Az elmúlt években alaposan megtépázta a bevásárlókosarakat az élelmiszeráruházakban a drágulás. Világszerte megfigyelhető az élelmiszerárak folyamatos emelkedése, időszakonként kisebb vagy nagyobb hullámokban. A drágulás motorja egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok árának emelkedése, másik oldalról a nagy felvevőpiacok szívóereje. A mezőgazdaság sajátosságaival összhangban az időjárás is alapanyagár képző tényező - áll az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében.
|
| Forrás: Országos Kereskedelmi Szövetség |
A hazai fogyasztói kosár legnagyobb szelete az élelmiszervásárlás. A piac mutatói alapján nyomon követhető, hogy a nagyobb áremelkedési hullámokat a fogyasztás visszaesése követi (a fogyasztás változásaiban a döntő tényező a reálkeresetek alakulása, de több folyamat befolyásolja változásait, így a nemzetgazdaság teljesítménye, az adóterhek változása).
Az élelmiszer, napicikk piac 2007-től számítva - az eladott árumennyiséget tekintve - együttvéve 8%-kal csökkent, miközben közel 700 milliárd forinttal többet hagytak az áruházak pénztáraiban a vásárlók. Nagyjából ennyibe került a napicikkek drágulása.
Az áfa emelése is hozzájárult a dráguláshoz
Az élelmiszerek fogyasztói árszintje a vizsgált időszakban összesen másfélszeresére nőtt, a mezőgazdasági alapanyag árak együttes változása 70% volt. Szerepet játszott az árváltozásokban az is, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adókulcsa a 2006. évi 15%-ról 27%-ra emelkedett (a kenyér- és tejfélék esetében 18% az áfakulcs).
Az egyes időszakokban változott, hogy mely termékcsoport árai húzták fel legnagyobb súllyal az árakat. 2012-ben például a sertés-, marhahús (112%), és tojás (136%) ára emelkedett a leginkább, míg 2011-ben az étolaj (119%), a liszt (143%), a cukor (148%), és a burgonya (125%) ára ugrott meg. A burgonya egy évvel korábban, 2010-ben is 133 százalékkal nőtt.
2012-ben nyomon követhető, hogy az árnyomás erősödése miatt zsugorodott a piac (az első negyedéven még szerény mértékben nőtt az élelmiszer fogyasztás, ezt követően hullámzó ütemben csökkent), a 7-8% os áremelkedést nem bírta el csökkenés nélkül.
Mi várható idén?
2013-ban az élelmiszer piacon döntő kérdés, hogyan alakulnak a mezőgazdasági alapanyagok árai. Előreláthatóan mérséklődhet az eddigi árnyomás (a hazai mezőgazdaság kilátásai jobbak, az európai fogyasztói piac válsága pedig nem húzza fel a kivitelt), ugyanakkor a gazdaság teljesítményének megrekedése a jelenlegi szinten nem engedi a reáljövedelmek bővülését, így a vásárlóerő nagyobb áremelkedést nem bír el - áll az OKSZ közleményében.
Az élelmiszerpiac szinten maradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, továbbá az élelmiszer ipar átadási árai ne emelkedjenek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedésének üteme mérséklődjön, ne legyen 4-5%-nál nagyobb.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
