Gyakran hallgató tévhit, miszerint egy online shop működtetése töredéke egy hagyományos bolt nyitásának költségeihez mérten. Az alábbiakban látható lesz, hogy számos olyan költséggel számolnunk kell, ami nagyságrendileg meghatározónak mondható egy induló vállalkozás életében.
Elsőként számolnunk kell a legalapvetőbb költségekkel, amelyek az online jelenlétet biztosítják; ilyen költség a tárhely, a domain, az SSL tanúsítvány éves költsége, valamint a platform, ami tulajdonképpen a szemmel látható webáruházat jelenti.
Nem célunk bemutatni minden bérelhető szolgáltatást, nyíltforrású tartalomkezelő rendszert és egyedi fejlesztési lehetőség, de érdemes tudni, hogy a lehetőségeink igencsak szerteágazók. A bérelhető webáruház szolgáltatások esetében tulajdonképpen havi költséggel kell számolni, a többi megoldásnál egyszeri elkészítési díjjal és folyamatos fejlesztéssel kell kalkulálni. Ezek nagyon nehezen tervezhető költségek, éppen ezért fejlesztői óradíjjal érdemes számolni. Persze érdemes előre felmérni, milyen fejlesztésekre és milyen megoldásokra van szükségünk egyáltalán. Míg a bérelhető webáruházak havidíja 5-10 ezer forint kezdődik, a nyíltforrású rendszerek felépítésének költsége jellemzően 100-300 ezer közé tehető, az egyedi fejlesztések pedig ritkán jönnek ki félmillió alatt – fogalmaz a megkérdezett marketinges.
Nem feledkezhetünk meg a különböző szolgáltatói és tanácsadói díjakról sem. Azt is látni kell, hogy mindennemű pénzforgalom költséggel jár, egy webáruház esetében pedig meghatározók lehetnek a logisztikai és raktározási díjak is. Ezek tekintetében is rengeteg konstrukció áll rendelkezésre, így a döntést mindig a termékkör és a vásárlói igények határozzák meg.
Noha az itt felvázolt költségek relatív alacsonynak minősíthetők, számba kell venni az online vevőszerzés költségét. Hiba lenne azt gondolni, hogy elég megnyitni a webáruházunkat és majd érkeznek a látogatók bárminemű marketingtevékenység nélkül. Éppen ezért meg kell határoznunk a különböző vevőszerző eszközök költségét, illetve elvárt megtérülését. Ezt úgy kapjuk meg, ha százalékos formában kifejezzük a költés-bevétel arányát. Könnyedén meghatározhatjuk, hogy az árrés mekkora költséget bír el; ezt pedig forgalmi forrásonként is figyelnünk kell. Ha egy 10 ezer forintos termék árrése 2000 forint, de a logisztika, pénzforgalmi és egyéb költségek ebből 1500 forintot felemésztenek, már csak 500 forint marad az elérhető profit, ami után még adóznunk kell… Éppen ezért rendkívül fontos, hogy minden egyes forgalmi forrás teljesítményével tisztában legyünk. Szerencsére az ingyenesen használható Google Analytics kiváló és hatékony segítséget jelent az analitikai feladatok ellátásában.
A vevőszerző forgalmi források külön figyelmet érdemelnek azok platformok, amelyek azonnali forgalmat képesek biztosítani akár egy újonnan induló webáruház számára is; ilyenek a különböző ár-összehasonlítók, piacterek és akár a kattintásalapú hirdetésszolgáltatók is.
Az öregedő társadalom egy újabb átka. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
