Az utóbbi hónapokban Magyarországon is fókuszba került az infláció. Több ok is volt, amely miatt az általános árszínvonal megugrott, ezek közül az egyik legfontosabb az egy évvel korábbihoz képest elszálló üzemanyagár volt. Ebben persze az is közrejátszik, hogy tavaly a koronavírus-járvány kitörését követően elrendelt nagyon szigorú korlátozásokra és a várható gazdasági zuhanásra reagálva az üzemanyagárak világszerte zuhantak. Jellemző, hogy Magyarországon például 2020-ban 280 forint is volt a 95-ös benzin ára, ami sokéves mélypontot jelentett. Ezzel szemben idén áprilisban stabilan 400 forint feletti összeget kellett literenként a 95-ös benzinért leszurkolni, sőt volt olyan hét, amikor erősen közelített a 2012-es történelmi maximumhoz is a fizetendő összeg.
Megdobta az inflációt
A nominálisan is magas árak, illetve a bázishoz képest különösen fájdalmas megugrás az első negyedévben több alkalommal is visszaköszönt az inflációban. Ez persze abból a szempontból nem meglepő, hogy a KSH által számított inflációs kosár egyik meghatározó tagjának számít, hiszen abban 6 százalékos súlyt tesz ki.
2021 januárjában az éves összevetésben számított infláció 2,7 százalék volt, míg a maginfláció 4,2 százalékon alakult. Emögött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint elsősorban az alkohol és dohánytermékek magasabb árdinamikája állt. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az üzemanyagárak az előző hónaphoz képest a kőolaj világpiaci árának emelkedésével párhuzamosan nőttek. Az infláció februári alapértéke már meghaladta az MNB által kívánatosnak tartott 3 százalékos szintet, igaz az egy százalékos toleranciasávon bőven belül volt. Az infláció ekkor 3,1 százalék volt, míg a maginfláció 4,1 százalékon alakult, az MNB értékelése szerint az infláció emelkedését az üzemanyagok árnövekedése okozta. Márciusban tovább „ballagott felfelé” az általános árszint, az éves összevetésben számított infláció 3,7 százalék volt, míg a maginfláció 3,9 százalékon alakult. Az MNB értékelésében azt írta, hogy az infláció emelkedését döntően az üzemanyagok árnövekedése okozta.
Nem túl jó hír, hogy várhatóan áprilisban és májusban is nagyon sokat fog dobni az infláción az üzemanyagok ára. Az elemzők előrejelzése szerint a negyedik és ötödik havi árszínvonalat tovább fogja felfele tolni. Olyannyira, hogy az áprilisi és a májusi inflációhoz is 3-3 százalékpontot adhat, ami miatt kifejezetten ijesztő lehet az általános áremelkedés. A piaci konszenzus úgy tartja, a (publikálás szerint) következő két hónapban mindkét alkalommal 5 százalék feletti lehet az infláció megugrása. Más kérdés, hogy mivel a jegybank szerint jellemzően egyedi tételek miatt növekszik az árszínvonal, rövid távon valószínűleg nem nyúlnak majd a kamatokhoz.
Az infláció szempontjából pozitívum, hogy nyártól az üzemanyagárak már jóval kisebb mértékben fogják felfele tolni az inflációt. Legalábbis az árak száguldása megtorpant, míg a bázist tekintve tavaly nyáron már elindult a drágulás. Így, ha a nyár elején nem emelkedik meg az üzemanyagok ára, akkor valóban szelídülhet az infláció.
Hogyan reagáltak a magyarok?
Az üzemanyagokat is jellemzően az úgynevezett árrugalmatlan termékek közé sorolják a közgazdászok, ami azt jelenti, hogy drágulás esetén is kénytelenek megvenni az emberek. A mostani járványhelyzet miatt ugyanakkor sokak számára adódik választási lehetőség az irodai és otthoni munka között. Mindez azt jelenti, hogy nem volt mindenki rákényszerítve a tankolásra, amennyiben valaki spórolni akart ezen, azt bizonyos fokig megtehette. Emellett a fogyasztás szempontjából az sem elhanyagolható, hogy a szállodák, az éttermek és szórakozási lehetőségek korlátozás alá estek (zárva voltak). Így sokan, akik normál esetben valahova útnak indultak volna, most ezt nem tudták megtenni, így ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lakosság kevesebb benzint tankolt.
Ha megnézzük az ábrát, akkor láthatjuk, hogy nemcsak a még „békeidőnek” számító január-februári időszakhoz képest esett vissza számottevően a 95-ös fogyasztása, hanem a már tavaly is korlátozásokkal terhes márciushoz képest is. Erre pedig a leginkább logikus magyarázat az, hogy a megugró üzemanyagárakra reagált a lakosság, és igyekezett spórolni, ezért tankoltak a gépjármű-tulajdonosok kevesebb benzint.
Más a helyzet az áruszállítás szempontjából fontosabbnak tekinthető gázolaj esetén. A tehergépjárművekben használt üzemanyagoknál az első két hónap visszaesése nagy valószínűséggel az úgymond eltérő bázisra vezethető vissza. 2020 elején ugyanis még nem volt semmilyen korlátozás, ezzel szemben – a kormány ugyan próbálta „tehermentesíteni” a gazdaságot”, de – idén év elején például a már említett szabadidős és turisztikai korlátozások miatt ezen vállalkozások rendeléseit nem kellett kiegyenlíteni. Ha megnézzük a márciusi számokat, akkor az általános gazdasági helyzet kapcsán bizakodásra adhat okot az a tény, hogy márciusban a fogyasztás már meghaladta az egy évvel korábbit.
Mind a gázolaj, mind a benzin fogyasztása szempontjából a májusi adatok lehetnek érdekesek. Ami a bázist illeti, az összevetésre alapot adhat, 2020-ban ugyanis e hónap második felében indult el a lazítás, igaz, idén ez már a hónap elején megtörtént, ám így is számos korlátozó intézkedés maradt életben. Amennyiben az ötödik havi adatok is visszaesést jeleznek, azok vélhetőleg a magas árakat tükrözik, és nem az esetleges életben lévő korlátozásoknak tudhatók be.
Ilyen még nem volt. 
