De mit csinálnak a katasztrófavédők, ha nincs katasztrófa?

Szerinte a közbiztonság igényeihez kellett alakítani a katasztrófavédelem szervezetét, működését. Ezek közül a legfontosabbak az élet- és vagyonbiztonság, az iparbiztonság, illetve a kritikus infrastruktúrák, például az áramszolgáltatás működtetése, az út- és vasútrendszerek védelme.

Megelőztek egy csomó tűzesetet

Az olyan időszakokban, amikor nem áll fenn semmilyen katasztrófahelyzet, az a legfontosabb feladatuk, hogy mindent megtegyenek a várható veszélyek előrejelzése és megelőzése érdekében, illetve széles körű tájékoztatással az állampolgárokat és a különböző szervezeteket, intézményeket felkészítsék a károk megelőzésére – mondta Bakondi György.

Éppen a lakosság hatékony tájékoztatásának és a fokozottabb ellenőrzéseknek köszönhető, hogy 2012-höz képest 2014-re 80 százalékkal csökkent a kültéri tűzesetek száma – tette hozzá. Jelentős előrelépés történt az iparbiztonság területén is. Az erre vonatkozó SEVESO II. EU-irányelv alapján, hatósági jogkörükkel élve egységes európai előírásoknak megfelelően ellenőrzik az ipari üzemeket.

Jobban bánnak a veszélyes anyagokkal

Korábban csak kiemelt üzemek esetében alkalmazták az irányelvet, egy jogszabály-változtatással elérték, hogy ma már valamennyi üzem köteles betartani az ezzel kapcsolatos előírásokat, így jelentősen csökkentek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos események. Szintén a hatáskörükbe került a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzése, és ezen a területen is visszaszorították a szabálytalanságokat.

A kritikus infrastruktúra károsodásának felszámolására jó példa, hogy a mostani tél elején, az ónos eső nyomán kialakult eljegesedés okozta áramkimaradásokat néhány nap alatt sikerült felszámolni. Az OKF hatáskörébe került a hulladékszállítás, a kéményseprés vagy a gázkészülékek működtetésének felügyelete is.

Lefedik a fehér foltokat

Sok ezer fiatal teljesíti az érettségi megszerzéséhez szükséges közösségi szolgálatát a tűzoltóságnál, és önálló intézetben képzik a katasztrófavédelem jövendő tisztjeit a közszolgálati egyetemen. Kutatóintézetet, mobil laboratóriumokat, oktatási központot, múzeumot működtetnek, illetve nukleáris ellenőrző-rendszert fejlesztettek ki. Országosan 65 katasztrófavédelmi kirendeltséget hoztak létre, amelyek a hatósági jogköröket gyakorolják, illetve 105 hivatásos tűzoltó-parancsnokság és 180 katasztrófavédelmi megbízott őrködik az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságán.

Az őrsprogram keretében 40 katasztrófavédelmi őrs működik országszerte, amelyek lefedik a "fehér foltokat", vagyis azokat a területeket, ahová negyedórán belül egyébként nem ért volna ki tűzoltó baj esetén.

Tízmillió homokzsák kellett a gátra

Szintén a gyors beavatkozást segítik az önkéntes tűzoltó-egyesületek. Ezek támogatása a 2010-es 120 millió forinthoz képest 2014-re 300 millió forintra nőtt, és ennek is köszönhető, hogy immár tizenkét egyesület szerzett jogosultságot az önálló beavatkozásra.

Logisztikai központokkal kötöttek szerződést, ami rendkívül hasznosnak bizonyult például a nagy dunai árvíz idején, amikor tízmillió homokzsákot kellett kihelyezni a gátakra. Létrejött két, bárhol a világon bevethető, ENSZ-minősítéssel rendelkező mentőszervezet, a Hunor és a Huszár.

Csak 2014-ben, a többi közt Bosznia-Hercegovinának, Horvátországnak, Szerbiának és Szlovéniának is segítséget nyújtottak az ott keletkezett katasztrófahelyzetek kezeléséhez – mondta Bakondi György.