voltak olyan szakértők, akik a drágulás általános szintjét 5 százalék körüli értékre becsülték. Rossz hír, hogy a KSH által kedden reggel közölt adatok szerint

a fogyasztói árindex még ennél is nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal ugrott meg.

Ha termékcsoportonként bontva nézzük meg az inflációs adatot, akkor kiderül, hogy a „két főbűnösnek” valóban az üzemanyagok és a dohánytermékek számítanak. Az egyéb cikkek, üzemanyagok termékcsoportba sorolt cikkek árai ugyanis a statisztikusok szerint átlagosan 14 százalékkal nőttek, amit egyértelműen az autósok bántak, hiszen járműüzemanyagok ára 39,2 százalékkal ugrott meg. A káros szenvedélyt űzők pedig több, mint 20 százalékkal fizethettek többet a cigarettáért. A szeszes italok, dohányáruk kategóriában szereplő termékek ára átlagosan 12,2 százalékkal nőtt.

Ha ezektől a termékektől eltekintünk, a mindennapi élet akkor is drágult. Az inflációs kosárban szereplő élelmiszerek ára ugyanis 2,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül az étolajé 22,8, a büféáruké 7,8, a rizsé 7,7, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8, a cukoré, illetve a gyümölcs- és zöldségleveké pedig egyaránt 4,9 százalékkal lett magasabb. A sertéshús ára 6,9, a párizsi, kolbászé 1,6, a sajté 1,2 százalékkal csökkent. (A Privátbankár árkosár is hasonló folyamatokat jelzett előre.)

Jókor változott a maginfláció

Az inflációs alapmutató elszállása ellenére a szezonális és hatósági áras termékektől szűrt maginfláció jóval kevésbé szállt el. Igaz, így is 3,1 százalékkal emelkedett a maginfláció, ami különösen annak fényében tűnik soknak, hogy egy hete módosították a számítás metódusát. Ahogy az az mfor.hu hétfői írásából kiderül, a mutató számításáért felelős KSH az európai trendeknek megfelelően vette ki ebből a kosárból a dohánytermékeket, azok ára ugyanis nem a piaci folyamatoktól, hanem a hatósági döntésektől, nevezetesen a termékre rakódó különböző adóktól függ.

Persze az MNB számára sem jött rosszul, hogy a most publikált maginflációs adat nem lett kiugró. A jegybank ugyanis az elmúlt időszakban az inflációs célkövetés során a maginflációt tekintette elsődlegesnek, és a kommunikációjuk szerint ennek értékének kellene a 3 százalékhoz közelíteni, vagy legalábbis ahhoz képest +- 1 százalékos sávban lenni. Azáltal, hogy a mutató számítása során immár nem veszik figyelembe a dohánytermékek árváltozását, ennek értéke az MNB által kívánatos szint közelében alakult.

További kockázatok is vannak

A fentiek alapján elvileg a Matolcsy György vezette intézmény nincs lépéskényszerben. Azzal egyébként a jegybank is számolt, hogy a fogyasztóiár-index növekedése a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák, ahogy azt az áprilisi adatoknál is láthattuk. Ugyanakkor a jegybank azt prognosztizálja, hogy az átmeneti hatások kifutásával az inflációs alapmutató is visszatér a nyári hónapoktól a jegybanki toleranciasávba.

Most még eltekinthet a szigorítástól a jegybank (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)Most még eltekinthet a szigorítástól a jegybank (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

 

Csak remélni lehet, hogy ez valóban bekövetkezik, ám figyelembe kell venni, hogy a felfele mutató kockázatok jelentősek. Ahogy a járványhelyzet rendeződik, és a szolgáltatószektor ismét magasabb fokozatba kapcsol, úgy itt ismét munkaerőhiány jelentkezhet, ami óhatatlanul a bérek, majd emiatt az árak emelkedésével is járhat. Ezt most áprilisban még nem tapasztalhattuk, ám az a tény, hogy a „félholt” szolgáltatások is átlagosan 2 százalékkal drágultak, előrevetíti, hogy később ez is hozzájárulhat a magasabb inflációhoz.

A munkaerő várható drágulása mellett számos más termék esetén tapasztalható már most áremelkedés, illetve a növekvő kereslet miatt ez a jövőben is folytatódhat. Így például jelentősen megugrott a világpiacon a nyersvas ára, amely feldolgozva a személygépkocsikban és a tartós fogyasztási cikkekben is fontos elem. Ez egyébként már vélhetőleg áprilisban is éreztette a hatását, a KSH adatai szerint ugyanis a tartós fogyasztási cikkekért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 10,4, a konyhai és egyéb bútorok 5,5 százalékkal kerültek többe.

Hasonló a helyzet a gabonatermékek áremelkedésével, amely miatt a húsárak is nőni fognak. Egyes előrejelzések szerint a magyar vásárlóknak rövid időn belül 20-25 százalékos drágulással kell majd szembesülnie. A húsok és húskészítmények ráadásul az inflációs kosárban is relatív komoly súlyt képviselnek, így egy komolyabb áremelkedés erre is nagyobb hatással lehet.

Mit léphet a jegybank?

Amennyiben pedig az infláció tartósan magas lesz, úgy a jelenleg negatív reálhozamot biztosító magyar államkötvények értékesítése problémákat okozhat. Ha a kötvényaukciókon magasabb hozamot fogadnak csak el a befektetők, az megdrágítja az államadósság finanszírozását és persze felveti ismét azt a kérdést, hogy a magyar kormány miért nem kívánt élni az uniós újjáépítési terv (EU NextGeneration) keretében kvázi nullás kamattal felvehető hitel lehetőségével.

A negatív reálkamatoknak van egy másik vetülete is, ezek miatt ugyanis esetleg ismét nyomás alá kerülhet a forint árfolyama.

A gyenge magyar fizetőeszköz pedig drágítja az importtermékeket, így is ráerősítve a kedvezőtlen inflációs folyamatokra.

Rövid távon mindenesetre az MNB aligha fog szigorítani, a gazdaság dinamizálása most sokkal fontosabb cél. Ugyanakkor az áprilisi infláció mutatók több, mint figyelmeztetőek, hiszen ilyen durva pénzromlásra az Orbán-kormányoknak csak a 2010-es nehéz örökséget követően kellett szembenézni. Az elszálló árak problematikája csak papíron tartozik a jegybank hatáskörébe. Egy választási év előtt, a járvány nehézségei és a gazdasági újraindítás mellett aligha jön jól a kormány számára a választók pénztárcáját megcsapoló magas infláció.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság 80 éve ezen a napon végzetes támadást indított a Harmadik Birodalom
Káncz Csaba | 2021. június 22. 18:39
Noha a Kreml hírszerzői mind Berlinből, mind Tokióból előre jelezték a támadás időpontját, az önfejű szovjet diktátor ezt figyelmen kívül hagyta, annyira bízott szövetségesében. A Barbarossa Hadművelet gyakorlatilag rendszerszintű állam- és népesség-megsemmisítő háború volt. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Német-magyar: kitört a szivárványháború, mégis kivilágítanak stadionokat
Wéber Balázs | 2021. június 22. 16:49
Egyre komolyabb politikai hullámokat vet Németországban a magyar labdarúgó-válogatott müncheni vendégjátéka. A bajor város vezetése szivárványszínekben világította volna ki a meccsnek helyet adó arénát a melegellenesnek tartott magyar pedofiltörvény miatt, az UEFA azonban nemet mondott. Más német stadionok viszont szivárványszínbe fognak borulni, Manuel Neuer német csapatkapitány pedig ezúttal is ilyen színű karszalaggal fut majd ki a gyepre.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György: a mai csak egy kamatemelési ciklus kezdete
Csabai Károly | 2021. június 22. 16:41
A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.
Makro / Külgazdaság Jelentős pénzromlással számol idén még az MNB is
Király Béla | 2021. június 22. 15:46
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az MNB Monetáris Tanácsa hosszú idő után 30 bázispontos kamatemelésről döntött. Mint kiderült, a jegybank szerint az idei évben végig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul az infláció, így részben erre reagálva döntöttek a kamatemelés mellett.
Makro / Külgazdaság Korszakos döntést hoztak Matolcsy Györgyék
Privátbankár.hu | 2021. június 22. 14:00
Ahogy azt már hetek óta folyamatosan sulykolták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, a Monetáris Tanács mai ülésén kamatemelést hajtott végre, szerdától a jegybanki irányadó ráta 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik. A közel egy évtizede nem látott szigorító lépés indokait az MNB vezetősége, Matolcsy György elnökkel az élen, a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti.
Makro / Külgazdaság Hat évtizedes csúcsra robbant a brit államadósság-ráta
MTI | 2021. június 22. 10:23
Közel 100 százalékos.
Makro / Külgazdaság Közel 10 éve nem látott lépésre készülnek Matolcsy Györgyék
Csabai Károly | 2021. június 22. 05:14
Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.
Makro / Külgazdaság 233 háziorvos adta fel a praxisát a járvány alatt
Kormos Olga | 2021. június 21. 18:46
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános adataiból az derül ki, hogy a járvány ideje alatt 233 háziorvos hagyta ott a praxisát.
Makro / Külgazdaság Kína elleni háború - az admirális forgatókönyve
Káncz Csaba | 2021. június 21. 15:11
Az admirális úgy kalkulál, hogy egy háború esetén az USA elsősorban a légierejére és haditengerészetére támaszkodna, egy szárazföldi háborút kizártnak tart.  A kommunista pártlap szerint az USA nem tervezi Kína katonai megszállását, mivel Peking nukleáris hatalom.   Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Matolcsy György keményen nekiment a kormánynak
Privátbankár.hu | 2021. június 21. 13:21
A jegybankelnök cikkében hibásnak nevezte, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát, mivel – ahogy Matolcsy György fogalmaz – feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
Friss
hírlevél
depositphotos